bélyegkép|280px|A Firefox 3.5.5 verziója Ubuntu 9.10 operációs rendszeren A Mozilla Firefoxot részben szolgáltatásai különböztetik meg más webböngészőktől. Az egyszerűbb kezelhetőség és átláthatóbb kezelőfelület biztosítása érdekében sok olyan szolgáltatás, funkció hiányzik belőle, ami más böngészőkben megtalálható. A Firefox ezzel szemben a kiegészítő-kezelőre hagyatkozik, mellyel a felhasználók saját igényeikhez és szükségeikhez tudják alakítani. Az alapértelmezett funkcióktól eltérően a kiegészítők külön, vagy csomagokban letölthető szolgáltatások, amelyekkel a Firefox képességei növelhetők, vagy a már meglévő szolgáltatások képességei bővíthetők. A Firefox fejlesztése során egyes, korábban csak kiegészítőkön keresztül elérhető funkciók is beépülhetnek a böngésző alapértelmezett szolgáltatásai közé.
Webes technológia támogatása
Gecko verzió Firefox verzió 0.6
0.8
0.9.2
0.9.4
0.9.4.1
0.9.5
0.9.7
1.0.1
1.1
1.2b 0.1 1.3a 0.5 1.4
1.4.1
1.5 0.7 1.7 1.0 1.7.2
1.7.5
1.8.0 1.5 1.8.1 2.0 1.9 3.0 1.9.1 3.5 1.9.2 3.6 1.9.3 3.7
A Firefox támogatja a legtöbb webes szabványt, ilyen például a HTML, XML, XHTML, CSS (kiegészítőivel együtt), JavaScript, DOM, MathML, SVG, XSLT és XPath. A Firefox egyre népszerűbbé válása, valamint a benne található webes szabványok támogatása volt az egyik ok, ami miatt az Internet Explorer 7-et fejlettebb szabványtámogatással kellett kiadni.
Gecko böngészőmotor
A Firefox a weboldalak megjelenítéséhez a nyílt forrású Gecko böngészőmotort használja. Jelenleg fejlesztését a Mozilla Vállalat munkatársai, illetve – a nyílt forrású hagyományoknak megfelelően – önkéntesek végzik. Számos más alkalmazás is használja ezt a böngészőmotort, mint például a Mozilla Alkalmazáscsomag, NVU, Mozilla Thunderbird, Camino, Flock, SeaMonkey, K-Meleon, Netscape 9, Lunascape stb.
ActiveX
Az AcitveX a konkurens Microsoft technológiája, melynek segítségével külső alkalmazásokat tölt be számos alkalmazásba, például az Internet Explorer böngészőbe. A Mozilla biztonsági okokra, szerzői jogokra, valamint platformfüggőségre hivatkozva döntött úgy, hogy nem támogatja az ActiveX-et (mellesleg a Mozilla a nyílt formátumok elkötelezett támogatója, így igyekszik nyílt forrású és platformfüggetlen megoldásokat használni),Mozilla.org Security Announcement helyette – más platformfüggetlen böngészőkkel egyetemben – a Netscape Plugin Application Programming Interface (NPAPI) rendszert használja. Az NPAPI hasonló szolgáltatást nyújt, mint az ActiveX. Az NPAPI bővítmény azonban a bővítmény jellegénél fogva biztonságosabb, mivel kevesebb befolyása van egy weboldal felett, valamint csak a böngészőn belül futhat (az ActiveX azonban számos más alkalmazással is együttműködik).
A CNET egy 2004-es videójában megemlíti, hogy a Firefox nem támogatja alapértelmezetten az ActiveX vezérlést, melynek következményeképpen néha nem minden jelenik meg egy weblapon, esetleg maga a weblap sem jelenik meg. Ennek ellenére van mód az ActiveX használatára Firefox alatt kiegészítők segítségével, de ez nem működik minden Firefox verzión, és nem működik bármely platformon. Az egyik ilyen lehetőség a Mozilla ActiveX Project, melynek fejlesztése 2005-ben abbamaradt; ráadásul ez az akkori Firefox verziót támogatta, amely az 1.5 volt. A másik lehetőség az FF ActiveX Host. Egyes fórumokon javasolják az IE tabs kiegészítő használatát, melynek segítségével Firefoxon belül a kívánt oldalt az Internet Explorer motorjával lehet betölteni (csak Windows operációs rendszeren működik), így lehetővé téve az ActiveX használatát. (Ennek segítségével például a Windows update – ami ActiveX-t használ – használható Firefoxszal.) Mivel ezek alternatív megoldások, nem minden esetben működnek megfelelően. Mindemellett fontos megjegyezni, hogy hivatalosan a Firefox nem támogatja az ActiveX-t.
