(, 1852. szeptember 8. – , 1919. január 21.), hangul: 고종, : 高宗, Korea utolsó királya (1864) és első császára (1897–1907). -dinasztiájának tagja.

Élete 200px|bélyegkép|balra|, Korea császára hagyományos uralkodói viseletben herceg, Korea régenseUralkodott 1866-tól 1873-ig. Meghalt 1898. február 22-én. és Min hercegnő1896-ban római katolikus vallásra tért. Meghalt 1898. január 8-án. legkisebb, harmadszülött fiaként, néven látta meg a napvilágot. koreai királyUralkodott 1623-tól 1649-ig. leszármazottjaként a koreai királyi ház egyik oldalágából került ki, és azért őt választották ki leendő koreai királynak, mert 1864-ben férfi ágon kihalt az -dinasztia fő ága,Az 1864-ben meghalt nak ugyan volt egy akkor hároméves kislánya, hercegnő (1861-1872), de nők ki voltak zárva a trónöröklésből. és a királyi ház folytonosságát volt hivatott az ifjú herceg biztosítani, majd a rangidős koreai királyné(1809-1890), Korea régense: 1864–1866, koreai király (ur.: 1834–1849) anyja. koreai trónörökös (1809-1830) özvegye, aki halála után posztumusz királyi címet kapott, és " koreai király" lett belőle halála után. néven azonnal örökbe fogadta, és zökkenők nélkül örökölte a trónt 1864. január 16-án. Január 21-én koronázták királlyá ban, és ekkor vette fel a uralkodói nevet. Mivel még csak tizenkét éves, kiskorú volt, ezért régensek uralkodtak a nevében. Később sem érdekelték az államügyek, így házassága után (1866. március 21-én feleségül vette, lányátKodzsong császárrá koronázásával, 1897-ben posztumusz császárnéi címet nyert el néven.) a „főfeleség” irányította az államügyeket: egy személyben volt Korea nagy hatalmú és rettegett királya és királynéja. trónra lépésekor Korea még kínai fennhatóság alatt állt, melyet sem Japán, sem Oroszország nem nézett jó szemmel, ezért mindkettő a saját befolyását szerette volna kiterjeszteni a királyságra. 1894-ben Kína és Japán között háborúra került sor, melyben Kína veszített 1895-ben. Tajvant megkaparintotta Japán, Korea pedig elszakadt Kínától. A királyné az egyre erősödő japán befolyást orosz kapcsolataival igyekezett ellensúlyozni. A japánok nagy hatalma és a királyra tett erős befolyása miatt meggyilkoltatták. A királynéra bérgyilkosai 1895. október 8-án éjszaka, álmában törtek rá. és fia (a későbbi ) ekkor menekültek az orosz követségre, ahol majdnem egy évig tartózkodtak.

bélyegkép|200px|balra| német katonai egyenruhában

1897. október 12-én az ország elnyerte teljes függetlenségét, melyet a nagyhatalmak, és különösen Japán és Oroszország szavatoltak. Az ország nevét ekkor uralkodói rendelettel rólAz észak-koreaiak ma is néven hívják országukat, (: 朝鮮; jelentése: hajnali frissesség) Ezzel szemben a déliek a (: 韓國; jelentése: koreai ország) kifejezést használják erre. A világban használatos Korea elnevezés egy korábbi névből származik, amikor még a királyságot a Koreai-félszigeten nak hívták, és az azonos nevet viselő dinasztia uralkodott az -dinasztia előtt a félszigeten 918-tól 1392-ig. ra (Koreai Császárság, 대한제국) változtatta, magát pedig két nappal később néven császárrá koronáztatta, a japán és a kínai császárral egyenrangúnak nyilvánítva magát.

1898 szeptemberében a japánoknak tulajdonított „Kávémérgezési összeesküvést” sikerült élve megúsznia mind neki, mind pedig a trónörökösnek, de a fia maradandó károsodásokat szenvedett, és ennek következtében nemzőképtelenné vált, ami a dinasztiára nagy csapást jelentett, hiszen csak törvényes utódok örökölhették a trónt. 1905-ben Japán győztesen került ki a japán–orosz háborúból, és ennek következtében Korea magára maradt a japán annexiós törekvésekkel szemben, igy 1905-ben japán protektorátussá vált. Az ezt szentesítő iratra a császár aláírását jelentő pecsétet ráhamisították, élete végéig állította, hogy őt még kényszerrel sem tudták rávenni az aláírásra. 1907-ben az akkor ülésező második hágai békekonferencián titkos küldöttei útján megpróbált segítséget kérni a nyugati hatalmaktól, ám az ügy kitudódott, ezért a japánok 1907. július 20-án lemondatták a trónról fia, Szundzsong javára.

