A hang acélból készült idiofon ütőhangszer. Két egymással összeragasztott gáznitrált acél gömbszeletből áll.Patent WO2010145695 Method for producing a metal sound musical instrument. Inventors: Felix Rohner, Sabina Schärer. A tetején hanggödrök vannak, melyek kalapálással vannak kialakítva. Az először Svájcban készített hangszert az acéldobokból (stíldob, angolul steelpan) kiindulva építették. Több éves kutatás és akusztikus kísérletezések, a világ különböző tájairól származó érdekes hangszerek (gong, gamelán hangszerek, ghatam, harangok) tanulmányozása után bikonvex optikai lencsére emlékeztető alakot öltött. Udu-szerű hangok kiadására is képes, mivel üreges teste Helmholtz-rezonátorként működik. Hangja a hangtáléra emlékeztethet.
Neve a berni német hang, azaz 'kéz' szóból ered, nincs köze a magyar hang szóhoz. Márkanévként a Hang a PANArt Hangbau AG bejegyzett védjegye.
Felépítése A hangszer testének átmérője , magassága . Tetején körben hét vagy nyolc hanggödör, és középen egy dudor, a ding található. Az alsó félen nincsenek hanggödrök, csak a dinggel szemközti ökölnyi nagyságú kerek nyílás, a gu. A felső felet ding, az alsót gu oldalnak is hívják.
A ding a hangszer fő hangja, és rendszerint egy kvinttel vagy kvarttal magasabbra hangolják a hangkör legalacsonyabb hangjánál. Kerekded, lapos tartomány kifelé domborodó kupolával a közepén, és gongszerű tulajdonságokat kölcsönöz a hangszernek.
A hangkör ellipszis keresztmetszetű hangmezői lapos elliptikus paraboloid alakúak.Felix Rohner, Sabina Schärer: A systematical tuning process. In Anthony Achong (Hrsg.): Proceedings of the International Conference on the Science and Technology of the Steelpan. St. Augustine, Trinidad 2002, S. 215-220. Közepükön befelé domborodó ellipszis keresztmetszetű kupolák találhatók. Minden hangmezőt az alaphangra, annak oktávjára és duodecimjére hangolnak.Rohner, Schärer: History, Development and Tuning of the Hang. 2007, S. 5.Wessel, Morrison, Rossing: Sound of the Hang . 2008, Abschnitt 4. Sound Spectra.
A hangszer belseje a guval együtt Helmholtz-rezonátort alkot, amiben a levegő egy meghatározott frekvencián rezeg, és basszus hangot hoz létre (F2), ami a gu szűkítésével egy oktávig mélyíthető. A zenész a rezonanciát a ding ütögetésével, a ding és a hangmezők közötti területre gyakorolt nyomással, vagy a gu simogatásával változtathatja.Paschko: Das Hanglexikon. Stichwort Helmholtz-Resonanz. 2011, abgerufen am 12. Juli 2011.
A stíldobbal (steelpan) ellentétben, ahol az egyes hangmezők nem hatnak egymásra, ezt a hangszert összhangzásra alakították ki. Ha a dinget vagy a hangmezőket ütögetik, simogatják, akkor más hangmezők is és maga a test is rezgésbe jön. A készítők a hangmezőket harmonikus rendű zónáknak is nevezik, melyeket a hangszer felületébe ágyaznak.Rohner, Schärer: Hang. 2008, S. 16.
2007-ig az ilyen hangszereket különböző modellekben készítették, amelyek a hangoláson kívül (Ding D3 és B3 között) a hangmezők számában is különböztek (hét vagy nyolc). 2008 óta egy egységes modellt építenek.Michael Paschko: Hang Sound Models. In: www.hangblog.org. 6. Juni 2008, abgerufen am 15. Januar 2011.
Megszólaltatása thumb|Manu Delago játéka. Leginkább ölben tartva használják az ütőhangszert. A készítők ellenzik az állványra szerelését. Ütők helyett elsősorban a kezekkel és az ujjakkal szokták ütni, ezért általában puhább és melegebb a hangzása a stíldobnál. Használhatók a kéz különféle részei, a tenyér, a kéz éle, háta. Hangja a megszólaltatás módjától függően hárfára, harangra vagy stíldobra emlékeztet. A játék módja változatos és egyéni. Mindegyik 'tónusmező' (melyek az egyes hangok környékét jelentik) sok altónus kiadására képes.
A feltalálók hangsúlyozzák, hogy ez a hangszer nem dob. „A dob egy másik nyelv”-mondják.'Felix Rohner, Sabina Schärer: Mitteilung der PANArt - 19. Mai 2010. In: www.hangblog.org. abgerufen am 19. Mai 2010. Elutasítják az ütők használatát is, mivel kézzel érzékenyebben lehet megszólaltatni. Az erős ütések ugyanis nem erősítik, hanem tönkreteszik a hangot, és végső soron a hangszert is.
