Az elektromos autó (a köznyelvben: villanyautó) villanymotorral meghajtott autó. Az elektromos energiát leggyakrabban akkumulátorból nyeri, de egyes elektromos autók szuperkondenzátorban (korábban akár lendkerékben) tárolják azt. A belső égésű motoros járművekhez képest az elektromos autók csendesebbek, nincsen kipufogógáz-kibocsátásuk, és a teljes életciklusuk alatt jellemzően alacsonyabb az egyéb károsanyag-kibocsátásuk.Villanyautó vagy hagyományos? Melyik szennyez jobban? – youtube.com, 2021. márc. 5.Jobban SZENNYEZ az ELEKTROMOS AUTÓ, mint a dízel vagy a benzines? – youtube.com, 2022. ápr. 16.
Az elektromos autókat könnyebb vezetni, mint a benzines- és dízelautókat és fizikailag tartósabbnak tekinthetők, mert jóval kisebb a motor által a vázra és karosszériára kifejtett folyamatos rezonancia, emellett több szempontból is biztonságosabbak: - a hibás akkumulátorok alkalmankénti tűzeseteit leszámítva - kisebb eséllyel gyulladnak ki, emellett az alacsonyabban elhelyezkedő súlypontnak köszönhetően a felborulás kockázata is kisebb a belső égésű motoros autókéhoz képest. Halkabb üzemük révén hozzájárulnak a városi zajszennyezés hatékony csökkentéséhez, ami javítja az ott lakók életminőségét. Az elektromos autók fenntartási költsége jelentősen alacsonyabb, mint a benzines- és dízelautóké, köszönhetően az alacsonyabb üzemanyag- és karbantartási költségeknek.
Az alacsonyabb karbantartási költségek okaként meg kell említeni, hogy az elektromos autók esetében a kevesebb mozgó és kopó alkatrész folytán kisebb a meghibásodás esélye, emellett a villanyautóban nem szükséges a motorolaj és olajszűrő, a légszűrő, a benzin- vagy gázolajszűrő cseréje sem, valamint gyújtógyertya vagy izzítógyertya cseréje. Mindez összességében kevesebb munkát igényel a szervizek részéről. Mivel a villanyautók lassításkor és fékezéskor az akkumulátorba történő energia-visszatáplálást (rekuperáció) részesítik előnyben, a villamos fékezés miatt a hagyományos fékrendszer mechanikai igénybevétele jóval alacsonyabb. Emiatt a fékbetétek és a féktárcsák cseréje is ritkábban válik szükségessé. Az elektromos autók töltése többféleképpen is elvégezhető a töltőpontokon; ezek a töltőpontok a közterületek mellett magántulajdonú ingatlanokba is telepíthetők, ezért az elektromos autók akkumulátorainak töltése otthoni körülmények között is történhet.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint a 2023-ban világszinten eladott autók mintegy 18 százalékát tették ki az elektromos meghajtásúak, és az év végén több mint 28 millió elektromos autó közlekedett a világ útjain. Sok ország kormányzati ösztönzőket, adókedvezményeket vezetett be a hálózatról tölthető elektromos járművek számára annak érdekében, hogy elősegítsék az elektromos autók terjedését és a klímavédelmet. Ennek része lehet állami támogatás az elektromos autó vásárlásához, ÁFA-mentesség vagy ÁFA-kedvezmény, a regisztrációs adó és a gépjárműadó elengedése, kedvezőbb autópálya-használati díjak alkalmazása az elektromos autóknál, állami támogatás a töltőpontok telepítéséhez, emellett hogy csak elektromos autók kaphassanak új taxiengedélyt, hogy a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását csak elektromos autókra lehessen igénybe venni, valamint egyéb nem pénzbeli ösztönzők, mint például hogy az autók közül csak az elektromos autók reklámozása legyen engedélyezett, hogy csak elektromos autókat lehessen hitelre vásárolni és lízingelni, illetve hogy minden benzinkútra kötelező legyen töltőpontot telepíteni elektromos autóknak. Emellett számos ország már törvényt hozott a fosszilis tüzelésű autók értékesítésének fokozatos megszüntetéséről, hogy csökkentsék a környezetszennyezés mértékét és hogy cselekedjenek a klímaválság leküzdéséért.
A Tesla Model 3 2020 elején a világ minden idők legnagyobb számban eladott elektromos autója lett, 2021 júniusában pedig az első elektromos autó, amely 1 milliós globális eladást ért el.Tesla Model 3 Has Passed 1 Million Sales A korábban legnagyobb számban eladott modellek közé tartozik a Mitsubishi i-MiEV és a Nissan Leaf.
