right|thumb|200px|Baskerville által nyomtatott klasszicista címlap Joseph Addison munkái (London, 1761) John Baskerville (Wolverley, Worcestershire, 1706. január 28. – Birmingham, 1775. január 8.) a 18. század egyik meghatározó betűöntője és nyomdásza William Caslon, Giambattista Bodoni és Firmin Didot mellett. Az ő nevét viseli a Baskerville betűkép.
Életpályája John Baskerville kezdetben egy anglikán lelkész mellett dolgozott lakájként, majd 1726-ban Birminghambe ment, ahol szépírástanítóként dolgozott. 1745-ben megvásárolt egy lakkozóműhelyt, amely jól jövedelmezett. Öt évvel később kezdte meg nyomdászi tevékenységét. Nemsokára a Cambridge-i Egyetemtől kapta a megbízásait. Első nyomtatványai Vergilius és Horatius művei voltak, melyekre szintén az egyetem adott megbízást. De mesterművének az 1763-ban kiadott Bibliáját tekintik. Baskerville jelentőségét mutatja, hogy Európa jeles nyomdái tőle rendelték betűiket. Amikor 1775-ben Baskerville utód nélkül meghalt, nem maradt olyan ember, aki átvette volna a nyomda irányítását. Özvegye a teljes betűkészletet előbb a Cambridge-i Egyetemnek ajánlotta fel megvételre, de miután az egyetem visszautasította az ajánlatot, az özvegy az egész felszerelést 12 ezer fontért annak a párizsi irodalmi társaságnak adta el, amelynek élén a híres Beaumarchais francia vígjátékíró állt.
Munkássága Baskerville-t Európa legnagyobb betűalkotói közé sorolják. Nyomtatványaihoz saját maga készítette a betűk nyomóducait. Betűtípusait modern, álklasszikus stílusban alakította ki. Különlegességüket a vékony és a vastag vonalak kontrasztja adta, főleg a Baskerville betűkép kurzív változatainál. De nemcsak a betűire fordított külön figyelmet, számára a könyv egész kinézete ugyanolyan fontos volt. Az általa készített munkákra a széles margók, a kitűnő minőségű papír és tinta használata volt jellemző. A régi mesterek hagyományait követve külön gondot fordított arra, hogy minden egyes eszközt, amivel dolgoznia kell, saját maga készítsen el vagy alakítson ki. Baskerville nemcsak öntőműszerét vagy a sajtóját készítette el saját kezével, hanem Európában elsőként alkalmazta a velinpapírt is. Különleges, fekete nyomdafestékét is ő maga kísérletezte ki. Nyomtatványait csak a legritkább esetben díszítette képekkel, de minden esetben a legkiválóbb minőségre törekedett. Kötetei puritának, visszafogottak voltak, de ettől kifejezetten újszerűnek hatottak a többi 18. századi nyomtatvány között. Baskerville jelentőségét mutatja, hogy Amerikában Benjamin Franklin is lelkes híve volt az általa készített betűtípusoknak.
Legfontosabb munkái
Vergilius (1757) Milton: Elveszett paradicsom Aesopus állatmeséi (1761) Biblia (1763) Horatius művei (1770) Jegyzetek
Források
Fritz Funke: Könyvismeret. Budapest, Osiris Kiadó, 2000. Várkonyi Nándor: Az írás és a könyv története. Budapest, Széphalom Könyvműhely, 2001. https://mek.oszk.hu/01600/01653/ Tevan Andor: A könyv évezredes útja. Budapest, Gondolat, 1973. https://mek.oszk.hu/01600/01650/ American Dictionary of printing and bookmaking. New York, Burt Franklin, 37-38 p. A Pallas nagy lexikona http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ https://web.archive.org/web/20081123034002/http://www.riversevenpress.co.uk/bask.html
Kapcsolódó szócikkek Baskerville Betűképek listája
Kategória:Angol nyomdászok Kategória:1706-ban született személyek Kategória:1775-ben elhunyt személyek Kategória:Lutoniak