A Fehérvárcsurgói-víztározó Fejér vármegyében, Fehérvárcsurgó mellett található. A Gaja-patak felduzzasztásával keletkezett; az táplálja és biztosítja a lefolyását. A többcélú (árvízcsúcs-csökkentő, ipari és ivóvíz-kivételi, vízminőség-javító hígítóvíz, mezőgazdasági) víztározó típusa: völgyzárógátas tározó.A víztározó a Bakony-hegység ÉK-i perem-részének alacsony hegységi és dombvidéki jellegű területén helyezkedik el, a Gaja-patak völgyszakaszán, Fehérvárcsurgó község településtől 1,5 km-re. Itt a Gaja-patak völgye mintegy 2,8 km hosszon medence szerűen kiszélesedik. A tározó D-i részén a völgyszakasz nagyjából 100 méternyire szűkül, ez az úgynevezett Vaskapu szurdok. Ezt a terepadottságot már a középkor végén is kihasználták és kialakítottak egy földgátat. A mai völgyzárógát a középkori gát helyén épült meg, a Gaja-patak 20+280 km szelvényében. A víztározó tehát, a Gaja-patak duzzasztásával, völgyzárógátas kialakítással épült. A tározó vízgyűjtő területe 273 km2.

A Kincsesbányai Rákhegy II. bauxitbánya kapcsolódó beruházásaként épült meg 1971-72-ben. A mintegy 25 éven át nagy mélységben végzett bauxitbányászat a karsztvíz szintjének 200 métert is meghaladó süllyesztését és igen nagymennyiségű víz (1-2 m3/s) állandó kiemelését tette szükségesé. Minthogy a Gaja-patak a Vaskapu szurdoktól lefelé mintegy 2 km hosszú szakaszon a bánya területe felett folyt, vizének jelentős része a meder és a bánya felső szintje közötti karsztos vízvezető rétegeken át a bányába szivároghatott volna. Ezért a Gaja vizét olyan új mederbe kellett átterelni, hogy az a karsztvizet a lehető legkisebb mértékben táplálhassa. Ahhoz, hogy a kialakított oldalcsatornába a Gaja vize beterelhető legyen, a patak völgyét megfelelő magasságban völgyzárógáttal le kellett zárni. A völgyelzárás szintjét az a követelmény határozta meg, hogy az oldalcsatornába kerülő árvízi hozam csúcsértéke lényegesen kisebb legyen, mint a vízfolyás által szállított árvizeké: a tározónak képesnek kell lennie az árhullámok visszatartására mindaddig, amíg azokat a kisebb vízszállító képességű oldalcsatorna le nem vezeti. A vízhasznosítási céllal épített tározókkal szemben a Fehérvárcsurgói-tározónak az árhullám visszatartására biztosított hasznos térfogatát lehetőleg mindig üresen kell tartani az újonnan érkező árhullámok befogadására.A Gaja-patak elterelésével a mélyművelésű bauxitbánya területe védetté vált a felszíni vizekből származó beszivárgásoktól. A tározó megépítése után tehát a völgyzárógáton keresztül, a Gaja „ősmedrében” – a bauxibányászat érdekeinek megfelelően – a víz üzemszerű leeresztése nem volt lehetséges.

Átlagos vízmélysége 6–8 méter, de legmélyebb pontjai a feltöltés mértékétől függően elérik a 14–15 métert is. Maximális feltöltés esetén a vízfelület 223 hektárra növelhető.

Az ország egyik legszebb környezetben lévő tava. A környékbeli dombokról, hegyekről gyönyörű kilátás nyílik a tóra.

Tengerszint feletti magassága 147 m körül van.

Történelem A tervezést megelőzően a területet régészetileg feltárták. A feltárás alapján bizonyították, hogy a Római Birodalom virágzásának idején, a 2. században a Gaja-patakot ezen a helyen gáttal elzárták. A felduzzasztott patakot víznyerésre és fürdési célokra használták. Nem kellően bizonyított, hogy a török uralom alatt is működött a vízelzárás. Az a vélemény, hogy a törökök Székesfehérvár esetleges elárasztására kívánták felhasználni, a szájhagyományban maradt fenn.

