A Flamand Érdek (hollandul Vlaams Belang, VB) a belgiumi flamand közösség egyik politikai pártja. A párt politikai nézeteit tekintve jobbtól szélsőjobbig terjedő, populista, nacionalista, euroszkeptikus, bevándorlásellenes párt, amely Flandria függetlenségét követeli. A politikai kommentátorok úgy jellemezték, hogy a párt hosszú évek óta egészen a közelmúltig Belgium egyetlen legmeghatározóbb EU-kritikus pártja.
A párt szigorú korlátozásokat követel a Belgiumba beengedett bevándorlók számára nézve, illetve előírná számukra a flamand kultúrához és nyelvhez való alkalmazkodást. A VB elutasítja a multikulturalizmust, bár elfogadja a többnemzetiségű Flandria létezését, amíg a nem-flamand eredetű lakosság hajlandó az asszimilálódásra. A párt saját meghatározása szerint konzervatív nézeteket vall, de a belga politikai életben a szélsőséges jobboldali pártok közé sorolják. Democratie went niet aan extreem-rechts ("A demokrácia nem tűzi a szélsőjobboldalt"), MO, 2006 június, 51. o. Hooghe, Marc. "Ik of de chaos" - recept speelt in voordeel van Patrick Janssens ("Én vagy a zűrzavar - ez a formula Patrick Janssens-nek ad előnyt"), De Tijd, 2006. szeptember 12., 4. o.
A párt története Volksunie and Vlaams Blok
Elődeihez, a szélsőjobboldali politikát képviselő Volksunie és Vlaams Blok pártokhoz hasonlóan a Vlaams Belang is az ideológiailag meglehetősen eltérő erőket tömörítő flamand nacionalista mozgalom része. A Volksunie az 1970-es években, Hugo Schiltz elnöksége alatt, kezdte feladni szélsőséges politikai nézeteit, liberális politikusokat is befogadott és támogatta a belga szövetségi államot, amit nem nézett jó szemmel a párt jobboldali szárnya. 1978-ban a Volksunie belépett a koalíciós kormányba, amelyet Leo Tindemans miniszterelnök vezetett és elfogadta az Egmont-egyezményt (a belga szövetségi állam reformjáról). "Ik wilde iets doen voor mijn volk" (" 'Tenni akartam valami népemért' "), Gazet van Antwerpen, 2006. augusztus 7., 3. oldal.
A Volksunie-ből kiváló szélsőjobboldali politikusok két kisebb pártot hoztak létre, Flamand Nacionalista Párt-ot (Vlaams-Nationale Partij, VNP) Karel Dillen és a Flamand Néppártot (Vlaamse Volkspartij, VVP) Lode Claes szenátor vezetésével. Az 1978-as választásokon ez a két párt szövetségben vett részt Vlaams Blok néven és a szövetség eredményeként az egyik jelölt, Karel Dillen bekerült a parlamentbe. Később a két párt egyesült Vlaams Blok (Flamand Blokk) néven, de Lode Claes kilépett az egyesült pártból.
A Vlaams Blok igazán 1991 után kezdett fejlődni, amikor 2-ről 12-re nőtt parlamenti képviselőinek száma és országosan a szavazatok 6,6%-át kapta. 2003-ban a Vlaams Blok a szavazatok 11,6%-át kapta és ezzel 18 képviselői helyet szerzett magának.
Tárgyalás és átalakulás 2002-ben a három nonprofit egyesületet, amelyek lényegében a Vlaams Blok magját alkották, "közösség elleni izgatás és faji megkülönböztetés" vádjával beperelték. Az eljárást az esélyegyenlőségért és a rasszizmus ellen létrehozott kormányzati alapítvány (hollandul: Centrum voor gelijkheid van kansen en voor racismebestrijding, CEOOR, franciául: Centre pour l'égalité des chances et la lutte contre le racisme, CECLR) és a belga emberi jogi liga (hollandul: Liga voor Mensenrechten) és 2004 áprilisában a genti feljebbviteli bíróság elítélte ezt a három alapítványt, miután bűnösnek találta azokat diszkriminációra való felbujtásban. A Vlaams Blok fellebbezését a brüsszeli legfelsőbb bíróság 2004 novemberében elutasította.Court says Vlaams Blok conviction is sound , Expatriate Online.
