A Danubius Rádió Magyarország első kereskedelmi rádiója volt, mely a 90-es évek, az új évezred és napjaink zenéjét sugározta, éjszakánként jazz valamint világzenei műsorral 2009-es megszűnéséig. A rádió 1986. július 1-jén indult a Magyar Rádió berkein belül, a Kab-hegyi 100,5 MHz-en. Kezdetben a Balatonnál nyaraló keletnémet turistáknak szólt, egy évvel később, 1987-től elindult a magyar nyelvű adása is. Az 1990-es években átalakult a magyar médiapiac, megjelentek a kisebb kereskedelmi adók. Új médiatörvényt fogadtak el, amely értelmében megpályáztatták – többek között – a Danubius frekvenciáit is. A rádió sikeresen elnyerte az induló Sláger Rádió mellett az egyik országos jogosultságot, és nem sokkal később kivált a Magyar Rádióból. A 2000-es évek első felében a leghallgatottabb magyar kereskedelmi rádió volt.
2009. október 28-án a Danubius és a Sláger Rádió elvesztette az 1997-ben elnyert országos frekvenciacsomagot. 2009. november 19-én a rádió hét napra elnémult, majd a világhálón kezdte újra műsorát. Az analóg adás megszűnése és az így kieső reklámbevételek következtében a rádiót működtető cég nem tudta fizetni a tartozásait, ezért csődeljárás alá vették. A tulajdonosok egy 2010 januári közgyűlésen elhatározták a rádió felszámolását, majd január 29-én leállították a honlap működését, és a Danubius Rádió végleg abbahagyta a műsorszolgáltatást.
A rádió vezérigazgatója Bartucz László, később Földes Ádám, program- és marketingigazgatója Tiszttartó Titusz volt.
2021-ben az internetes Nonstop Rádiót működtető cég megszerezte a Danubius márkanevet, így a brand közel 12 év után visszatért a magyar rádiós piacra.
A rádió története
Az ötlettől az indulásig 1985-ben Ausztriában született meg az első magyarországi kereskedelmi rádió ötlete. Ausztriában az ORF rádiós monopóliuma egészen 1998-ig teljes volt, ezért üzletemberek Magyarország nyugati részén szerettek volna létrehozni egy Ausztriában is hallható német nyelvű rádiót. Azzal a kéréssel keresték meg a Magyar Rádió vezetését, hogy az új rádióadót közösen alapítsák meg. Az ötlet tetszést keltett, hiszen ez jó befektetésnek tűnt, tekintettel a nyaranta Balatonhoz utazó nagy számú német nyelvű turistára, ezért a lehetőség a hirdetőket is vonzotta. Az osztrák fél azonban rejtélyes okból visszalépett, így az adót a Magyar Rádió egyedül hozta létre.
Az előkészületek 1986 februárjában és márciusában kezdődtek meg. Június 17-én megindultak a próbaadások. Az első hivatalos műsorsugárzás a Balatonnál július 1-jén indult a 100,5 MHz frekvencián a kab-hegyi adóról, német nyelven. A Radio Danubius turistáknak szóló rádió volt és a műsorideje 07:00-től 18:00-ig tartott, majd a turistaszezon végével, szeptemberben elhallgatott. Ebben az idősávban főleg zene, turistáknak szóló információk, hírek, időjárás-előrejelzés és természetesen reklámok szóltak. Ez volt az első, és még nagyon hosszú ideig az egyetlen folyamatos élő rádióműsor Magyarországon. Ez nem csak szerkesztői, de technikai szempontból is komoly kihívás volt. A Radio Danubius első évében olyan stúdióból volt kénytelen sugározni, amelyet előttük még senki nem próbált ki, hiszen akkor adták át, a Magyar Rádió új stúdióépületével együtt. Ezt az állapotot sokan csak ideiglenesnek vélték, mint ahogy a rádió működését is. Ekkoriban a Radio Danubiust sokan elbukott vállalkozásnak titulálták, de ezek a hangok elhalkultak, hiszen a Danubius terjeszkedni kezdett, mind szórásterületében, mind műsoridejében.
Radio Danubius: Többnyelvű és sokszínű 1987-ben már egy újabb, állandóbbnak szánt stúdióból szólhatott a turista-rádió, biztosabb pozícióban lévő munkatársakkal. Változatlanul német nyelvű adását már május 1-jén elkezdte sugározni, napi 15 órában. Ebben az évben már Budapesten is fogható volt az adás, minden nap 06:00-tól 21:00-ig Széchenyi-hegyi toronyban az újonnan üzembe helyezett 103,3 MHz-es frekvencián és Sopronban is a Dalos-hegyi toronyból, a 102,0 MHz-en. Ettől az évtől a Danubius adói a fennmaradó időben a Kossuth Rádió adását sugározták, valamint a szezon végeztével továbbra is sugárzott a rádió, de – a nyári szezontól eltérően – kizárólag magyar nyelven.
