Az Antanténusz egy rövid, verses kiszámoló és mondóka, melyet kisiskolásoknak és óvodásoknak szántak. Magyar nyelvterületen sok helyen előfordul, sok szövegváltozattal, ami régi eredetére utal.
Jelenleg sincs általánosan elfogadott álláspont az eredete felől, így a versről sokan elmélkedtek, például Szőcs István Halandzsa-e az Antanténusz? (Utunk, Kolozsvár, 1972) című összefoglalásában Forró László értékes gyűjtésére hivatkozik.
Egyes vélemények szerint latin eredetű vers, csak magyarra nem fordították le értelmesen, és így lett belőle a halandzsa jellegű szöveg, van akik szerint ősmagyar gyermekvers.
Megint mások szerint nemzetközileg elterjedt kiolvasó, az indoeurópai számsor fonetikailag torzított alakja.
A formai nyelve nem mindenhol ugyanaz, népcsoportonként/tájegységenként eltérő, de legelterjedtebb változata a következő:
Antanténusz, szórakaténusz,
Szóraka-tiki-taka-alabala-bambusz(ka)!
Sumer eredet feltételezése A sumer eredet feltételezése elsősorban magyar amatőrök szellemi terméke. Pass László debreceni teológus 1940-től részletesebben foglalkozott a mondókával,Pass László: Nimród népe. Budapest 1941. (Nemzeti könyvtár 53.); Pass László: AZ ABRAKADABRA megfejtése. Theologiai Szemle ÜF 4 (1961): 234—237.; Pass László: Nimród feltámadt. [Kézirat] 1964. ám a sumer nyelvet és az ékírást nem ismerte. Fritz Hommel, Friedrich Delitzsch, Franz Brünnow és Anton Deimel akkoriban elérhető munkáiból kiszótárazgatva arra jutott, hogy vizsgált szöveg eredetileg nem kiolvasó vers, hanem kb. 12–10 000 éves, Tammúz-hoz szóló, sumer–ősmagyar Nap-köszöntő zsoltár, ősi pentaton dallammal.
Szőcs István író, műfordító 1972-ben Pass Lászlóval egyetértve, és Passal azonos módon a sumer nyelvet és írást nem ismerve egy Istenhez szóló versnek tartja.Halandzsa-e az Antanténusz (Utunk, 1972. április 28.) Marton Veronika magyar-könyvtár szakos tanár, műkedvelő sumerológus elemzése szerintMARTON VERONIKA: Az Antanténusz…” c. mondóka megfejtési kísérlete rovás- és ékjelek segítségével az Antanténusz eredetileg sumer szövege egyeztethető a "Süss fel, nap!" mondókával: Égi fénykorona közeledik, kisliba, elég a reszketés, kapu-közel a felkelés... Marton és Pass is sumernek vélte a szöveget, azonban megfejtéseikben – a végkövetkeztetést leszámítva – nincs egyezés.
Komoróczy Géza nyelvész 1975-ben a magyar-sumer nyelvrokonságot elemezveA sumer— magyar nyelvrokonítás (Adalékok egy jelenség természetrajzához), Nyelvtudományi Közlemények, 1976 kitér az antanténusz Pass László és Szőcs István féle értelmezésére. Megállapítása szerint a sumer szavakkal való egyeztetéseik nem helytállóak, azok laikus fantázia termékei.
A szövegváltozatok A legtöbb megfejtési kísérlet – így a sumeros is – a legelterjedtebb szövegvariánsból indul ki, figyelmen kívül hagyva az eltérő változatokat, amelyek léte megkérdőjelezi ezeket a teóriákat. Vannak a szövegváltozatok között olyanok is, amelyek halandzsák és értelmes szövegek keverékei. Néhány példa a halandzsákból:
En ten ténuszSzáraka ténuszSzáraka tikitakaEl vele buffBakos József: Mátyusföldi gyermekjátékok, Akadémiai kiadó, 1953
An dan dénusz diki daka dénuszdiki daka bumsztradassza diki daka bum
Án tán tutánfir fár lukánárizs bárizsbukor bárizsdunga dungaKálmán Lajos: Szeged népe, Arad, 1877–1878
En ten tínuszszóreke tínuszszóreke tiki tokaoja oja bambusz dunga
En den dénuszmórika denuszen den buffPap Károly: Dajkarímek, Etnographia XVI. 306
Án tán timuszszára kata tiki tokaela bela buff
An dan dé muszszó raka té muszszó raka tika tokelen belen buszKonsza Samu – Faragó József: Háromszéki magyar népköltészet, Marosvásárhely, 1957
An dan dé nuszmó raka té nuszmó reke tiki takaelen belen bin ban busz
An tan té nuszszó raka tika taalan dalan dusz
En ten tenuszszáj raka tenuszszáj raka tiki takaájer fájér bumsztHerkely Károly: A mezőkövesdi matyó nép élete, PPTE, 1939
Án tán ténusz ubereke ténuszubereke tike toka eje feje bummNépi gyermekjátékok, Móra kiadó, 1976
Antanténusz szórakaténuszszóraka tikitaka bilinbalanbuszAntanténusz, mondókák és tréfás versek, Móra kiadó, 1968
A téma kutatója, R. Lovas Gizella véleménye szerint ezek a mondókák gyakorlatilag csak a kiszámolós–kiolvasós versek ritmusáról szólnak, soha nem volt értelmük.R. Lovas Gizella: Antanténusz szórakaténusz, Élet és Tudomány, 1982. 8. 242.
Jegyzetek
Források Mondókák.net Referátumgyűjtemény - Latin eredet Talán számsor?
Kategória:Nyelvi játékok