méh ()
rzeczownik (1.1) pszczoła (1.2) macica
(1.1) méhállomány • méhanya • méhbetegség • méhcsalád • méhcsípés • méhfajta • méhfarkas • méhfű • méhkaptár • méhkas • méhkenyér • méhkirálynő • méhköpű • méhlegelő • méhpempő • méhraj • méhrajzás • méhsejt • méhsör • méhtenyésztés • méhtenyésztő • méhviasz • poszméh (1.2) méhbaj • méhbetegség • méhdaganat • méhgörcs • méhgyulladás • méhkaparás • méhkürt • méhlepény • méhnyak • méhrák • méhszáj • méhtükör • méhvérzés
(1.2) anyaméh
(1.1) méhecske, méhész, méhészet, méhészkedés méhészkedik méhészi, méhészeti
(1.2) zobacz też: Indeks:Węgierski - Części ciała