Az ítéletet követően a Vlaams Blok még 2004-ben feloszlatta önmagát, de a párt vezetősége és a tagok megalakították a Vlaams Belang pártot, és lényegében ugyanazt a politikát folytatták. Ezt megerősíti, hogy a Vlaams Belang vezetőinek nyilatkozatai szinte szóról szóra megegyeznek a Vlaams Blok volt vezetőinek nyilatkozataival."A jól fésült szélsőjobb képe csak fantázia. A "Vlaams Belang" ugyanaz, mint a "Vlaams Blok"." "[...] a politikai kommentátorok azt gondolták, vagy azt remélték, hogy a Vlaams Belang szakít a Vlaams Blok-al és Flandria nagy konzervatív pártja lesz. Mi sosem gondoltuk ezt és a párt alapításától fogva azt vallottuk: ugyanazok vagyunk és ugyanazok maradunk. Csak azért változtattunk nevet, mert erre kényszerültünk." Gerolf Annemans nyilatkozata, P-Magazine, 2005. szeptember 27.
Ennek ellenére a Vlaams Belang megalapításakor új arculatot akartak adni a pártnak és széles körben hirdették a párt változását és megbízhatóságát, amint azt a belga titkosszolgálatok is megállapították. A párt programjét csak annyiban módosították, hogy a hatályos belga törvényeknek megfeleljenek és a Vlaams Blok korábbi jelszavát: Eigen volk eerst ("Népünk mindenekelőtt") hivatalosan elhagyták – bár a Vlaams Belang vezetői és tagjai a mai napig használják.
A Vlaams Belang támogatói szemében a Vlaams Blok elleni per politikai indíttatású volt.Discrimineren is een mensenrecht (A diszkrimináció emberi jog), Katholiek Nieuwsblad, 2005. január 21. és azt hangoztatták, hogy a belga politikusok csak azért változtatták meg a törvényeket, hogy a Vlaams Blokot el tudják ítéltetni. A Pro Flandria, egy akadémikusokból és üzletemberekből álló független flamand szervezet, nyílt levelet tett közzé a tárgyalásról 2003-ban, és ebben úgy érveltek, hogy "a politikai ellenfeleket nyílt fórumokon, érvek segítségével kell legyőzni, hogy a választók is képben legyenek... A bíróságot nem szabad politikai bosszú céljából felhasználni, ha politikai eszközökkel nem tudjuk elérni céljainkat."
Egyes vélemények szerint a Vlaams Blok szándékosan veszítette el a pert, amely propagandacélokból jobb szolgálatot tett a párt vezetőségének. "A párt vezetőinek a per elvesztése sokkal érdekesebb volt. A győzelem szóba se került." Eigen voetvolk bijlange niet meer eerst, De Morgen, 2006. július 26., 26. o. (előfizetés szükséges). Elméletileg a VB fellebbezhetett volna az Emberi Jogok Európai Bíróságához, de a VB egyik szenátora, Joris Van Hauthem 2005-ben kijelentette: "Ha Strasbourgba (vagyis az Emberi Jogi Bíróság elé) mentünk volna, akkor lett volna esélyünk procedurális alapon megtámadni az ítéletet. De a párt egyik jogi képviselője már benyújtott egy magánkeresetet, amiben az ítélet érvelését kívánta támadni. A bíróság biztosan összekapcsolta volna a két keresetet és így teljesen biztosan elvesztettük volna a pert. A flamand parlament jogi szolgálatának véleménye szerint az emberi jogi bíróság nem is tudta volna érvényteleníteni a belga feljebbviteli bírósát ítéletét, legfeljebb kártérítésre kötelezhette volna a belga államot. Vlaams Blok-arrest: beknopte analyse van de gevolgen door de juridische dienst van het Vlaams Parlement
A párt egyik politikusa, Gerolf Annemans ügyvéd azonnal botrányt keltett a Vlaams Belang megalapításakor, amikor ezt mondta a perben részt vevő ügyvédekre és bírákra utalva: "A per fontosabb jogi figuráinak neve örökké bevésődött az emlékezetembe, és ezennel figyelmeztetem őket." De Morgen Annemand szerint kifakadása csak meggondolatlan reakció volt arra, hogy Marc Timperman, a legfelsőbb bíróság ügyésze, egy héttel korábban az ítélethirdetés során kinevette a VB ügyvédeit. A VB mindvégig azt hangoztatta, hogy Timperman politikai okokból kapta állását (korábban a VLD párthoz tartozó igazságügyminiszter, Marc Verwilghen kabinetfőnöke volt).
2006-os helyi önkormányzati választások A 2006-os belga önkormányzati választásokon a VB meglehetősen jól szerepelt: Antwerpenben a második helyet szerezték meg a szocialisták mögött, összesen 20 helyet szereztek a városi önkormányzati testületben (18-at maga a VB, 2-t pedig koalíciós partnere, a VLOTT).