A következő nyári szezonban újabb adó kapcsolódott a Radio Danubius sugárzásába: az 1988. április 15-én induló műsort már Szeged térségében is hallgathatták a 94.9 MHz-en, valamint 1989-ben már Debrecenben is a 103.5 MHz-en. Ugyanakkor ismét bővült a műsoridő is: már 05:00-től 02:00-ig szólt a Danubius, megváltozott műsorrenddel. A rádió már a német szezonban is 21:00-től 02:00-ig magyar nyelvű adással jelentkezett, sőt már napközben is megszólaltak magyar felhívások. 1989-ben még egy egyedülálló kísérletet is tettek a rádió kétnyelvűségének fenntartására. Egy viszonylag rövid periódusra leválasztották a Danubius Rádió többi adásáról a soproni adó műsorát, ahonnan ismét kizárólag német nyelven szólt az adás. Ezzel egyértelműen a határon túli közönséget célozták meg, ám a kísérlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Gazdaságilag nem volt kifizetődő a két párhuzamos műsor készítése, így ez a fajta nyelvi megosztottság hamar megszűnt.
A zenék beszerzésében a német rádiók sokat segédkeztek. A hallgatók széles zenei palettát ismerhettek meg, attól függően, hogy a zenei szerkesztő mit választott. A zene mellett turista rádióhoz híven elsősorban turisztikai információkat, rövid híreket sok német vonatkozással, időjárási-, közlekedési-információkat sugároztak. A felmérések, kutatások ugyan hiányoztak még ebben az időszakban, így nem volt semmilyen objektív visszajelzés a műsorszerkezetről, zenei kínálatról. Ám a szubjektív visszajelzések egyre pozitívabbak lettek, és azt jelezték, hogy hamar megkedvelték a magyar hallgatók is ezt az új, háttérrádiós szórakoztató stílust. Az első műsorvezetők voltak többek között Fikár László, Boros Lajos, Bochkor Gábor, Kálmán Zsuzsa és Bánky Csaba.
A rendszerváltás hírrádiója 1988 októberében új korszak kezdődött az addig már csak szezonálisan németül szóló Radio Danubius életében. 1987 őszétől már három frekvencián (Budapest 103.3, Balaton 100.5, Sopron 102.0 MHz) egész évben szólt, napi 21 órában, és zömmel magyarul. A műsoridő bővítése mellett tovább folyt a területi terjeszkedése is. A Magyar Rádió úgy döntött, hogy az új adók kihasználtsága érdekében kiveszi a körzeti adásokat, és itt is a Danubius programját kezdi el sugározni. Ezek az adók Szegeden és Debrecenben jöttek létre. A Danubius Rádió ekkoriban lett országos ismertségű rádió. Új műsorvezetők érkeztek a rádióhoz, a kezdeti stábban olyan emberek ülhettek mikrofon mögé, mint Kondor Katalin vagy Szilágyi János. A cél a kereskedelmi rádiók egyik fontos jellemzőjének, az egységes arculatnak a kialakítása volt.
1989 tavaszától, a turistaszezon kezdetével ismét felhangoztak a német nyelvű híradások. A Danubius ekkor még részben német nyelvű adó volt, így egyúttal foglalkoznia kellett a NDK-beli menekültek problémáival is. Hamarosan olyan fontossá vált ez a kérdés, hogy kilépett a hírek keretei közül, majd a Páneurópai piknik idején, augusztusban és szeptemberben folyamatosan erről szólt az adás.Németh Miklós: “Úgy hívtak, the elephant man” - HVG, 2014.11.10.Húsz éve nyitották meg Magyarország nyugati határát, mult-kor.hu A német menekültek hasznos információkat kaptak többek között az ellátásukról, illetve az útlevélszerzési lehetőségeikről. Így a rádió kisebb hírközponttá alakult.
Hasonlóan fontos szerepet kapott a rádió a romániai forradalom kitörésekor, 1989 végén. Ekkor a magyar közönség csak a televízióban és az egyetlen élő rádióban, azaz a Danubiusban kísérhette nyomon a temesvári eseményeket, illetve az egész román forradalmat. 1990 őszén a taxisblokád alatt ez az adó szólt a tüntető taxikban is.
