bélyeg|250px|Leo Hendrik Baekeland, a bakelit feltalálója A bakelit a legrégebben használt valódi szintetikus műanyag. A polikondenzációs műanyagok csoportjába tartozik.
Nevének eredete Neve feltalálójára utal; a szó eredetileg szóvédjegy volt.
Története Leo Hendrik Baekeland flamand vegyész 1907-ben az Amerikai Egyesült Államokban szabadalmaztatta találmányát, 1909. decemberi hatállyal.US Patent
Tulajdonságai A fenol és a formaldehid között végbemenő kondenzációs reakció hosszú láncokat képez, amely hevítve megolvad, majd formába sajtolva térhálós szerkezet alakul ki, amely már hőre nem lágyul. A bakelit polikondenzációval előállított mesterséges polimer. Kedvező fizikai tulajdonságai miatt főleg az elektronikai és elektromos ipar használja jó szigetelőképessége miatt.
„Bakelitlemez” A hőre keményedő bakelitből soha nem készítettek hanglemezt, mert a rideg, törékeny bakelitbe nem lehet finom felületi barázdákat préselni. Magyarországon gyakran „bakelit”-nek nevezik a régi hanglemezeket a magyar műszaki és zenei szlengben. A téves szóhasználat, a metonímia okozója, hogy a régi hanglemezek anyaga is fekete és viszonylag kemény, hasonlóan a telefonkészülékek, fogantyúk anyagaként régóta használt bakelithez. A hanglemezeket eleinte keménygumiból, majd sellakkal borított lakklemezekből gyártották. A huszadik század harmincas éveitől kezdve a PVC korongokat kezdték el gyártani. Később hőre lágyuló termoplaszt műanyagok vették át a korábbi hanglemezek rideg alapanyagainak helyét.
Képlete
A bakelit szerkezete
Jegyzetek
Források
Kategória:Műanyagok