Szegedi Tudományegyetem(SZTE)Bölcsészettudományi KarPszichológiai Intézet bélyegkép|középre|250px|A Pszichológiai Intézet bejárataÉpület: Neoromán stílusú, épült 1912-benCím: 6722 Szeged, Egyetem utca 2., MagyarországAlapítás: 1929. december 18.Évforduló: 1929–2009, 80 évesHivatalos oldala:https://szte-pszichologia.hu A Szegedi Pszichológiai Intézet a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának területén, Szegeden, az Egyetem utca 2. szám alatt működik.
A Szegedi Pszichológiai Intézet Magyarország legrégebben megszervezett pszichológiai intézete (alapítva 1929. december 18.).
Ma a Szegedi Pszichológiai Intézetben szervezett képzések: a hároméves pszichológus BA képzés, utána három szakirányban MA mesterképzés.
A kezdetek (1872–1919) bélyegkép|jobbra| A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem a város látképével (1900 körül) 1872-ben a Ferenc József által alapított kolozsvári tudományegyetemAz 1872-ben alapított második magyar egyetem neve 1872-től Kolozsvári Tudományegyetem, 1882-től 1940-ig Ferenc József Tudományegyetem, 1940-1945 Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárott; 1940-1945-ig Horthy Miklós Tudományegyetem Szegeden; 1945-1962-ig Szegedi Tudományegyetem; 1962-1999 között József Attila Tudományegyetem; 2000-től Szegedi Tudományegyetem. a szegedi egyetem jogelődje, amely Magyarország második legrégebben alapított állami egyeteme.Legelső, legkorábbi egyetem a pesti egyetem. Pszichológiai tárgyú stúdiumok már kezdettől fogva léteztek, azonban ezeket filozófia és pedagógia professzorokLásd Böhm Károly: Tapasztalati lélektan (2. kiad., Budapest, 1904); lásd Bartók György: Petőfi lelke. Budapest, 1922. 70 o. oktatták. A lélektan szerephez jutásának kezdete Imre Sándor szegedi egyetemi professzor nevéhez köthető.
A pszichológia oktatás kezdetei Szegeden (1921–1929) bélyegkép|jobbra|A SZTE Bölcsészettudományi Kar háromemeletes épülete bélyegkép|jobbra|90px|Imre Sándor (1877-1945) bélyegkép|jobbra|90px|Bartók György Arckép a Mikes International Alapítványtól A történelem viharai miatt 1919-ben a kolozsvári egyetemnek költöznie kellett, s a Magyar Nemzetgyűlés 1921-ben (1921. évi XXV. törvénycikk) ideiglenesen Szegedet nevezte meg az egyetem új székhelyéül. Az egyetem működésének helye a Dugonics téri 1873-ban főreáliskolának épült neoreneszánsz stílusú épület volt, 1925-től a bölcsészettudományi kar és a természettudományi kar egy része átköltözött az eredetileg vasúti leszámítoló hivatalnak épült neoromán stílusú épületbe, a mai Egyetem utca 2. sz. alá. A háromemeletes épület a későbbiek során magas és alacsony építésű házak közé szorult be, 1912-ben építették Ottovay István és Winkler Imre tervei alapján.Péter László: Szeged. Panoráma, 1981. lásd 138. o.
Imre Sándor szegedi egyetemi professzor felismerte, hogy a lélektan oktatása is éppoly fontos, akár a pedagógiáé. 1926. október 20-án terjesztette fel kérelmét az egyetem vezetősége felé, egy új, az eddigiektől merőben eltérő, új szemléletű tanszék, a pedagógiai-lélektani tanszék felállításának ügyében, kérelmét Bartók György, a filozófia tanszék professzora is támogatta, hiszen a filozófia tanszékre hárult a lélektan oktatása. Imre Sándor beadványában az új tanszék hatáskörébe tartozóként sorolta fel a következő tudományágakat, részterületeket: általános lélektan, a gyermek- és ifjúkor lélektana, különbségek lélektana, gyógypedagógia, pszichotechnika, pedagógiai szomatológia.
A pszichológiaoktatás 1929–1940 thumb|right|90px|Várkonyi Hildebrand Dezső 1929-ben II. sz. Pedagógiai Lélektani Intézetet a körülmények szerencsés egybejátszása hozta létre, önmagában Imre Sándor és Málnási Bartók György folyamodványa nem lett volna elég. A Kolozsvárról áttelepült szegedi egyetemen a bölcsészkari hallgatói létszám igen alacsony volt, már-már megszűnés fenyegette az egyetemet. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter úgy segített, hogy a Paedagogumot és az Erzsébet nőiskola főiskolai tagozatát 1928 őszén Szegedre telepítette, így jött létre a polgári iskolai tanárképző főiskola,A későbbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, majd SZTE Tanárképző Főiskolai Kar elődje ennek a tanárképzésnek a részeként a hallgatóknak egyik szakjukat az egyetemen kellett elvégezni, így megnövekedett a hallgatói létszám.
