A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, amelyet a Szilas-patak duzzasztásával az 1970-es években hoztak létre Budapest XVI. kerületében, Cinkotán. 1997 óta természetvédelmi terület a tározó (16 hektár) és környezete (amely 2013-ban bővült egy kaszálóval, ezzel együtt a nem állandó nyílt vízfelület területe összesen mintegy 150 hektár). Így, kiterjedését tekintve 2021-ben is a legnagyobb fővárosi helyi jelentőségű védett terület.
A Naplás-tó, a közeli erdős, lápos és mocsaras élőhelyekkel együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban is. Flórájának és faunájának vizsgálata már az 1980-as évek elején megkezdődött. A változatos élőhelyegyüttesen több mint 200 madárfajt figyeltek meg, ezért évről évre megrendezik itt a nyilvános nyárvégi gyűrűzést (2013 óta) és az őszi európai madármegfigyelő napokat (2005 óta) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Sokszínű a terület növény- és rovarvilága, hüllő- és kétéltűállománya is. Az itteni mocsári teknős populáció 2002 óta a figyelem központjában áll, természetvédelmi és tudományos jellegű felméréseket, adatgyűjtéséket egyaránt végeznek rajtuk.Budapest herpetofaunája, mme.hu – 2021. A terület egykor rendkívül gazdag faunája azonban fokozatosan egyre jobban megsínyli az ember közelségét. Ezért látogathatóságát rendelet szabályozza. Az alsó-, a felső lápréten, valamint a tótól északra található fűzláp területén közlekedni csak gyalogosan, a kijelölt utakon szabad. Ez alól csak a tudományos célú jogerős természetvédelmi hatósági engedély jelent kivételt. A nádasban április 1. és október 30. között mindenféle közlekedés és tartózkodás tilos!
A terület népszerű szabadidős úti cél a környékbeliek számára. Kedvelt kirándulási célpont, tematikus tanösvényekkel, kilátóval, nyaranta horgászhely is. Tilos a tóban fürödni, télen pedig a jegére lépni, mivel – többek között – az egyenetlenül befagyó vízfelületen tartózkodni életveszélyes – erre a Rákosmenti Mezőőr Szolgálat munkatársai lehetőség szerint mindenkit figyelmeztetnek – és az élővilágnak sem kedvez ez a téli szórakozási forma, aminek tilalmát a Budapest helyi jelentőségű védett természeti területeiről szóló rendelet is tartalmazza.
Kialakulása A tó a Szilas-patak visszaduzzasztása révén alakult ki – egyes források szerint 1978-ban, a Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek 1981. májusi jegyzőkönyve szerint 1975–1976-ban –,Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1), library.hungaricana.hu – 1981. május 20. hogy ezáltal is elejét vegyék a patak áradásainak.
1976-ban már a Szilas-patak víztározójának megépítéséről és a patak teljes szabályozásáról cikkeztek. A tározó feladataként a következőket írták: „hóolvadáskor, nagy tavaszi esőzések idején összegyűjti a vizet, s azt a száraz nyári hónapokban öntözésre használhatják majd. Tervezik üdülési és sportlehetőségek megteremtését is a mesterséges tó mentén.”B. S.: Bár nem valami magas a Duna: Árvizesek, riadó!, Esti Hírlap 21. évfolyam 201. szám, 1976. augusztus 26. (adt.arcanum.com) A munkálatokat a VI. ötéves tervben előirányzott Káposztásmegyeri lakótelep építése is sürgőssé és szükségessé tette.Lábossa Péter: Budapest árvízvédelmének különleges helyzete, fejlesztési elképzelések, Árvízvédelem – Belvízvédelem, A Magyar Hidrológiai Társaság II. Országos Vándorgyűlése III. kötet, Pécs, 1981. július 1–2. (adt.arcanum.com)
