A kulmi csata 1813. augusztus 29–30-án zajlott le Csehország északi részén, a mai Chlumec és Přestanov falvak között. A franciák katonája támadta meg Vandamme tábornok vezetésével a korábbi drezdai csatában meghátrálásra kényszerült, ekkor Barclay de Tolly parancsnoksága alatt álló szövetséges (osztrák–porosz–orosz), főt számláló erőket. Ebben a csatában a franciák vereséget szenvedtek, de mindkét hadviselő fél egyaránt súlyos veszteségeket szenvedett.
Előzmények A drezdai csatát követően Vandamme francia tábornok üldözőbe vette a szövetséges erőket. Napóleon utánuk küldte Gouvion-Saint-Cyr és Marmont tábornokok csapatait, hogy csatlakozzanak hozzá. Vandamme haladt elővédként, a másik két tábornok utóvédként. Vandamme rajtaütött Osztermann-Tolsztoj csapatain Kulm városánál, nyolc kilométerre Aussig-nál (ma: Ústí nad Labem).
A csata Augusztus 29-én Vandamme (32– katonával, 84 ágyúval) megtámadta az Osztermann-Tolsztoj parancsnoksága alatt álló orosz erőket (13– katonát). A helyzet roppant veszélyes volt a szövetségesek számára, mert ha Vandamme győzelmet arat, akkor a franciák átjuthatnak a hegyekhez, és a hátráló szövetségesek Napóleon csapdájába kerülhetnek. De Vandamme vereséget szenvedett és ezzel a lehetőség elveszett.
Augusztus 30-án a helyzet megváltozott: Friedrich von Kleist porosz csapatai támadást intéztek Vandamme hátvédje ellen. A porosz támadás támogatására megindultak Osztermann-Tolsztoj orosz–osztrák csapatai is. Erre az „elölről–hátulról” egyszerre érkező támadásra válaszul Vandamme „négyszög-formát” parancsolt csapatainak, de a tapasztalatlan franciák képtelenek voltak ellenállni a szövetségesek rohamának, és nagy veszteségekkel vonultak vissza a csatatérről.
A franciák embert veszítettek, 7– katonájuk esett hadifogságba, 80 ágyújuk esett az ellenség zsákmányául. A szövetségesek katonája halt meg, vagy tűnt el a csatában.
Vandamme hadseregében két lengyel ulánus hadosztály is szolgált Corbineau francia marsall parancsnoksága alatt, a lovasság kötelekében. Ezekkel akarta Vandamme az ellenséges lovasság támadását feltartóztatni. Egyik ezredét Jan Maksymilian Fredro (Aleksander Fredro drámaíró fivére) parancsnoksága alatt a visszavonulás közben beszorítottak egy szakadékba, ahol megadták magukat. A másik ulánus ezred Tomasz Łubieński gróf parancsnoksága alatt sikeresen visszavonult.
Egy francia anekdota szerint a csata után I. Sándor orosz cár azzal vádolta meg Vandamme tábornokot, hogy az bandita és rabló. A francia tábornok így vágott vissza: „Nem vagyok sem bandita, sem rabló, de mindenesetre sem kortársaim, sem a történelem nem vethetik szememre, hogy kezeimet apám vére szennyezné!” (Ezzel azokra véres eseményekre célzott, amelyeknek Sándor trónra lépését köszönhette).
Következmények Napóleon császár nem adta fel Berlin elfoglalásának tervét, de egy másik marsallját, Neyt bízta meg ezzel a feladattal, ez vezetett a dennewitzi csatához.
Ezért a csatáért léptették elő Simonyi József alezredest tábornokká,(Simonyi óbestert), ekkor tűnt fel Radetzkyhttp://epa.oszk.hu/00000/00030/00205/datum05587/cim205588.htm és ekkor kapta meg az orosz cártól a Szent Anna-érdemrendet. A brabanti herceg, a későbbi I. Lipót belga király is ebben a csatában tűnt ki vitézségével, saját dragonyosezredet vezetve a harcban.http://www.heraldica.org/topics/britain/prince_highness_docs.htm#1816 Royal Styles and Titles – 1818 Order-in-Council
Jegyzetek
Források
A kulmi csata angol nyelven Rovigo hercegének emlékiratai angol nyelven
Fordítás
A csata főszereplői
Kategória:1813 Kategória:Franciaország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Ausztria csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Poroszország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Oroszország csatái a napóleoni háborúkban Kategória:Lengyelország csatái Kategória:Csehország történelme Kategória:A hatodik koalíciós háború csatái