Inocențiu Micu-Klein fogarasi román görögkatolikus püspök, 18. századi Erdély egyik kiemelkedő román személyisége, az 1791-ben közreadott Supplex libellus Valachorum (a század legfontosabb erdélyi román politikai munkája) fő szellemi atyja.

Pályafutása Ion Micu néven látta meg a napvilágot a Szeben vármegyei Códban.Tanulmányait szülőfalujában, majd Nagyszebenben és Kolozsváron, a jezsuitáknál végezte. 1722-1725 között a kolozsvári jezsuita akadémián filozófiát tanult Franz Faschingtól. 1725-ben beiratkozott a nagyszombati teológiai fakultásra. Tanulmányait 1729-ben fejezte be.

Püspöki pályafutása VI. Károly császár kinevezte Gyulafehérvár és Fogaras püspökének, valamint császári tanácsadónak. 1729 szeptemberében bárói rangot kapott és ezzel együtt megváltoztatta a nevét Klein-ra (a román Micu, jelentése kicsi, német fordítása). Ugyanakkor az erdélyi országgyűlés tagja lett. 1729. szeptember 23-án felszentelték papnak a máriapócsi templomban, majd szeptember 25-én Munkácsban csatlakozott a Szent Bazil-rendi szerzetesekhez és felvette az Inocențiu nevet. November 5-én püspöki rangra emelték. 1737-ben a püspöki rezidenciát Fogarasból Balázsfalvára helyezte át. 1741-ben elhelyezte a balázsfalvi katedrális alapkövét. Élete során a Habsburg Birodalomban élő románok egyenjogúságáért harcolt, ezáltal kivívta az erdélyi rendek valamint Mária Terézia császárnő haragját, így 1744-től száműzetésbe kényszerült Rómába. 1751. május 7-én a Szentszék nyomására lemondott püspöki tisztségéről. Itt halt meg 1768. szeptember 22-én. Hamvait 1997-ben exhumálták és helyezték örök nyugalomra a balázsfalvi katedrálisban.

Nézetei Élete során a román nemzet egyenjogúságának elismeréséért küzdött, mint görögkatolikus püspök és mint az erdélyi országgyűlés tagja. Argumentumait a következőkre alapozta: a románok Erdély legrégebbi lakói, a románság Erdély legnagyobb nemzete, a románok végzik a legnehezebb munkákat (földművelés, sóbányászat).

Jegyzetek

Fordítás

További információk Corneliu Albu, Pe urmele lui Ion-Inocențiu Micu-Klein, București, 1983. Augustin Bunea, Din istoria românilor. Episcopul Ioan Inocențiu Klein (1728-1751), Blaj, 1900. Nicolae Comşa, Episcopul Ion Inochentie Micu (Colecţia „Oameni ai Blajului”), Blaj, 1997 (prima ediţie, 1943). Dumitru Stăniloae, Lupta și drama lui Inocențiu Micu Clain, în „Biserica Ortodoxă Română”, nr. 88, 1968. Aloisiu Tăutu, Testamentul și moartea episcopului Inocențiu Micu-Klein, în „Buna Vestire”, nr. 9, Roma, 1970. Inochentie Micu-Klein, Arhieraticon, studiu introductiv de Ioan Chindriș, transcrierea textului de Ioan Chindriș și Florica Nuţiu, București, 2000. Ioan Chindriș, Biblioteca lui Inochentie Micu-Klein, în vol. Cultură și societate în contextul Școlii Ardelene, Cluj-Napoca, 2001, p. 45-76. Ioan Chindriș, Inochentie Micu-Klein, autor liturgic, în vol. Cultură și societate în contextul Şcolii Ardelene'', Cluj-Napoca, 2001, p. 77-108.

Kategória:Fogarasi püspökök Kategória:1692-ben született személyek Kategória:1768-ban elhunyt személyek Kategória:Jezsuita diákok Kategória:Fogarasiak Kategória:18. századi püspökök