Ehhez hasonlóan az Antwerpen tartományban is jelentős előrelépést tett a párt, szinte minden településen sikerült képviselői helyeket szerezni. Hoboken és Deurne körzetekben pedig megnyerték a választásokat. A többi párt csak a marxista-leninista Belga Munkapárt (Partij van de Arbeid van België, PVDA) segítségével tudott hatalmon maradni.
Flandria többi részében is jelentősen többen szavaztak a VB-re, mint a korábbi választások alkalmával, a VB-képviselők száma közel megkétszereződött, 439-ről 800-ra. Ezt csak részben magyarázza, hogy a párt több választókerületben állított képviselőket, mint jogelődje 2000-ben.
A VB-t a többi párt egy ún. cordon sanitaire létrehozásával mégis kizárta a kormányzásból önkormányzati szinten, vagyis a helyi pártok olyan koalíciókat alkottak, hogy a VB ne tudjon kormányzati pozícióba kerülni.
2007-es választások
A 2007. június 10-én megtartott országos választásokon a párt 17 képviselői helyet nyert a 150 fős képviselőházban és 5 helyet a 40 fős szenátusban. A párt jelenleg nem tagja a belga szövetségi kormánynak.
Szövetségi, európai és flamand választások 2019 A Flamand Érdek volt a 2019-es választások nagy nyertese. Rangsorban a második helyen végzett a flandriai pártok között. 12,6%-ot szerzett flamand, 0,9%-ot vallon és 8,3%-ot szövetségi szinten, ami 23, illetve 18 helyet jelent. Európai szinten a párt 12,3 százalékos növekedés után egy helyről háromra emelkedett.
Azóta a Flamand Érdek minden közvélemény kutatáson az ország legnagyobb pártjának bizonyul.
Koalíciós tárgyalások 2019 A választások utáni új szövetségi kormány megalakulása számára hamar világossá vált, hogy a párt körüli “cordon sanitaire” kitart. Flamand szinten az N-VA, a legnagyobb párt, ennek ellenére viszont szóba állt a Flamand Érdekkel. A tárgyalások augusztusig folytak, de egyetlen másik párt sem akarta a Flamand Érdeket a kormányba, meg másféle formában sőt tolerancia-támogatással sem. A Flamand Érdek végül 2019. augusztus 12-én kiesett, de az N-VA, az Open Vld és a CD&V közötti végső formációs tárgyalások kezdetéül szolgáló memorandumban az elemzők a Flamand Érdek bélyegét látták bizonyos ajánlatokban.
Több elemző arra számít, hogy a 2024-es választások után, ahol igazi győzelmet jósolnak, a Flamand Érdek fontos szerepet játszhat a flamand kormány megalakításában.
Ideológiai háttere A párt politikájának két legfontosabb pontja Flandria önállósága, illetve a bevándorlásra meghatározott szigorú kvóták bevezetése.
Lényegesebb politikák A párt legfontosabb követelései: Függetlenség Flandriának. A VB szerint ennek hátterében az a pénzügyi transzfer áll, amely Flandriától Vallónia és a Brüsszeli régió felé irányul és amit igazságtalannak tartanak.The gap between Flanders and Wallonia widens , Expatriate Online, 20 May 2005 A Vlaams Belang szerint ennek következménye, hogy igen magasak a munkaerőköltségek, ami rontja Flandria európai és nemzetközi versenyképességét. A függetlenség kikiáltása után a kétnyelvű Brüsszel Fővárosi Régió területi és történelmi okokból szintén Flandriához tartozna. Szorosabb együttműködés Flandria és Hollandia között, amely igen hasonló a korábban a Vlaams Block által javasolt szövetségi rendszerhez. A Vlaams Belang szeretne szorosabb kötelékeket kiépíteni Francia Flandria részeivel, ahol flamand nemzetiségű lakosság él. A franciaajkú lakosság számára létrehozott adminisztratív és oktatási létesítmények megszüntetése (mint pl. francia nyelvű ügyintézés, kétnyelvű feliratok, francia tannyelvű általános iskolák), amelyeket abban a hat önkormányzatban hoztak létre, amelyek Brüsszel város déli és Vallónia északi határa között helyezkednek el és ahol a lakosság jelentős részének anyanyelve francia. Minden olyan gazdasági bevándorló deportálása, akik nem "asszimilálódnak", vagyis nem olvadnak be a flamand kultúrába. A politikai jogokért küzdő emigránsoknak pedig belga állampolgárságért kell folyamodni és ezzel együtt le kell mondani eredeti állampolgárságukról. A Vlaams Blok korábbi terve a bevándorlók és leszármazottaik deportálásáról már nem szerepel a párt programjában. Európa iszlamizálódásának ellenzése, amely a VB szerint a legfélelmetesebb történelmi folyamat. Törökország Európai Uniós tagságának megakadályozása.