A játék alapját a gu és a ding összhangja jellemzi.Rohner, Schärer: Hangwegleitung. 2010, S. 8. Ez elérhető a lábak szögének megválasztásával vagy a kéznek a gu nyílásba helyezésével. Ekkor a test Helmholtz-rezonanciája éppen egy oktávval lesz a ding frekvenciája alatt. A ding és a gu társításával a Hang olyan rezonanciába kerül, ami lehetővé teszi a zenésznek, hogy az egyes hangokat a legfinomabb mozdulatokkal formálja meg.Paschko: Das Hanglexikon. Stichwort Gu-Ding-Integration. 2011, abgerufen am 8. Juli 2011.Rohner, Schärer: Hang. 2008, S. 20.
Születése és fejlődése A hangot 2000-ben Felix Rohner és Sabina Schärer (PANArt Hangbau AG) alkotta meg a svájci Bern városában, és először a 2001-es Frankfurti Zenei Vásárban mutatták be. Lényegében két öblös acéledény van speciális technológiával egymáshoz rögzítve, melynek az alsó részén kör alakú kivágást helyeztek el (gu), basszus hangokat adva ezzel a hangszernek. A tetején hét-nyolc „hangkört” helyeztek el cikk-cakk formában a mélytől a magas hangokig,, ezek mindegyike a mély hanghoz (ding) lett harmonikusan hangolva. A második nemzedékben 826 ilyen hangszert készítettek el.
thumb|left|első sor: a prototípus 2000 januárból (balra), Ghatam (jobbra); második sor: 2007-es, 2006-os és 2005-ös Hanghang (balról jobbra) Eleinte a két feltaláló, Rohner és Schärer készített ilyen ütőhangszereket. Kis műhelyük volt Bernben, ahol az összes létező hang készült – 2000 és 2005 között negyvenötféle modell. Ezek a hangszerek, melyeket első generációsnak neveznek, folyamatosan változtak még, a középső hang például kis e és kis a között mozgott. Az alaphangok pontosabb beállítását a többszöri hevítés technikája tette lehetővé.Rohner, Schärer: Hang. 2008, S. 10. A cég később feladta nemzetközi kereskedelmi hálózatát, bezárta weboldalát, azt követően csak levélben, vagy személyesen lehetett hangot rendelni.
2006 tavaszán a hangszer készítői előálltak a második generációval. Az új hangszer rézborítást kapott, és rézgyűrűt is a testek illesztésénél. Megegyezés született a ding hangját (kis d) és a hangnemeket illetően is. A legtöbb hangszer ebből az időből két A hangon (a és a') és egy D hangon (d') volt megszólaltatható a ding körül. A többi hang nem volt ennyire stabil, ezek változhattak. A korábbi népzenei analógiákat elhagyták, és kialakították az akusztikus katedrálist, ahogy ők nevezték.Rohner, Schärer: History, Development and Tuning of the Hang. 2007, S. 7. „…acoustical cathedral“ 2007-től feladták a hangmezők spirális elhelyezését is, és körkörös kialakításra tértek át.
thumb|400px|A PANArt Hang öt fejlettségi szintje. 2008 tavaszán jelent meg az ún. Integral Hang. A hangszerek sorszámot kaptak nagy H betűvel kezdve (H1, H2 stb.) Ezeken a korábbiakhoz képest több változtatást is végeztek, és már csupán egy skála volt megtalálható rajta (d ding, a, b, c', d', e', f', a'). A basszushang képzését szolgáló lyuk (gu) enyhén ovális alakot öltött, így két basszus hang keletkezik egyidejűleg – F és F#. Jelentősen megváltozott a hangszer tetején található ding, mivel sárgaréz bevonatot kapott, és az alakján is enyhén változtattak. A PANArt logo, a sorozatszám, a készítés dátuma és a készítő aláírása a gu felőli részre kerültek.
2004 és 2007 között kisebb du nyílással is készültek hangok. Ez a guval együtt uduszerű hangzást hozott létre, ezért ezt a típust gudu-hangnak nevezik. A du nyílás egy mágneses lemezzel elzárható.Rohner, Schärer: Hang. 2008, S. 12.
A PANArt 2008 februárjában bevezette az Integrale Hangot. A ding-kupola egyszeres, a gu-oldal kissé ovális. A ding-kupola és a gu-nyak kivételével a hangszert nem borítja sárgaréz. A ding hangolása d, a hangkörben a, h, c', d', e', f', és a' hangokra van hangolva. Más modelleket nem készítenek.
