bélyegkép|Haj A haj az emberi fejen található szőrzet, amely mechanikailag is védi a koponyát. Emellett a kinézetünk meghatározó tényezője, a dús hajon, frizurán is múlik, hogy szépnek látjuk-e a másikat. Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják állapotát. Bár hajunk fényét elsősorban egészségi állapotunk és hangulatunk határozza meg, azért hajápolási szokásainkon is sok múlik.
bélyegkép|jobbra|250px|Világos hajúak aránya Európa különböző részein
Szerkezete A haj 97%-át keratin alkotja; a maradék 3%-a víz. Rétegei a külső hámréteg, a cuticula; a középső hajkéreg, a cortex; és a belső hajbél, a medulla. A külső hámréteget egymást tetőcserépszerűen fedő lemezkék alkotják, amiket a faggyúmirigyek által termelt hajzsír von be. A haj fényessége ettől a rétegtől függ: ha a lemezkék szabályosan állnak, akkor a haj fényes, és selymes, de ha megsérül, akkor a haj töredezett, fénytelen és száraz lesz. A haj rugalmasságáért és erősségéért a keratinszálakból felépülő hajkéreg felel. A hajbélnek az a feladata, hogy összekösse a hajgyökeret és a külső részt, biztosítva az átjárást és szellőzést.
Más szempontból a haj két részből áll: az élő hajgyökérből, és az élettelen hajszálból. A hajgyökér alsó része kiszélesedik, ez a hajhagyma. Ebben ül a hajszemölcs. Fölötte találhatók azok a sejtek, amik a hajszálat termelik. Ezek a mátrixsejtek gyors osztódásra képes alapsejtek. A gyökér felső részén mirigyek termelik a haj zsírozására és a fejbőr kiszáradásának megakadályozására a faggyút. Alattuk hajmerevítő izmok csatlakoznak a hajgyökérhez.
bélyegkép|Hajhagyma vázlatrajza bélyegkép|Hajhagyma keresztmetszete
Életciklusa A haj életciklusa három szakaszból áll: a növekedési, az átmeneti, és a nyugalmi fázisból.
A 2-6 évig tartó növekedési fázisban a hajszál naponta 0,3--t nő; a növekedést betegségek, és tápanyaghiány lassíthatja. A nők haja gyorsabban nő, mint a férfiaké. Egy ember hajszálainak úgy 85%-a van ebben a fázisban. A növekedési fázisban a haj közvetlen kapcsolatban áll a belső környezettel, azaz a vérrel, a nyirokfolyadékkal és a sejteken kívüli folyadékokkal. Amint a haj növekedése közben eléri a fejbőr felszínét, a külső rétegei megszilárdulnak, magukba zárva a kialakulásuk során felhalmozódott metabolikus anyagokat (ásványi anyagokat, nyomelemeket, méreganyagokat). Ez a biológiai folyamat egyfajta lenyomatot és tartós "állapotleírást" biztosít a szervezetben végbement anyagcsere tevékenységről és a fém- illetve toxintartalomról. A hajszálat elszarusodott mátrixsejtek alkotják.
A két-három hetes átmeneti fázisban a haj növekedése megáll. A hajhagyma nem kap több tápanyagot, a felszínre kerül, és elsorvad. A hajszálak 1-3%-a van ebben a szakaszban.
A három hónapos nyugalmi fázisban a hajgyökér működése szünetel. A hajhagyma elszarusodik, és elhal. A szakasz végén a hajgyökér új hajhagymát hoz létre, ami újabb hajszálat kezd növeszteni. Az új hajszál kitolja a régit. Egy ember hajának körülbelül 15%-a várakozik ebben az állapotban.
Az embriók haja már a 9. héten fejlődésnek indul, de a szőrtüsző és a szőrszál csak a 3-4. hónapra alakul ki teljesen. A babák néhány centiméteres hajjal születnek (piheszőrzet, lanugo). A gyerekek hajában nincs velő (vellus).
A haj a harmincas években kezd ritkulni. Az őszülés a negyvenes-ötvenes életévekben már megindul, néha még hamarabb. A férfiak előbb kezdenek el őszülni és kopaszodni, mint a nők. Náluk az őszülés a szakállukon és a halántéktájékukon kezdődik.
Típusai A hajtípusok többféleképpen is csoportosíthatók. A haj színét és formáját az ember génjei határozzák meg.