Kereskedelmi rádiózás törvényi háttér nélkül Az 1990-es évek elejére a rádió helyzete megszilárdult a Magyar Rádión belül. Már állandó stúdióval és szerkesztőkkel rendelkezett, ekkoriban azonban a Lakihegyről a 873 kHz-en sugárzott Calypso Rádió után újabb konkurensek jöttek létre. 1994-ben még a Danubius vezetett, egy évvel később azonban egyes mutatókban már jobbnak bizonyult a fővárosba költözött Juventus Rádió. A versengő kereskedelmi rádiók teret nyertek az állami rádiókkal szemben.
Az évtized közepére azonban egyre bizonytalanabb lett a Danubius helyzete és kereskedelmi jellege a Magyar Rádió szervezetén belül. Már 1989-ben leírták, hogy a Danubiust le kell választani a Magyar Rádióról, de ez csak a médiatörvény megalkotásával vált kötelezővé. A Magyar Országgyűlésben 1994-ben kezdték kidolgozni a jogszabályt. Ez a törvény több szempontból is befolyásolta a Danubius Rádió helyzetét, már megszületése előtt is. A különböző politikai hangok hamar egyetértettek abban, hogy a Magyar Rádió közszolgálati funkciójával nem összeegyeztethető a kereskedelmi csatorna fenntartása. Az 1993-ban megszületett frekvenciatörvény (1993. évi LXII. törvény) törölte az 1989 óta tartó frekvenciamoratórium érvényességét. Már az 1994-es év első felében tett törvényjavaslatok szerint 1995 végére pályázatot kellett volna kiírni a Danubius frekvenciáira. A Magyar Rádió vezetői rájöttek, hogy hamarosan meg kell válniuk a jól jövedelmező kereskedelmi adójuktól.
Mindeközben olyan egyéniségek kerültek műsorvezetői székbe, akik többen még a napig is a kereskedelmi rádiózás igazi sztárjai, és ezt nagy mértékben a Danubiusnak köszönhetik. Itt hallhatta például az ország a Vakáción a Mézga család után először az időközben már felnőtt Geszti Péter hangját, de itt vezetett műsort Buza Sándor, Boros Lajos, Balázsy Panna, Szabó Tamás, Villám Géza, Rókusfalvy Pál, Rónai Egon, majd később Jáksó László, Dénes Tamás, Batki Zsolt, Jakupcsek Gabriella és még több tucat kiváló műsorkészítő is. Nekik nagy mértékben köszönhető az, hogy a Danubius volt a korszak legjövedelmezőbb rádiója, de ezt a törvényi szabályozás hiánya is elősegítette. A jó műsorvezetők a Danubius Rádiót a kor egyik legjövedelmezőbb kereskedelmi rádiójává tették. Ezt a sikert azonban nem csak a sztárműsorvezetőknek, hanem a hiányzó médiatörvénynek is köszönhette.
A médiatörvénytől a koncessziós pályázatig – kiválás a Magyar Rádióból 1995-ben az Országgyűlés elfogadta az első médiatörvényt, amelynek köszönhetően lehetőség nyílt két országos kereskedelmi rádió létrehozására, viszont nem volt lehetőség többé arra, hogy a Magyar Rádió támogatását élvezze bármi módon is az adó. A bizonytalanság azonban érezhető volt a vezetés magatartásán is. A törvény hatálybalépésekor a Danubius Rádió igazgatója Dr. László József volt, aki korábban a Petőfi Rádió főszerkesztő-helyettese volt, ám néhány hét múlva már kifelé kacsingatott a rádióból. A bizalom hiányát is jelenti tehát, hogy senki nem vállalta a Danubius vezetését, mint egyedüli munkát. László József nem is várta meg a koncesszióba adás napját a Danubius élén, mert már 1997 márciusában lemondott. Pár hónappal később hagyta el a rádiót Kálmán Zsuzsa, aki a Danubius alakulásától kezdve a szerkesztőség vezetője volt.
A törvény megjelenése miatti feszültséget növelte a konkurencia is. A kiéleződő piaci versenyt szem előtt tartva a szerkesztők bevezették a nyugaton bevált, naponta ugyanabban az időpontban hallható sikeres műsortípust, az úgynevezett morning show-t. Az 1996-ban indult műsor a Cappuccino nevet viselte. A műsorvezetők, Boros Lajos és Bochkor Gábor, heti váltásban jelentkeztek. A Cappuccino-t a hallgatók megkedvelték, így a rádió törzshallgatóinak köre is gyarapodott. A sikeren felbuzdulva új műsor indult a Danubius Rádióban 14-18 óra között. A műsor a Jam címet kapta. Ebben a műsorban is két műsorvezető volt, heti váltásban.