Ezzel a típussal Rohner és Schärer végleg lemondott arról a célról, hogy professzionális zenészeknek építsen hangszert. Munkájuk nem arra irányult, hogy eleget tegyenek a képzettséget, gyakorlást vagy teljesítményt megkívánó normáknak. Arra törekedtek, hogy a hangszerrel játszani felszabadulást jelentsen a követelmények alól, és csak a zenei élvezetet szolgálja minden különösebb gondolkodás nélkül. Ezt a célt abban a levélben jelentették be, amiben először említették meg a hangszer legújabb változatát, a Freie Integrale Hangot.Rohner, Schärer: Brief vom Hangbauhaus November 2009. abgerufen am 15. Januar 2011.
A Freie Integrale Hangról először egy 2009 novemberében kelt levelükben írtak. Ténylegesen 2010 áprilisa óta árulják. Elődeikhez képest annyit változott, hogy a két részt nem fogja körül sárgaréz gyűrű. A ding-kupola kettős, és nincs rajta sárgaréz bevonat. A hangolást műszerek nélkül végzik, így a ding hangmagassága kis d körüli. A többi hangot ehhez képest állítják be az Integrale Hang arányainak megfelelően.Paschko: Das Hanglexikon. Stichwort Freies Integrales Hang. 2011, abgerufen am 11. März 2011.
A hangmezőket sem a matematikailag pontos arányoknak megfelelően, hanem szabadon, az összhanghatás figyelembevételével hangolják.Felix Rohner, Sabina Schärer: Der Ruf des Blechs. 2011, in: www.hangblog.org. abgerufen am 22. März 2012. Ebben hasonlítanak a stíldob-hangolókra, akik az alaphang kis mértékű elhangolásával adják meg az egyes darabok hangjainak egyedi ízét. Azonban ez a módszer sem menekült meg a matematikai elemzéstől. Anthony Achong kimutatta, hogy ez az apró elhangolás befolyásolja a részhangok időtartamát, a frekvencia- és az amplitúdómodulációját a stíldob hangjának szerkezetében.Anthony Achong: Detuning and tonal structure of steelpan notes. In Anthony Achong (Hrsg.): Proceedings of the International Conference on the Science and Technology of the Steelpan. St. Augustine, Trinidad 2002, S. 41-52. A szabad hangolás lehetővé teszi, hogy ezeket a paramétereket következetesen állítsák be, és teljesen a hangok kialakítására összpontosítsanak.
Hangminta thumb|center|160px|első generációs Hang (2005) vízszintesen tartva Fájl:low hang 2005 horizontal.jpg thumb|center|160px|második generációs Hang (2007) függőlegesen tartva Fájl:2nd gen hang 2007 vertical.jpg
Jegyzetek
Források Németül Felix Rohner, Sabina Schärer: Hang. Bern 2008 (PDF-Datei; 806 KB). Felix Rohner, Sabina Schärer: Hangwegleitung. Bern 2010 (PDF-Datei; 315 KB). Felix Rohner, Sabina Schärer: Brief vom Hangbauhaus November 2009. In: www.hangblog.org. 21. November 2009. Michael Paschko: Das Hanglexikon. In: www.hangblog.org. 7. März 2011. Pola Sell: Hang – melodisches Perkussionsinstrument aus dem 21. Jahrhundert. Eine Entwicklungsgeschichte. In: Ntama. Journal of African Music and Popular Culture. 7. September 2008. Lukas Vogelsang: Die Welt ist Blech. Über einen neu gefundenen Klang. In: ensuite – kulturmagazin. Bern, Ausgabe Nr.4, April 2004, S. 4-5 (PDF-Datei; 2,8 MB).
Angolul Felix Rohner, Sabina Schärer: History, Development and Tuning of the Hang. Paper vom International Symposium on Musical Acoustics, Barcelona 2007 (PDF-Datei; 2,0 MB). David Wessel, Andrew Morrison, Thomas Rossing: Sound of the Hang. Paper vom 155. Meeting der Acoustical Society of America, Paris 2008, S. 6257-6262 (PDF-Datei; 1,5 MB ). Andrew Morrison, Thomas D. Rossing: The extraordinary sound of the hang. In: Physics Today. März 2009.
További információk Hang Library (angolul) PANArt Hang Booklet 2008 Hang videó History, Development and Tuning of the HANG (A Hang története, fejlődése és hangolása) írta Felix Rohner és Sabina Schärer (angolul) Acoustics of the HANG: A hand-played steel instrument (A Hang akusztikája: kézi acél hangszer) írta Thomas D. Rossing, Andrew Morrison, Uwe Hansen, Felix Rohner és Sabina Schärer (angolul)
Kategória:Idiofon hangszerek