Forma szerint:
Lissotrich: az egyenes, merev, esetleg enyhén hullámos, göndör (europidok, mongoloidok) Cymatotrich: a hullámos és fürtös (negridek) Ulotrich: a göndör, csavaros, gyapjas (weddo-ausztralid)
Az egyenes haj keresztmetszete kör, a hullámosé ellipszis, a fürtösé babszem. Az egyenes haj allélja recesszív a többi formával szemben.
A szín szerinti csoportosításhoz a színt a harminc árnyalatot tartalmazó Fischer-Saller-skálán mérik, amivel a hajszín betűjelzéssel is megadható. A pontos színt spektrofotométerrel állapítják meg.
A sötétebb hajszín allélja domináns a világosabb hajszín fölött.
A lenszőke hajszál vastagsága , a sötét hajszálé akár is lehet.
A szőkéknek , a vörösöknek , a sötét hajúaknak hajszáluk van fiatal korban. Az öregedés előrehaladtával nem minden hajszál pótlódik; 40 éves korra a hajszálak 20%-ának elvesztése nem tekinthető kórosnak. A nemi hormonok hatására a nők haja dúsabbá és vastagabbá válik, mint a férfiaké.
A haj ápolásában a haj színénél és formájánál fontosabb szempont a haj zsírosodásra való hajlama. A normál haj nedvességtartalma kielégítő; a faggyúmirigyek elég zsírt termelnek. A fejbőr nem korpásodik, a hajszálak fényesek. A száraz haj fénytelen, töredezésre hajlamos, rosszul tartja a nedvességet. A zsíros haj bőven el van látva hajzsírral. A hajszálak elnehezülnek, és összetapadnak. A fejbőr nem szellőzik megfelelően.
A zsírosodás összefügg a nemi hormonok termelésével, ezért a kisgyerekek haja nem zsírosodik. Feladatai A hajnak többféle feladata van: Védi a fejbőrt a hidegtől, a melegtől és az ultraibolya sugárzástól, ezáltal segít a hőháztartásban. Véd az esőtől, segít a nedvesség megtartásában, és a párologtatásban. Társadalmi szerep, kommunikációs eszköz: a hajviselet alapján ránézésre eldönthető, hogy férfi vagy nő, milyen helyet foglal el a társadalomban, mi a fizikai, vagy lelki állapota, vagy hogy egy adott néphez tartozik-e. Esztétikai szerep, főként a nőknél, bár a férfiak is szeretik, ha szép a hajuk. Betegségei Fejtetű: 2,5 – nagyságú, ovális alakú rovar. A színe általában szürke. A haj külső szerkezetének károsodásai: a haj szárazzá, törékennyé, fénytelenné, rugalmatlanná válik. Hajtépés (Trichotillomania): a haj kényszeres tépkedése, húzkodása, csavargatása. Nemcsak a hajat érintheti, hanem a szőrzet más részeit is. Kóros hajhullás: a napi hajveszteség tartósan meghaladja a 60 szálat. Különösen zavaró a foltos hajhullás. Sokféle oka lehet a gombás fertőzéstől, sebhelytől a haj tartós feszülésével járó hajviseletekig, amilyen például a konty és a lófarok. Okozhatják a fejbőr betegségei, például a pikkelysömör, gyulladások, a vegyszeres kezelések, a tápanyaghiány, gyógyszerek, vagy akár a stressz is. Örökletes kopaszodás (androgenetikus alopécia): a kopaszságnak létezik öröklődő változata is, aminek megjelenését a nemi hormonok befolyásolják, így a nők kevésbé érintettek.
A haj betegségeinek hormonális okai lehetnek, vagy okozhatják a haj túl gyakori vegyszeres kezelései is.
A hajhullást többféleképpen is kezelhetik. Mezoterápiával tápanyagokat és gyógyszereket juttatnak a hajgyökérhez, vagy a kopasz foltokat hajátültetéssel tüntethetik el.
Hajviselet
Megjelenésünk egyik meghatározó eleme a hajviseletünk, sok minden múlik azon, hogy sikerül-e kiválasztani és megvalósítani az egyéniségünkhöz passzoló frizurát.
A magyar hajviselet többször is változott a történelemben. Sokáig hosszú hajat viseltek mind a nők, mind a férfiak. Férfiaknál a rövid haj a 19. század közepétől jött szokásba. A szakáll sokáig nemesi kiváltság volt; 1848 után az idősebb férfiak növesztettek szakállt. A magyar férfi gondosan ápolta bajszát. A néphit a női hajnak varázserőt tulajdonított, ezért az asszonyok nem hordhatták szabadon hajukat. Kontyba kötve főkötő alá rejtették. A lányok rendszerint befonták; a fonatok száma koronként és vidékenként változott. Csak ünnepnapokon hagyták kibontva. A lányok fejdísze a szüzeket megillető párta volt. Ha egy lány elvesztette szüzességét, akkor szégyenszemre le kellett vetnie díszét.
