A valmy-i csata (vagy valmy-i ágyúpárbaj) 1792. szeptember 20-án zajlott le a Brunswick hercege által vezetett porosz–osztrák inváziós sereg és a François Christophe Kellermann, valamint Charles-François Dumouriez irányítása alatt álló francia forradalmi hadsereg között. Ez volt a francia forradalomat követő első koalíciós háború első jelentős francia győzelme.
Noha a veszteségek mindkét oldalon csekélyek voltak, a csata óriási pszichológiai és politikai jelentőséggel bírt. A veterán porosz hadsereg váratlan meghátrálása felbátorította a forradalmárokat: a győzelem hírére a Nemzeti Konvent másnap kikiáltotta a Francia Köztársaságot és eltörölte a monarchiát.
A háború háttere A francia forradalom kibontakozásával az európai uralkodóházak egyre jobban tartottak a forradalmi eszmék terjedésétől. Az első koalíciós háború célja a forradalom letörése és XVI. Lajos teljes hatalmának visszaállítása volt. 1792 nyarán a porosz és osztrák csapatok, kiegészülve a francia királypárti emigráns sereggel, Brunswick hercegének vezetésével megindultak Párizs felé.
A háború első összecsapásaiban a fegyelmezetlen francia egységek gyengén szerepeltek. Dumouriez tábornok eredetileg az Osztrák-Németalföld megtámadását tervezte, ám a Párizst fenyegető közvetlen veszély miatt kénytelen volt délnek fordulni, hogy egyesüljön Kellermann tábornok Északi Hadseregével.
A francia erők (kb. 54 000 fő) magvát a régi királyi hadsereg sorkatonái, a kiváló Gribeauval-rendszerű tüzérség és a lovasság alkották, akiket lelkes, de tapasztalatlan önkéntes zászlóaljak egészítettek ki. Velük szemben a szövetségesek mintegy 84 000 fős, kiválóan kiképzett hadserege haladt előre.
A csata lefolyása A poroszok augusztus 23-án elfoglalták Longwy-t, szeptember 2-án pedig Verdunt, majd az Argonne-i erdőn keresztül nyomultak előre. Dumouriez és Kellermann szeptember 19-én Sainte-Menehould mellett egyesítették seregeiket, ezzel meglepetésszerűen a poroszok háta mögé kerültek. Brunswick hercege – tartva az utánpótlási vonalak elvágásától, valamint a soraikban pusztító hastífusztól és a heves esőzésektől – kénytelen volt megfordulni és felvenni a harcot.
Szeptember 20-án reggel a sűrű ködben és szakadó esőben a porosz csapatok megkezdték a felvonulást. Kellermann a csapatait a Valmy falu melletti dombon, egy szélmalom körül állította fel (amelyet lebontatott, hogy a porosz tüzérek ne használhassák viszonyítási pontként).
A csata döntően nehéztüzérségi párbajból állt (ágyúpárbaj): A francia tüzérség – a kedvező magassági pozíciónak és a modern Gribeauval-ágyúknak köszönhetően – fölénybe került. Amikor a porosz gyalogság megkísérelte a rohamot a nyílt terepen, a heves francia ágyútűz miatt megtorpant. A csata kritikus pillanatában, amikor egy francia lőszereskocsi felrobbant, Kellermann a kalapját a kardja hegyére tűzve elkiáltotta magát: „Vive la Nation!” (Éljen a nemzet!). A kiáltást az egész francia sereg átvette, és a katonák a Marseillaise-t kezdték énekelni.
Látva a francia egységek váratlanul magas morálját és a szilárd védekezést, Brunswick herceg este visszavonulót fújt, kijelentve tiszteinek: „Hier schlagen wir nicht” („Itt nem fogunk harcolni / győzni”).
A porosz visszavonulás okai A taktikai döntetlen ellenére a poroszok teljes visszavonulást hajtottak végre a Rajna mögé. A döntés mögött több tényező állt: Erős francia védelmi pozíció: Kellermann tüzérsége uralta a terepet. Ellátási és egészségügyi válság: A porosz sereget vérhas sújtotta, az utánpótlási utak pedig elázottak voltak. Külpolitikai tényezők: Poroszországot aggasztotta Lengyelország II. felosztása, és nem akarta elkötelezni legfőbb katonai erejét Nyugaton. Katonai morál: A forradalmi önkéntesek elszántsága megdöbbentette a szövetséges parancsnokságot.
Következmények és örökség Valmy a francia történelem egyik legfontosabb fordulópontja lett. Szeptember 21-én a Párizsban ülésező Nemzeti Konvent hivatalosan eltörölte a királyságot, és szeptember 22-én kikiáltotta a Francia Köztársaságot.
A csatánál a porosz hadsereg kíséretében jelen volt a híres német költő, Johann Wolfgang von Goethe is, aki a visszavonulás estéjén a következő elhíresült szavakkal vigasztalta lehangolt tiszttársait:
„Innen és a mai naptól a világtörténelem egy új korszaka kezdődik, és elmondhatjátok, hogy jelen voltatok a születésénél.”
Katonai szempontból Valmy a „totális háború” korai előfutára volt, ahol a politikai propaganda, a nemzeti öntudat és a tömegek motivációja kiegyenlítette a professzionális hivatásos hadseregek technikai fölényét. A csatában egy 18 éves sárkányezred-parancsnokként részt vett Lajos Fülöp is, aki 1830-ban Franciaország királya lett, és uralkodói legitimációjában kiemelt szerepet tulajdonított valmy-i veterán múltjának.
Jegyzetek
További információk The Battle of Valmy képek a csata helyszínéről (angol nyelven) Battlefield map – a csata térképe (angol nyelven)
Kategória:Ausztria csatái Kategória:Poroszország csatái Kategória:A francia forradalom csatái Kategória:Az első koalíciós háború csatái Kategória:1792