Idősebb Bánky Róbert, Buchstabler Róbert Nándor Alfonz (Kispest, 1894. november 25. – Budapest, 1981.Molnár Klára (szerk.): Évkönyv az 1981 - 1982. színi évadra - Színháztörténeti füzetek 71. (Budapest, 1983) 313. old.Több lexikonban halála éve tévesen: 1979. december 9.) magyar színész, színigazgató.

Pályafutása bélyegkép|jobbra|250px|Bánky Róbert sírja Budapesten. Új köztemető: 17/8-1-87. Buchstabler Róbert és Szántó Etelka fiaként született. A színészakadémián elvégzett egy év után nem sokkal bevonult katonának. Ekkor egy ravasz „színjátékkal" megmentette egységét a biztos pusztulástól, amiért később vitézi címet kapott. Az I. világháború alatt orosz hadifogságba esett, s itt magyar színtársulatot szervezett. A háború után 1922 és 1925 között a Belvárosi Színházban, majd 1925–1926-ban Thália színpadán játszott. 1926–1927-ben Marosvásárhelyre, 1927–1932-ig Pécsre, 1932–1933-ban Kecskemétre szerződött. Ezután a Magyar Komédia Kamaraszínház vezetője lett 1933–1939-ig. 1939 és 1941 között úgynevezett cseretársulatot vezetett, negyventagú cseretársulatával ellátta a debreceni Csokonai Színházat. 1941 és 1944 között a Magyar Színház igazgatója volt, mely ekkor Új Magyar Színház néven működött, s párhuzamosan 1942–1943-ban a szegedi színház vezetőjének is kinevezték. Ő a helyben működő Ihász Aladárt (1886–1960) bízta meg a vezetéssel, főrendezőnek pedig megtette a Színészkamarából kizárt Both Bélát.http://old.theater.hu/kritikak/napilapok/nepszabadsag/2000/00november/nepszabi1121.html Both Béla 90 éves 2000. november 21. 1943-tól a Tábori Színház vezetői munkakörét is ellátta. A Színészkamara alelnöki tisztét is betöltötte.

Az Új Magyar Színház igazgatójaként Bánky igyekezett kihasználni az operett „háborús konjunktúráját”, minden évben szerepeltetett egy-egy operettet Fedák Sári főszereplésével. Emellett igényes drámaciklust állított össze: Médea (1941. november 26. Peéry Pirivel a főszerepben); August Strindberg Haláltánca (1942. november 20-án Somlay Artúr főszereplésével és rendezésében), Gerhart Hauptmann Henschel fuvaros (1943 áprilisában címszerepére Kiss Ferencet, Hanne alakjának megformálására Dajka Margitot hívta meg), Luigi Pirandello Mi az igazság? (1943. szeptember 21.).http://tbeck.beckground.hu/szinhaz/htm/11.htm Magyar Színháztörténet 1920–1949-ig. Magyar Színház.

1929-ban Buchstabler család nevét Bánkira változtatta.Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 253836/1929 VIII. 1945-ben az Igazoló Bizottság a Horthy-korszakban betöltött vezető beosztása miatt, s a szélsőjobboldaliság vádjával Bánkyt „örökre" eltiltotta a pályáról. Majd mégis igazolták, de állást sokáig nem kapott. Segédmunkásként dolgozott a Rákosi Mátyás Műveknél, ahol beállt a munkásszínjátszók közé. 1952–1956 között Szolnokon, 1956–1962 között Győrben játszott.

„Élete utolsó két évtizedét egy Rákóczi úti mosókonyhában élte le harmadik feleségével. Temetői szónoklatok tiszteletdíjából egészítette ki szerénynél is szerényebb nyugdíját.”http://www.criticailapok.hu/index.php?id=656&cid=33471 Balogh Géza recenziója Sándor János Mindhalálig színház c. művéről).

Felesége Orbán Viola (1901–1971) színésznő, akivel 1926. szeptember 9-én Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami házassági akv. 1066/1926. folyószáma alatt. Gyermekeik ifj. Bánky Róbert (1930–1991) színművész, bábszínész, színházi rendező és Bánky Tamás (1931–2014) általános iskolai vezető pedagógus.

Szerepei Színházi Kezdetben epizodista, később jellemszerepeket játszott. 1945-ben visszavonult a színpadtól. Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom) Lovasdy Tamás (Zilahy Lajos: Tűzmadár) Eilert Lövborg (Ibsen: Hedda Gabler) Bolingbroke (Eugène Scribe: Egy pohár víz)

Filmszerepei Részben az Írisz Filmstúdió négyéves fennállása alatt készült filmek. (Bors István, 1939. Rendező: Bánky Viktor) Edgar, komornyik (Lelki klinika, 1941. Rendező: Cserépy László) (A harmincadik, 1941. Rendező: Cserépy László) Kertész (Elkésett levél, 1941. Rendező: Endre Rodríguez) Szalai (A 2000 pengős férfi, 1942. Rendező: Cserépy László ) Az Idea Könyvkiadó Vállalat igazgatója (A tökéletes család, 1942. Rendezte Sipos László) Zsuzsanna apja (Kettesben, 1943. Rendező: Cserépy László) Adalbert, főkomornyik (Pista tekintetes Úr, 1943. Rendező: Daróczy József) Színiigazgató (Késő, 1943. Rendező: Daróczy József) (Az első, 1944. Rendező: Cserépy László)

Irodalom

Sándor János: Mindhalálig színház. Bánky Róbert rehabilitációja. Szeged, Kiad.: Bába, 2004.- 187 oldal Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája. A kőszínházak és társulatainak története 1883–1944. Bába Kiadó, Szeged, 2003, 620 oldal

Jegyzetek

Források

Balogh Géza recenziója Sándor János művéről Magyar életrajzi lexikon

Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Kispestiek Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:1894-ben született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek