200px|thumb|Iphigeneia Anselm Feuerbach festményén Iphigeneia (magyarosan olykor Iphigénia, esetleg Ifigénia) Agamemnón és Klütaimnésztra lánya a görög mitológiában (azon belül a mükénéi mondakörben), akit apja a sértett Artemisz istennő kiengesztelése érdekében feláldoz. Azzal a csellel hívják a lányt édesanyjával együtt a táborba, hogy Akhilleusz feleségül veszi, még a harcba indulás előtt. A királylány nem válik a haragos istennő bosszújának tárgyává, mert a vadászat istennője elragadja a halál elől. Tauriszba viszi, ahol a papnője lesz. Tauriszból öccse, Oresztész szabadítja ki.
Az Iphigeneia Artemisz mellékneve is volt, és egyes helyeken az istennőt ezen a néven ismerték.
Alakja a művészetben Alakját az ókori görög tragédiák nagy szerzője, Euripidész, két színdarabban is megörökítette: Iphigenia a tauruszok között (ennek cselekménye jól ismert Goethe Nachdichtungjából) Iphigenia Auliszban (406-ból): ez a mű Makedóniában készült, de csak Euripidész halála után került elő. Tárgyát Jean Racine dolgozta fel.
Iphigénia Tauriszban Christoph Willibald Gluck négyfelvonásos operája. Szövegkönyvét Guymond de la Touche azonos című drámája nyomán Nicolas François Guillard írta.
Jegyzetek
Források Íphigeneia
Kapcsolódó szócikkek Ifigénia női név
Kategória:Görög mitológiai alakok