A hajviselet kommunikációra is szolgál. A múltban a hajviselet jelezte az emberek hovatartozását, társadalmi helyzetét, származását. Csak az előkelők hajviselete követte a divatot. A hagyományos társadalmak felbomlása miatt ma sokkal szabadabban választhatjuk meg hajviseletünket, mint korábban.
Nem kell a hajat évekig növeszteni, hogy hosszú legyen. Kelet-európai és ázsiai nők levágott hajából meg lehet hosszabbíttatni. A hajhosszabbítást ugyanolyan színűre festik, mint a saját hajat. A 21. században már elfogadottá vált, hogy a férfiak is hosszú hajat hordjanak, akár összefogva, akár leengedve.
Olyan színésznők és énekesnők, mint például Sinéad O’Connor, Natalie Portman, Amber Rose, Jessie J, Iris Law, vagy Willow Smith általi népszerűsítésnek köszönhetően az extrém rövid, buzz cut frizura a nők körében az elmúlt években népszerű hajviseletté vált. Viselésének oka egyaránt lehet az egyszerű kezelhetőség, a divat követése, az arc kiemelése, vagy a lázadás a nőkre ráerőltetett normák ellen.
Hajfestés A hajfestés során a haj színét változtatják meg. Már az ókorban is ismertek voltak különféle hajfestőtechnikák, az egyiptomiak például növényi és állati eredetű festékeket használtak. A mesterséges, azaz vegyi anyagokból előállított hajfestékekkel az 1900-as évek elején kezdtek el kísérletezni. A hajfestékek lehetnek krém, por, hab, folyadék vagy permet (spray) állagúak, lemoshatóak, féltartósak vagy tartósak. A haj színezése a divat részét is képezi.
Típusai A hajfestékeknek tartósság szempontjából három típusát lehet megkülönböztetni:
Hajszínezők A színezők a legkevésbé tartósak, az első hajmosásig tartanak. Nagy méretű, savas festékmolekulákból állnak, melyek sót képeznek a hajon. A molekulák méretük miatt nem képesek áthatolni a hajszálakon, így csak réteget képeznek a felületükön.
Féltartós hajfestékek Ezek a festékek hat-nyolc mosás erejéig tartósak. Egyik változatuk az elektrosztatikusság elvére épül: a pozitív töltésű festékmolekula és a negatív töltésű hajszál vonzzák egymást. A másik típus a hajszálak roncsolt szerkezetét veszi alapul, és a színezőkben használt nagy méretű molekulák mellett kisebb méretűeket is használ, amelyek a roncsolt hajszálakba képesek bejutni és így teszik valamivel tartósabbá a színt.
Tartós hajfestékek
Kisméretű molekulákat tartalmaznak, ezek lehetnek például amino-fenolok, fenilén-diaminok vagy rezorcin is. Ezek a molekulák már képesek bejutni a hajszálak belsejébe, azonban nem színesek, és nem is tudnának tartósan megmaradni. Ezért oxidálószert alkalmaznak a megfestésükre és a megtartásukra. Az oxidálószer általában hidrogén-peroxid. Az oxidált molekulák a hajfesték többi összetevőjével együtt hozzák létre a festékmolekulákat, melyek már túl nagyok ahhoz, hogy ki tudjanak jutni a hajszál belsejéből, így hoznak létre tartós színt. A tartós hajfestéket emiatt lemosni nem lehet, csak a hajszál kihullásával tűnik el.
Felviteli technikák
Ombré
Sombre (Sun kissed balayage) A hajat rétegekre osztják és mindig egy-egy adott rétegben, „elszórtan” dolgoznak, a természetes napszítta hatás eléréséhez. A tincseket háromszög alakban választják le, amelyek két oldalát melírozzák a választott színnel, szabadkéz technikával.
Balayage Ezzel a technikával a haj természetes színénél néhány árnyalatnyival világosabb színt visznek fel meghatározott területekre, általában a hajvégekre, a „napszítta” hatása elérésének érdekében. A szó a francia balayer szóból ered, melynek jelentése „seprés”. A festék felvitelekor – a melírozással ellentétben – nem tesznek fóliát a hajra. A felvitelkor a fodrásznak ügyelnie kell a sötét és világosabb szín közötti harmonikus átmenetre, hogy a hajszín természetes hatású maradjon.
Flamboyage
Melírozás