1982-ben már Naplásként említik, ekkor készült az első út hozzá, társadalmi munkában. Bár vize jelentősen szennyezett volt, horgászni még nem volt szabad benne, már ekkor tervezték két-három év múltán a haltelepítés megkezdését, és partjának rendezését, hogy horgásztóként is üzemelhessen a funkciója szerint víztisztító, -szabályozó víztározó.(kőbányai): Pesti tavak, Esti Hírlap 27. évfolyam 195. szám, 1982. augusztus 19. (adt.arcanum.com) Az 1990-es években is sikeres példaként említették tisztító szerepét (a vízminőség-javító tározók a szennyező anyagokat saját „testükbe” építik be, illetve oldhatatlanná téve vonják ki a természetes anyagforgalomból).Gampel Tamás: A budapesti kisvízfolyások állapota (184–185. old.), Természettudományi Közlöny 124. évf. 4. szám – 1993. április (adt.arcanum.com) A vízminőség azonban 1988-ig még nem tette lehetővé a horgász-terveket. Bár voltak kezdeményezések (a Mohosz Budapesti Intézőbizottsága szorgalmazta a környékbeli nagyobb szennyvízkibocsátó üzemeknél pl. víztisztító előtározó építését), azok 1987 tavaszáig pénzszűke miatt nem valósultak meg. Akkor azonban két nagy szennyező, a Szilas Mente Mgtsz. (amelynek területén a tározó létesült) uborkaüzeme, valamint a Hazai Fésűsfonó kistarcsai gyára „lekötötte” a szennyvízkifolyóit a patakról. Ezután gyorsított munkatempóban láttak neki a szükséges létesítmények kialakításának, majd 1987 őszétől 90 mázsa pontyot, 10 mázsa amúrt, 65 mázsa dévérkeszeget, 6 mázsa kétnyaras harcsa- és 1000 darab fekete sügér ivadékot, valamint két mázsányi csukát telepítettek a tóba. 1988 áprilisától már rendezett körülmények között fogadta a látogatókat, rendeztek versenyeket (noha az FSR hajók országos bajnokságát is itt rendezték már 1981-tőlKőhalmi Éva: Nyitás az FSR-ben, Modellezés 23. évfolyam 5. szám – 1981. május (adt.arcanum.com)).m. é.: Szilas-menti tározó, Magyar Nemzet 51. évfolyam 98. szám, 1988. április 26. (adt.arcanum.com)
bélyegkép|A gát (balra) és a tározó északkeleti csücske a Naplás-tavi kilátóból, 2021 júliusa Területe eredetileg a patak árterületének széles, lapos völgyében elhelyezkedő, időszakosan vízzel borított láprét volt. Természetföldrajzi alapját a Pesti-hordalékkúpsíkságon a Duna ó-pleisztocén hordalékkúpjai adják és az azokat átvágó Szilas-patak alluviuma. A tó nyugati partja a patakot visszaduzzasztó földgát, melyen a tó felőli rész an betonozva, tetején pedig aszfaltozott út fut végig. Északi és keleti partja természetes úton alakult ki, ahogy a víz feltöltötte a gát előtti mélyebb részt, déli felét többször alakították. Létrehozása hozzájárult (hacsak nem kizárólagos oka) a patak menti láprétek maradvány-szerű fennmaradásához, amelyeket az egyre növekvő területhasználat miatt, a 19. századtól kezdődő nagy folyószabályozások és mocsárlecsapolások, majd a 20. századi árvízvédelmi munkálatok (patakmeder mélyítése, burkolása) következtében a kiszáradás fenyegetett.
