béke ()
rzeczownik (1.1) pokój
(1.1) békeakarat • békeangyal • békebizottság • békeegyezmény • békefelhívás • békefeltétel • békegalamb • békegazdálkodás • békeharc • békeharcos • békeidő • békejavaslat • békekonferencia • békekongresszus • békekötés • békemozgalom • békepipa • békepolitika • békeszerető • békeszerződés • béketábor • béketárgyalás • világbéke
(1.1) háború
békesség békél, békéltet, békít, békül békés, békebeli