A víztározót 1971-ben alakították ki, helyén eredetileg a termelőszövetkezet káposztaföldjei terültek el, valamint három malom is működött a tó vízellátását biztosító Gaja-patakon (ezeket később a tározó létesítése miatt elhagyták, majd lebontották). Több kilométer hosszan elterelték a patakot, az eredeti folyóvölgybe pedig földgátat építettek.

A tó és a Gaja-völgy közötti területen 2007-ben hód jelenlétének jeleire bukkantak, ezt a WWF munkatársai is megerősítették. A hódok minden bizonnyal a mintegy 100 kilométerre délre található Gemenci-erdőből települtek ide.

2010 májusában megdőlt az addigi 500 cm-es legnagyobb vízállás, mert a móri halastavi gátszakadások hatására Székesfehérvárt árhullám fenyegette, így a tározó apasztó eresztését nem tudta megkezdeni a vízügy. Május 19-én reggel 640 cm-es vízállás mellett 11 millió m³ víz volt a tározóban.

Az elzáró gát szerkezete és méretei A gáttest alakja elnyújtott egyenlőtlen szárú trapéz. Az építés előtt 0,5 méter vastagságban eltávolították a gyökérzetet és a humuszt. A dolomit alaphegységen átlagosan 5,0 méter vastagságú a homokos agyag, melyet 2,0–3,0 méter vastagságban dolomittörmelék takar. A vízoldali vízzáró test iszapból áll. A vízoldali rézsűburkolat előre gyártott betonelemekből készült. A mentett oldali rézsűt termőréteggel és humusszal borították, majd befüvesítették.

Jellemző méretek: A gátkorona tengerszint feletti magassága: + 156,15 m. A vízoldali rézsű hajlása: 1:5,5. A mentett oldali rézsű hajlása: 1:2 Mentett oldali átlagos terepszint: + 142,0 m. Vízoldali terepszint: +143,85 m. Árvízi túlduzzasztás szintje: +152,0 m. Átlagos vízszint: + 148,0 m. Legkisebb vízszint: + 146,0 m. A gáttest legnagyobb talpszélessége: 25,0 m. A gát koronaszélessége: 5,0 m.

A völgyzárógát és a zsilipek teljesen kiépültek, a tározó szigetelése azonban csak 300 cm-es vízszintig.

Turizmus A tározónak kijelölt strandja van, de a tó zsilipje is kedvelt fürdőzőhely a környékbeliek körében. A zsilip mellett alacsonyabb vízállásnál (kb. 100 cm) látható a betonnyelv, amely kb. 100 m hosszú, és a tó közepe felé halad. Ez kedvelt sétaút. Nyáron szórakozóhely is üzemel a tó partján, valamint egész évben működik a csónakkikötő.

A víztározó partján elhalad az Országos Kéktúra.

Kezelője a Horgász Egyesületek Fejér Megyei Szövetsége. A természeti környezet magával ragadó, az infrastruktúra viszonylag jó. A tó körül már kiterjedt üdülőövezet is van. Maximális feltöltés esetén a tároló vízfelülete 223 ha. Híres horgászhely, a benne élő halak rekordfogásokat ígérnek (harcsa: 218 cm, 77 kg), de minden évben fognak kapitális halakat, főleg harcsát. Halfajok: csuka, ponty, keszeg, balin.

Légi felvételek

Jegyzetek

Források György István: Vizügyi létesítmények kézikönyve. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974. https://web.archive.org/web/20170424071909/http://www.fehervarcsurgo.hu/kozseg.htm

Kategória:Magyarország mesterséges tavai Kategória:Fejér megye földrajza Kategória:A Dunántúl tavai