áru ()
rzeczownik (1.1) towar, produkt, wyrób
(1.1) árubehozatal • árubőség • árucikk • árucsere • árufeladás • áruforgalom • áruhalmozás • áruház • áruhiány • áruhitel • áruismeret • árukészlet • árukiadás • árukínálat • áruminta • áruosztály • áruraktár • árurendelés • áruszállítás • árutermelés • bazáráru • bőráru • csempészáru • expresszáru • félkész áru • gyarmatáru • kötöttáru • tömegáru • üvegáru • vasáru
ár, áruda, árus, árusítás, árusító, árulás, áruló áraz, árusít, árul árusító, áruló