A Szilas-patak menti területek növényvilágáról és ökológiájáról az 1970-es évekig nem voltak átfogó felmérések. A talajtani vizsgálatok alapján feltételezték az öntés jellegű réteket. 1975-ben Rajkai Kálmán biológus a cinkotai patakmenti sávban réti csenkeszes társulást írt le, amely réteken akkoriban legeltetés volt, illetve a cinkotai erdőnél az élessásos szegélyén megjelenő ártéri (ecsetpázsitos) mocsárrét, valamint réti és nádképű csenkeszes (Festucetum pratensis consoc. Festuca arundinacea) társulást, amely utóbbit akkor kaszálással hasznosították.Rajkai Kálmán: A Szilas-patak egyes réti fitocönózisai és gyakorlati jelentőségük (203–215. old.), (Horváth Imre–Maróti Mihály szerk.) Botanikai Közlemények, 62. kötet 3. szám, 1975 (adt.arcanum.com) A vizsgálatot 1979-ben is megismételték, de a Cinkota határában levő, már korábban is degradálódott, de még mindig értékes társulások, addigra a vízszabályozási beavatkozások következtében, szinte nyomtalanul eltűntek.Rajkai Kálmán: Újabb adatok a Szilas-patak réti fitocönözisairöl, (Horváth Imre–Maróti Mihály szerk.) Botanikai Közlemények, 66. kötet 2–4. szám, 1979 (adt.arcanum.com) A tó létesítése így mégis megmentette, illetve lehetővé tette a korábbi Szilasmenti élővilág újraalakulását, annak utolsóként fennmaradt hírmondójaként.
A területén, amit Cinkotai-kiserdőként is neveznek, az 1700-as években legelő volt,Szalay, Petrus: Mappa terreni possesssionis Czinkota … (S 27 – No. 2.), maps.hungaricana.hu – 1784 majd az 1800-as években a domboldalt befásították.3. felügyelőség; Baránski Sándor, Fuchs János: Cinkota nagyközség felvételi előrajzai – Budapest térképeinek katalógusa 4038a, maps.hungaricana.hu – 1883 Ezek után annyi tudható, hogy a második világháborúban feltehetően, mint sok helyen másutt is, ez az erdő is elpusztult. Az 1950-es években a városiasodás felgyorsulásával és ezzel a természeti környezet iránti igény megnövekedésével a főváros is nagy erdőtelepítési programba kezdett Cinkotán. Ezt követően a faállományt elsősorban fenyő, akác, tölgy és nyárfa alkotta.Új erdősítési tervek - Együttműködés • Fásítások • Pesti zöldgyűrű, Esti Hírlap 22. évfolyam 181. szám, 1977. augusztus 3. (adt.arcanum.com) Az 1970-es évek közepén már egy, a fővárost körbevevő erdőgyűrű kialakítása volt a cél, amit a Pilisi Parkerdő Gazdaság végzett. Elsőként 1976-ban, Cinkotán az Aranykalász Termelőszövetkezet földjein kezdték meg a talaj előkészítését, majd azt követően a facsemeték ültetését. A 2000-ig tervezett program kereteiben ahol a talajviszonyok megengedték, tölgyet, az egészen száraz területeken fenyőt, a patak menti részeken fűzet, hazai nyár-, és más vízkedvelő fákat telepítettek az ország különböző erdőgazdaságaiban nevelt csemetékből.Zöldgyűrű alakul a főváros körül, Népszabadság 34. évfolyam 92. szám, 1976. április 17. (adt.arcanum.com) Baranyi Katalin, a Parkerdő egykori műszaki vezetője az ezt követő folyamatokról így írt: „A ligetes patakpart menti fásításokban az évek folyamán megjelentek a védett lágyszárú növények is, melyek korábban a legeltetés és kaszálás miatt csak látens állapotban léteztek.” A domboldalon az 1950- és 1970-es években telepített elegyes (akác, tölgy és fenyő állományú) erdők egy része a 2010-es években került fiatalításra.Visegrád, Cinkota – Erdőgyűrű a főváros körül, Magyar Hírlap 8. évfolyam 310. szám, 1975. november 27. adt.arcanum.com)Erdőövezet Budapest körül, Magyar Hírlap 9. évfolyam 61. szám, 1976. március 12. (adt.arcanum.com)A Pilisi Parkerdő Zrt. hírlevele - március 6. , mtszközpont, mtsz.org - 2014. március 10.
bélyegkép|bal|A Szilas-pataki tározó táblája