bélyeg|200px|A római katolikus székesegyház bélyeg|200px|A vár temploma

Nagyvárad műemlékeinek többsége templom. Ezeket itt bővített listában soroljuk fel felekezetek szerint. Azokat a templomokat, amelyekről bővebb leírásunk van, egyenként ismertetjük.

Római katolikus templomok Váradújvárosi Szent László-plébániatemplom. Az utolsó tatárdúlást követően 1717 és 1733 között épült fel, gróf Csáky Imre esztergomi kanonok, váradi püspöki működése alatt. A templom tornya 1790-ben készült el. Az 1964ben a román kommunista hatalom le akarta rombolni, de május 18-ától kezdve a város magyarsága és az apátplébános, Ópalotai János élő láncot alkotva éjjel-nappal védték a templomot, dacolva a román titkosszolgálat fenyegetéseivel. Végül lerombolni nem merték ugyan, de sok embert hosszú börtönévekre ítéltek, vagy plébánosát elhelyezték. Évtizedekig Dászkál István volt a plébánosa, majd a premontrei rend prépostja Budai Márton székesegyházi kanonok. Vártemplom. Eredetileg a vár déli szárnyán állt a templom, mely az északkeleti szárnyon kapott helyet az 1775–76-ban történt teljes átépítés alkalmával. 1836-ban a templom tűzvész martalékává lett, majd Lajcsák Ferenc püspök építtette újra. 1875-től katonai raktárként fungált. Az impériumváltást követően, 1925-től ortodox román templomként működött. Észak-Erdély visszacsatolásakor, 1940-től ismét római katolikus magyar templom lett, de 1945-ben a román hatóságok megtiltották a használatát. A templomot raktárként használta a román katonaság. Az 1989-es fordulatot követően, Tempfli József püspöksége alatt a templomot felújították, belső díszítését pótolták és ismét rendeltetésszerűen, szlovák római katolikus templomként működik. Nagyváradi római katolikus székesegyház, amit Szent II. János Pál pápa basilica minor rangra emelt. Alapkövét Forgách Pál püspök tette le, 1752. május 1-jén, az építkezést 1779. december 8-án fejezték be, és 1780. június 25-én gróf Kollonich László püspök szentelte fel. Orgonája Mária Terézia adománya. A székesegyház híres karnagya, aki misét is komponált a későbbi Bánás László püspök volt. Itt őrzik Szent László király hermáját, mellszobrát, amelyet dr. Schlauch Lőrinc váradi bíboros készíttetett 1893-ban. Ebben található díszes kazettában Szent László koponyacsontja. Minden év húsvét utáni 5. vasárnap van a Szent László-ünnepség. A székesegyház kriptájában nyugszik többek között: Bunyitay Vince, Fraknói Vilmos, Ipolyi Arnold, Rómer Flóris, Kalatay Ferenc, Dászkál István, Nemecsek József teológiai tanár, nagyprépost, székesegyházi kanonok. A Fájdalmas Szűz tiszteletére szentelt premontrei templom, a pálos rend egykori barokk temploma Az Irgalmas Rend temploma, 1754 körüli építése Gyöngyösy György kanonok (1735-1760) nevéhez kapcsolódik (Miseri templom) Váradolaszi Szentlélek kiáradása plébániatemplom (Barátok temploma) Szent László Koldusápoló és Fiúgyermek menedékház kápolnája Várad-velencei Szűz Mária szeplőtlen fogantatása plébániatemplom (innen kapta a nevét a Templom-tér) Őssi Kis Szent Teréz plébániatemplom Biharpüspöki Szent Lőrinc-plébániatemplom Szent őrangyalok kápolna Az Orsolya-rend Szent Anna temploma, 1774. október 29-én szentelték fel. A barokk stílusban épült templom homlokzatát Szaniszló Ferenc püspök idején és Győrffy László nagyprépost anyagi támogatásával gótikussá alakították át. A bejárattól balra márványtábla áll e felirattal: „Ezen vonásig emelkedett a kiáradt Körös vizének magassága 1851. aug. 13-án”. Kriptájában nyugszik Szenczy István alapító kanonok. Rogériuszi Szent József-plébániatemplom Katalin telepi Csodásérmű Szűzanya-plébániatemplom Kapucinus (Sarlós Boldogasszony) plébániatemplom Szőllősi Szentháromság-plébániatemplom Szent Brigitta-templom. A Katolikus Püspökség átengedte az ortodoxoknak, így jelenleg román ortodox templomként működik.