Azokat az autókat, amelyek elektromos motort és más típusú motort is használnak, hibridautónak nevezzük, és nem tekintjük teljesen elektromos járműveknek. Az akkumulátorral ellátott hibridautók közül azokat, amelyek akkumulátorait hálózatról is fel lehet tölteni, plug-in hybridnek nevezzük.
Története
Az első, gyakorlatban alkalmazható elektromos autók az 1880-as években születtek. 1881-ben Gustave Trouvé bemutatta elektromos hajtású automobilját a párizsi elektromosság-konferencián. Az angol Thomas Parker 1884-ben megépítette a saját modelljét, saját tervezésű, újratölthető akkumulátorral. Az első igazi elektromos autónak azonban a Flocken Elektrowagent tartják, melyet a német Andreas Flocken talált fel 1888-ban.
A 19. század végén és a 20. század elején az elektromos autókat részesítették előnyben a benzinesekkel szemben, mert kényelmesebbek és könnyebben vezethetők voltak. A 20. század fordulójára mintegy elektromos autó volt forgalomban. Az elektromos autók iránti érdeklődésnek a belső égésű motorok fejlődése, és – különösképpen az önindító megjelenésének köszönhetően – a benzinmotoros autók tömeggyártása vetett véget.
A 20. században Az EV1 jelű kétajtós, akkumulátoros kupékat még az 1990-es évek közepén mutatta be a világ akkori legnagyobb autógyártója, a General Motors. 1996-tól néhány száz példányt le is gyártottak a típusból. 2003-ig sokan használhatták Kalifornia és Arizona állam lakosai közül némi havi bérleti díj fejében, de egyetlen példányt sem adtak el, így a program lezárása után az összes autót visszahívták a GM-hez, ahol a többségüket megsemmisítették. Többen próbálták megmenteni szeretett járművüket a pusztulástól, de fenntarthatósági okokra hivatkozva a GM nem akart foglalkozni a fejlesztéssel.
A 21. században
Az elektromos meghajtású autók elterjedésében kulcsszerepet játszik az innovatív járművek hatótávolságát meghatározó akkumulátor-kapacitás és azok feltöltésének szabványosítása, helyhez kötöttsége, illetve gyorsasága. Az egyik első kereskedelmi forgalomban kapható hálózatról tölthető autó a BYD F3DM típus volt, amely még nem elektromos, hanem hibrid üzemű, és Kínában forgalmazták 2008. december 15-től.
A 2000-es évek egyik első, sorozatban gyártott elektromos autója a REVAi, egy indiai elektromos mopedautó volt, amelyet 2001 és 2012 között gyártottak. Noha 26 országban forgalmazták és több mint 4000 darabot adtak el belőle, a legtöbb országban nem tekintették személygépkocsinak: elektromos kvadriciklinek (négykerekű "motorkerékpár") sorolták be, egyedül az USA-ban ismerték el (csökkentett végsebességgel) elektromos lassú járműnek. A maga idején (2008-ban) a REVA a volt a legnagyobb számban előállított elektromos jármű, és ekkor többet állítottak elő belőle, mint az összes többi márkából együttvéve.
Az új technológia elterjedését számos tényező lassította, és az autók elektromos meghajtásának jövőjét akkor még sokan vitatták. Ugyanakkor egyes piaci szereplők már akkor is a jövő technológiáját és üzletét látták az elektromos autók gyártásában. Az amerikai Tesla Motors 2003-ban azzal a céllal jött létre, hogy elektromos autókkal törjön be a nemzetközi piacra. A cég első modellje, a Tesla Roadster sorozatgyártása 2008. március 17-én kezdődött el. A roadster lítiumion-akkumulátort használ, szemben a régi ólom akkumulátorokkal, amit régebben a kisebb elektromosautó-gyártó cégek használtak fel. Az autónak 6831 akkumulátorcellája van, aminek segítségével 394 km-t tud megtenni feltöltésenként, ami átszámítva 1,74 l/100 km-es üzemanyag-hatékonyságnak felel meg. A 0–100 km/h gyorsulást 4 másodpercen belül teljesíti, míg végsebessége 210 km/h.