A Firefox implementálta (section "How does Phishing and Malware Protection work in Firefox?") a Google „safebrowsing” nevezetű kereskedelmi protokollját, "(...) Do not use this protocol without explicit written permission from Google.", "Note: This is not a license to use the defined protocol. (...)" ami nem nyílt szabvány. Ez viszont ellentmond a Mozilla Kiáltványban (Mozilla Manifesto) leírtaknak, miszerint nyíltságra kell törekedni.
Acid-tesztek bélyegkép|170px|Firefox 3.5 az Acid 3 teszten
Az Acid2 2005. április 13-án jelent meg. Megjelenésekor egyik böngésző sem felelt meg a tesztnek, elsőre pedig a Safari 2.0.2 ment át 2005. október 31-én (ezt követte az Opera, iCab, Konqueror, majd a Firefox). A Firefox volt az utolsó böngésző (persze az Internet Explorert leszámítva), amely teljesítette. Sajnos sűrű homály fedi azt, hogy melyik volt az első Firefox verzió, amely megfelelt. Egyesek szerint a 2007. december 18-án megjelent Firefox 3.0 második béta verziója, ugyanakkor egy 2006. április 18-i TechSpot blogbejegyzés szerint a Firefox átment a teszten. Ráadásul még az is nehezíti a tények tisztázását, hogy az Acid2 tesztnek három verziója volt: az eredeti megjelenése után két frissítés is történt a teszten, és a frissített verzió teljesítését szokták alapul venni. Az eredeti (első verzió) tesztet azonban a Firefox már a 3.0 második bétája előtt teljesítette. (Elvileg a 3.0 első alfa verziójától kezdve átmegy a teszten).
Az Acid3 2008. március 3-án jelent meg. 2009 szeptemberében még csak az Opera és a Safari felelt meg a tesztnek. A 3.5 verzió nem ment át az Acid3-teszten: 93 pontot ér el a 100-ból, így nem jelenítette meg a képet helyesen. A 3.6 előzetes alfa verzió 94 pontot ért el, a svg.smil engedélyezésével 96 pontot ért el; csupán az SVG fontok támogatása hiányzik, aminek megoldásán már dolgoztak. A képet helyesen jeleníti meg, csupán a favicont (a weboldalhoz tartozó ikon) nem jeleníti meg, így viszont nem felel meg az Acid3 teszt összes követelésének.
Platformfüggetlenség
Operációs rendszer Legutolsó verzióLinux kernel 2.2.14 és az újabbak(néhány egyéb könyvtár is szükséges) 3.5.7Apple Mac OS X v10.1 Puma 1.0.8 v10.2 Jaguar-10.3 Panther 2.0.0.20 v10.4 Tiger-v10.5 Leopard 3.5.7OS/2 és eComStation 3.5.4WarpzillaMicrosoft Windows 95 1.5.0.12 NT 4/98/Me 2.0.0.20 2000/XP/2003/Vista/Home Server/2008 3.5.7
A Firefox böngésző több operációs rendszeren is használható. A hivatalos letöltőoldaláról a következő rendszerekre érhetők el Firefox-verziók (32 bit): Microsoft Windows: Windows 98 SE, Windows Me, Windows NT 4.0, Windows 2000, Windows XP, Windows Server 2003 és a Windows Vista. Bár a Firefox hivatalosan nem támogatja a Windows 95-öt és a Windows 98 első kiadását, egy kis alakítás után működik ezeken a rendszereken is a 2-es sorozatig bezáróan; a 3-as verzió már fut Windows 9x/Me-n. Unix-alapú, X.Org Server-t vagy XFree86-ot használó operációs rendszerek, például Linux disztribúciók, illetve BSD rendszerek. Ezen rendszerek általában alapértelmezésben szállítják a Mozilla Firefoxot. Mac OS X. A 2005-ös Worldwide Developers Konferencián az Apple programozói bemutattak egy olyan Firefox verziót is, ami az Intel processzorokat használó Mac OS X-en is működött.
Mivel a Mozilla Alapítvány oldalairól a Firefox forráskódja is letölthető, más operációs rendszerek felhasználói is lefordíthatják a Firefoxot saját rendszerükre. A következő operációs rendszereket hivatalosan nem támogatja a Firefox, mégis működik velük: Solaris (x86 and SPARC) OS/2 AIX FreeBSD OpenBSD NetBSD PC-BSD BeOS SkyOS RISC OS (ARM) ZETA További portok találhatóak a Mozilla ports oldalon.