ELPUSZTULT RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK

Kálvária-kápolna. Épült 1839–40-ben, építésze Barthel György. 1938-ban egy földcsuszamlás következtében megrongálódott, az akkori politikai viszonyok között helyrehozása nem volt lehetséges, így 1955-ben lebontották. Helyén ma a Gomba vendéglő áll… A Nogáll János-féle Szent Vince-kápolna 1896-ban épült. Az államosított volt vincés intézet szomszédságában magasodó kápolnát a román hatalom nem bírta elviselni, így 1986-ban felrobbantották. A Szent József Intézet kápolnája (a volt Szaniszló Ferenc utca 11. sz. alatt - ma Eminescu utca) Az Immaculata Intézet kápolnája (a volt Teleki – ma Városháza utcában)

Református templomok Várad-Újvárosi (kéttornyú) református templom, Szász József tervei alapján 1835-1853 között épült klasszicista stílusban, tornyai 1872-ben készültek el. Keleti tornyában található a város legnagyobb harangja, a 36 mázsás Kóla-harang. Nagyvárad legnagyobb református temploma (befogadóképessége kb. 700 fő). Várad-Olaszi templom – a város legrégebbi református temploma. Tervezője Éder Jakab, tornya id. Rimanóczy Kálmán munkája. Várad-Réti templom- a templomot belsőleg gyönyörű fából faragott tárgyak és burkolat (többek között a szószék is ilyen) diszítik. Tervezője a város szülötte,Szeghalmy Bálint. Várad-Velencei templom Biharpüspöki templom – Nagyvárad egyik legrégebbi épülete, és legrégebbi temploma Őssi templom Csillagvárosi templom Várad-Szőllősi templom Várad-Rogériuszi templom - a város legújabb református temploma, egyben Nagyvárad legnagyobb református egyházközségének hajléka. Tervezője a helyi építész, Pafka Ernő.

Evangélikus templom

Evangélikus-lutheránus templom. A Tudor Vladimirescu (Körös) u. 26. szám alatt levő telken a nagyváradi evangélikus közösség 1811-ben építtette fel első kápolnáját, amelyet a századfordulóra a gyülekezet kinőtt. A régi kápolna helyén, 1902 és 1903 között építették fel a Pecz Samu által tervezett háromtornyú, egyhajós, neogótikus stílusjegyekkel rendelkező templomot. A templom bejárata felett egy rozetta, az oltár körüli részben pedig az adakozó családok nevével jelzett ólomüveg ablakok díszítik az épületet.

Baptista templomok Nagyvárad Belvárosi Magyar Baptista Gyülekezet Emanuel baptista templom (román) Rogériuszi baptista imaház (vegyes) Biharpüspöki magyar baptista imaház Betlehem baptista gyülekezet (magyar)

Zsinagógák Ortodox zsinagóga. Eklektikus stílusban épült 1890-ben, tervező Bach Nándor, kivitelező Knapp Ferenc Neológ zsinagóga (Kossuth, ma Independentei utca), 1878-ban szentelték fel. Tervezője Búsch Dávid, kivitelezője id. Rimanóczy Kálmán. A csodálatosan szép belső díszítés Horovitz Mór munkája. Az eklektikus stílusú templom ma kulturális központként látogatható. Teleki utcai, Achvas Rein zsinagóga – sokáig raktárként használták, mára felújították, a váradi zsidóság múzeuma kapott benne helyet.

Görögkatolikus templomok Szent Miklós katedrális (Catedrala Sfântul Nicolae)

Ortodox templomok Holdas-templom. Tervező építésze Éder Jakab, kivitelezője Joann Lins. Alapkövét 1784. november 9-én rakták le, 1790-re készült el. Az oromzat közepébe a Hold változását ábrázoló gömb került, amelyet egy különleges szerkezet működtet, készítője Georg Rueppe.

Képek

Jegyzetek

További információk

Bunyitay Vince: A váradi püspökség története az alapítástól a jelenkorig. Nagyvárad 1883 Szent László tér és templom Római Katolikus Bazilika Református templom Neológ zsinagóga Ortodox zsinagóga Szent Miklós Görögkatolikus székesegyház Görögkatolikus püspöki palota Holdas templom Százéves a nagyváradi evangélikus templom Evangélikus templom Evangélikus gyülekezet honlapja 100 éves a nagyváradi evangélikus templom Evangéliumot hirdetve a Sebes-Körös partján – Evangélikusok Nagyváradon

Templom