A nyírláp (babérfüzes nyírláp, Salici pentandrae-Betuletum) hideg időszakok nedvességkedvelő palearktikus erdőtársulása.
Elterjedése
Alapvetően Észak-Európában jellemző, a Kárpát-medencében jégkorszaki reliktumként, szórványosan fordul elő. Elszórt, kis foltjai Magyarország két tájegységén: a Nyírségben (a Bátorligeti Ősláp Természetvédelmi Területen) és a Hanságban (a Fertő–Hanság Nemzeti Parkban) találhatók meg.
Jellemző növényei
A lombkoronaszint két jellemző faja a babérfűz (Salix pentandra) és a szőrös nyír (Betula pubescens) – mindkettő maga is reliktum faj.
Jellemző kísérő fajok:
rezgő nyár (Populus tremula), kutyabenge (Frangula spp.), sövényszulák (Calystegia sepium), tőzegpáfrány (Thelypteris palustris), mocsári gólyahír (Caltha palustris), mocsári kocsord (Peucedanum palustre).
A bátorligeti ősláp egyik különlegessége egy, a kankalinfélék családjába tartozó hínárnövény, a virágzó békatutaj, aminek csak 20–25 cm magas virágzata emelkedik ki a vízből.
Források
Környezet- és Természetvédelmi Lexikon II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 156–157.
Kategória:Magyarország növénytársulásai