A császár teljesen visszavonult a közélettől, de látnia kellett fia lemondatását, Korea bekebelezését a Japán Birodalomba, az első világháború kitörését, a japán győzelmet. 1919. január 21-én halt meg ban. Négy gyermeket, 3 fiút és egy lányt hagyott csak hátra a 13-ból, hiszen sok gyermeke még kisgyermekkorában meghalt. Még 1912-ben 60 évesen is született gyermeke, egy kislány, aki egy japán professzorhoz ment később feleségül. A császár 1919. március 1-jén tartott temetése többszázezres, a japán uralom elleni tüntetésbe torkollott, és akkora nagy felkeléssé fajult, hogy a japánoknak két hónapjukba került azt vérbe fojtani. Posztumusz nevén is -ként emlékeznek rá. Az -ház mostani feje, , császár dédunokája.

A császár magyar szemmel bélyegkép|jobbra|200px| francia katonai egyenruhában Vay Péter misszionárius a következő visszaemlékezést tette a koreai császárral való találkozásakor 1906-ban (a következő szöveg korabeli helyesírással íródott, így némileg eltér a mai változattól):

Gyermekei Feleségétől, és különböző ágyasaitól 13 gyermeke született: herceg (1868. április 16.–1880. január 12.) ( úrnőtől) N. (fiú) (1871. november 9.–1871. november 13.) ( császárnétól) N. (leány) (–1873. november) ( császárnétól) N. (fiú) (–1875) ( császárnétól) (1874. március 25.–1926. április 24.) ( császárnétól), 1907–1910: néven Korea császára, 1. felesége Min trónörökösné (1907-től posztumusz császárné) (1872–1904), 2. felesége császárné (1894–1966), mindkét házassága gyermektelen maradt a császár feltételezett impotenciája miatt, melyet mérgezésnek tulajdonítottak herceg (–1878) ( császárnétól) herceg (1877. március 30.–1955. augusztus 15.) ( úrnőtől), Ui herceg (törvényesítve, 1906-tól valódi császári herceg), herceg, felesége hercegnő (1880–1963), feleségétől nem születtek utódai, de 12 fia és 9 lánya született 13 ágyasától, akiknek egy részét később törvényesítették, többek közt: úr (1938–2014), 2 fiú, többek közt: császári herceg és tv producer (1962–), a koreai császári ház feje 2005-től, miután elődje, posztumusz örökbe fogadta 2005. július 22-én, 2 fiú úr (1941–) popénekes Lee Hai-Suk (az USA-ban Hai-Suk Lee) néven, 1 fiú és két leány Un herceg (1897. október 20.–1970. május 1.) (Om úrnőtől), japánosan Ri Gin, 1900-tól császári herceg, 1907-től trónörökös, 1926–1970: császári bátyja halála után a császári ház feje, felesége Nasimoto Maszako (koreai olvasatban a személyneve: ) japán hercegnő, aki felvette a koreai császári hercegnői címet (1901–1989), 2 fiú, többek között: császári herceg (1931–2005), 1970–2005: a koreai császári ház feje, felesége Julia Mullock (1923–) ukrán származású amerikai nő, elváltak, házasságuk gyermektelen maradt, 1 örökbe fogadott leány herceg (1906–1908) ( úrnőtől) U herceg (megh. fiatalon) (Csong úrnőtől) N. (leány) (megh. fiatalon) ( úrnőtől) N. (leány) (megh. fiatalon) ( úrnőtől) hercegnő (1912. május 25.–1989. április 21.) ( úrnőtől), férje gróf Szó Takejuki (1908–1985) japán professzor, költő. elváltak, 1 leány: Szó Maszae grófnő (1932–1955), feltételezhetően öngyilkosságot követett el, eltűnt, valószínűleg vízbe fulladt, férje Szuzuki Noboru (1931–) japán költő, felvette felesége családnevét (Szó Noboru), nem születtek gyermekeik

Posztumusz neve hangul: 대한제국고종통천융운조극돈윤정성광의명공대덕요준순휘우모탕경응명립기지화신렬외훈홍업계기선력건행곤정영의홍휴수강문헌무장인익정효태황제폐하 : 大韓帝國高宗統天隆運肇極敦倫正聖光義明功大德堯峻舜徽禹謨湯敬應命立紀至化神烈巍勳洪業啓基宣曆乾行坤定英毅弘休壽康文憲武章仁翼貞孝太皇帝陛下 Átírással:

Jegyzetek

Irodalom Vay Péter: Kelet császárai és császárságai, Budapest, Franklin-Társulat, 1906. URL: Lásd További információk

További információk Christopher Buyers: The Royal Ark/Korea/The Yi Dynasty – 2014. május 13. Vay Péter: Korea. Egy misszionárius feljegyzései a századfordulóról (Birtalan Ágnes szerk. Terebess Ázsia E-Tár) – 2014. május 13.

Kategória:I-dinasztia Kategória:Gyermek uralkodók Kategória:1852-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:Trónfosztott uralkodók Kategória:Csoszon uralkodói