A Firefox a felhasználók profiljait (személyes beállításait) minden operációs rendszeren ugyanabban a formában tárolja, így különböző platformokról is használható ugyanaz a profil, feltéve, hogy mindkét operációs rendszer képes írni és olvasni a profilmappa helyét (például a profil FAT32-es fájlrendszerű meghajtón van, amit mind a Windows, mind a Linux elér). Bár ez a funkció hasznos a két vagy több operációs rendszert használóknak, pár kiterjesztés mégsem működik mindenhol.
64 bit
A Windows XP Professional, valamint a Vista 64 bites verziójára szintén elérhetők Firefox kiadások, de ezek nem hivatalos verziók. Amellett, hogy le lehet tölteni a 64 bites verziót, útmutató alapján lehet készíteni 64 bites verziót, így Linuxra is elkészítheti bárki. Érdekesség, hogy a 2007. április 12-én megjelent openSUSE Linux 10.3 Alfa 3 verziója az x88-64 gépeken 64 bites Firefoxot használt, és a 32 bites i386-os bővítmények kezeléséhez az nspluginwrappert használta. Egyébként bizonyos 64 bites Linux disztribúciók elkészítették a 64 bites változatot a saját rendszerükhöz. (Linux disztribúcióknál általános dolog, hogy a Mozilla alkalmazásokat újraépítik és beteszik a saját csomagkezelőjükbe.) Lásd: ötödik hozzászólás. (rsx 11m; Posted October 19th, 2009, 12:32 pm) 2009 folyamán egy Makoto nevű egyén elkészítette a Firefox 64 bites változatait, és a Softpedia egyik cikke szerint elképzelhető, hogy a Mozilla elkezdi majd támogatni a munkáját, de egyelőre ez még nem történt meg.
Egyébként a 32 bites verzió is működik 64 bites operációs rendszeren. A tervek szerint a Firefox 4 már 64 bites változatban is megjelenik. Lásd: második hozzászólás. (James; Posted September 10th, 2008, 3:51 pm)
Biztonság A Firefox homokozóelvű biztonsági modellt használ, és korlátozza a szkriptek hozzáférését más weboldalak adataihoz az azonos forrás elve alapján. Https protokoll használata esetén SSL/TLS-t használ a kiszolgálóval való kommunikáció védelme érdekében. Lehetővé teszi az alkalmazások számára azonosítás céljából az intelligens kártya használatát is.Developer documentation on using PKCS#11 modules (primarily smart cards) for cryptographic purposes
A Mozilla Alapítvány pénzjutalomban (500$ valamint egy Mozilla póló) részesíti azokat a kutatókat, akik komoly biztonsági réseket fedeznek fel a Firefoxban. A hivatalos irányelvek ellenzik a sebezhetőségek korai közzétételét annak érdekében, hogy a potenciális támadók ne használhassák ki azokat.
Tanulmányok
Mivel kevesebb (a nyilvánosság által ismert) hibával rendelkezik, mint az Microsoft Internet Explorer, ezért a fejlettebb biztonságot gyakran említik Firefoxra való váltás indokaként. A The Washington Post beszámolója szerint egy kritikus sebezhetőség 284 napig volt támadható az Microsoft Internet Explorerben, míg ezzel szemben csupán 9 napig maradt javítatlanul a Firefoxban.
Egy 2006-os Symantec-tanulmány kimutatta, hogy bár a Firefox számos más böngészőnél több, a terjesztő által megerősített hibát tartalmazott azon év szeptemberében, de ezeket sokkal gyorsabban kijavították, mint a többi böngészőben. A Symantec később megerősítette állítását: a Firefox még mindig sokkal kisebb biztonsági sebezhetőséggel rendelkezik, mint a Microsoft Internet Explorer. 2008. június 7-éig a Firefox 2 csupán három javítatlan sebezhetőséggel rendelkezett, melyeket „kevésbé kritikus”-nak jelölt a Secunia. Ugyanezen cég szerint az Microsoft Internet Explorer 7 tíz biztonsági hibát tartalmazott, melyek „közepesen kritikus” besorolást kaptak.
Egy másik internet-biztonsággal foglalkozó cég, a SecurityFocus egyetlen foltozatlan hibát jelentett a Firefox 1.0.7-ben (amit a Firefox 1.5 Beta 2 már nem tartalmaz), és 59-et a Windows XP második szervizcsomagjával futó Microsoft Internet Explorer 6-ban.
A Firefox biztonsági rései közül megjelenése óta egyet sem használtak ki tömegesen, vagy legalábbis nem érkezett ilyenről jelentés.
A kiadás után pár órával kritikus hibát találtak a 3-as verzióban, amely már a 2-es verzióban is jelen volt. Ezt a 3.0.1-es verzióban javították.