A kialakuló új piacra saját modelljeikkel a 2010-es évek elejétől kezdve beléptek az autóipart addig meghatározó nagy gyártók is. A Mitsubishi Japánban már 2009-ben megjelent a piacon Mitsubishi i-MiEV nevű elektromos modelljével, amit Európában 2010-ben kezdték forgalmazni a PSA-csoporttal való együttműködés keretében Peugeot iOn és Citroën C-Zero néven is. Az eddig legnagyobb számban eladott elektromos autó a Nissan–Renault szövetség által 2010-ben bemutatott Nissan Leaf, amelyből 2013 nyaráig 71 000 darabot adtak el. A szövetség másik tagja, a Renault 2013 nyaráig körülbelül elektromos autót adott el. (Első elektromos modelljük a Renault Kangoo Z.E. volt, amelyet 2011 októberétől forgalmaztak.) Ezzel 2013-ig bezárólag a Renault volt az európai elektromosautó-piac vezető szereplője 61%-os piaci részesedéssel. Szintén 2010-ben jelent meg a General Motors Chevrolet Volt nevű modellje, ami azonban nem tisztán elektromos, hanem hibrid meghajtású volt. A Ford 2011-ben kezdte meg az elektromos Ford Focus Electric gyártását, majd 2013 júliusában a BMW is belépett a piacra, amikor egy tisztán elektromos meghajtású új modellt mutatott be, BMW i3 néven.
Németországban 2012-ben 3295 darab, 2013-ban 6290 darab, 2014-ben 8804 darab, 2015-ben 12 300 darab elektromos autót adtak el. Világszerte hibrid vagy teljesen elektromos meghajtású személygépjárművet értékesítettek. Ez 70 százalékos emelkedés a 2014-es adathoz képest. Európában 2014-ben , 2015-ben ilyen autót értékesítettek. Kínában 2014-ben , 2015-ben elektromos autó kelt el. Az Amerikai Egyesült Államokban 2014-ben , 2015-ben elektromos autót adtak el. A világ többi részén összesen 9000 elektromos autó talált gazdára 2014-ben, míg darab 2015-ben.
2015-ben az elektromos autók száma globálisan átlépte az 1 millió darabot, év végén már majdnem 1,26 millió elektromos autó futott a világ útjain. Piaci részesedésük már hét országban több, mint egy százalékot tesz ki – így Dániában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Kínában, Norvégiában és Svédországban.
2018-ban az európai piacon, az akkumulátoropciókkal nem számolva, több mint 30 különböző típusú elektromos autó volt kapható újonnan vagy használtan, a hamarosan kapható és bemutatásra váró elektromos autókkal együtt ez a szám majdnem eléri az 50-et. Emellett a kínai piacon már több mint 100 elektromosautó-modell létezik.
Környezetvédelmi szempontok bélyegkép|jobbra|250px|Részben napenergiával üzemelő benzinkút Budapest XII. kerületében (elektromos autók töltésére is alkalmas) Az elektromos autók számos előnnyel járnak az belső égésű motoros autók cseréjekor, beleértve a legfőbb pro érvet, a levegőszennyezés hatékony csökkentését, mivel nem bocsátanak ki káros kipufogógázokat, például illékony szerves vegyületeket, szénhidrogéneket, szén-monoxidot, ózont, ólmot és különféle nitrogén-oxidokat. Bár a belső égésű motoros autókhoz hasonlóan az elektromos autók futóműveiből is kerülnek a levegőbe szennyyezőanyagok a gumiabroncsok és a fékek kopása során keletkező apró részecskékkel, amelyek belélegzése károsíthatja az egészséget, az elektromos autók regeneratív fékezése ugyanakkor számottevően csökkenti a fékpor mennyiségét. A fosszilis tüzelőanyagok beszerzésének láncolata (az olajkúttól a benzintartályig) további károkat, valamint erőforrás-felhasználást okoz a kitermelési és finomítási folyamatok során.Villanyautó vagy hagyományos? Melyik szennyez jobban?
A megújuló energiaforráskal termelt elektromos energia arányának növelésével tovább csökkenthető az elektromos meghajtású járművek üzemeltetéséből eredő környezetterhelés. A kibocsátott szén-dioxid mennyisége az adott ország energiamix rendszerében üzemeltetett erőművek károsanyag-kibocsátásától és a jármű hatásfokától függ. A hálózatból származó villamos energia esetében az életciklus-kibocsátás a széntüzelésű energia arányától függően változik, de mindig kisebb, mint az belső égésű motoros autóké. Becslések szerint a töltési infrastruktúra kiépítésének költsége kevesebb, mint három év alatt megtérül az egészségügyi költségmegtakarítás révén.