Klebelsberg Kunót személy szerint felekezeti elfogultság nem vezette az egyetemi oktatók kinevezésében, mégis a katolikus püspökök nyomására létrehozta a párhuzamos katolikus világnézetű tanszékeket. II. sz. Filozófia Tanszék élén Mester János (1879-1954) katolikus professzor szemben a református Málnási Bartók Béla I. sz. Filozófia Tanszékével, II. sz. Magyar irodalomtörténeti Tanszék élén Sík Sándor katolikus egyetemi tanár szemben az I. sz. Irodalomtörténeti Tanszéket irányító református Dézsi Lajossal, s létrejött a II. sz. Pedagógiai-Lélektani Intézet Várkonyi Hildebrand bencés paptanár irányításával szemben Imre Sándor református egyetemi tanár I. sz. Pedagógiai Tanszékével. Nemes versengés indult meg, mind Várkonyi Hildebrand Dezső, mind Sík Sándor kiváló tanárai lettek a szegedi egyetemnek. Mester János katolikus pap a filozófia mellett lélektannal, pedagógiával is foglalkozott.
1929. december 18-án megalapította Klebelberg VMK miniszter a II. számú önálló Pedagógiai Lélektani Tanszéket Szegeden, december 27-én ezen új önálló Pedagógiai-Lélektani Intézet élére Várkonyi Hildebrand Dezső bencés rendi szerzetes-tanárt nevezte ki. Várkonyi kinevezésével újfajta szemléletű oktatás kezdődhetett a szegedi egyetemen. Szervezetileg elsőként alakult Magyarországon, Szegeden Pedagógiai-Lélektani IntézetLásd erről Sáska Géza: Alkalmazott lélektan és reformpedagógia 1945 után c. cikkét (Beszélő, 2008. január; 13. évf. 1. sz.); idézet a cikkből: „Kimaradt az 1945 utáni új kánonból a szegedi polgári tanítóképző filozófia-pedagógia tanára, a reformpedagógiai érintettségű akadémikus jelölt, Somogyi József is, aki a biológiai alapú tehetségfejlesztés pedagógiájának jó minőségű kidolgozója volt, s aki, mint oly sokan ebben a korban, szívesen értekezett a magyar és a zsidó faj érvényesülési harcáról, amit természeti adottságnak vélt (Somogyi 1929; 1931; 1934; 1934–35; 1937; 1941; 1942; é. n.). Személye azonnal diszkreditálódott, miképpen Koszterszitz József. Várkonyi Hildebrand azonban, aki Szegeden az első magyarországi egyetemi pedagógiai-lélektani tanszék megalapítója és vezetője (1929–1942) volt (Várkonyi 1942; 1943; 1944; 1944–46), később szorult ki a közéletből. Holott mindkettőjük tevékenységének a szakmai alapja közös Nagy Lászlóéval, politikai iránya azonban már nem, már ami Nagy László tanácsköztársaság-beli (és nem későbbi) tevékenységét illeti. Látható, hogy a válogatás szempontja politikai természetű volt.”
A budapesti egyetemen majd csak 1936-ban Harkai Schiller Pál kezdeményezésére és közreműködésével alapították meg a Lélektani Tanszéket.Volt egy próbálkozás Kísérleti Lélektani Intézet létrehozására. Révész Géza 1918 decemberében lett nyilvános rendes tanár a budapesti egyetemen, alapított egy Kísérleti Lélektani Intézetet, melynek igazgatójává nevezte ki a tanácskormány. A tanácskormány bukása után Révész Géza emigrációba kényszerült, Amszterdamban vált a kísérleti pszichológia európai hírű művelőjévé.
Várkonyi kinevezése után válhatott egyéni arculatúvá a szegedi egyetem pszichológia iskolája, amelynek érdeklődése, a korabeli pedagógia-pszichológia tudomány fő áramlatai miatt elsősorban a gyermektanulmány és a fejlődés- illetve neveléslélektan kérdéseire terjedt ki.
Egyetemi előadásai új színt vittek az oktatás történetébe, ismertette a modern pszichológiai irányzatokat, Sigmund Freud, Alfred Adler, Carl Gustav Jung, Jean Piaget eredményeit. Tanítványai visszaemlékezései szerint hangneme a korábbi professzori retorikai fogásoktól olykor elszakadt és közvetlenebb stílusban folyt.
Az 1930-as években Boda István mint a szegedi egyetem magántanára előadásokat tartott Az értelmiségvizsgálat és a személyiségfejlesztés gyakorlati pszichológiai kérdéseiről.
1940-ben újabb fordulópont következett az egyetem és az Intézet történetében. Észak-Erdély Magyarországhoz való visszakerülése után a Ferenc József Tudományegyetemet visszahelyezték Kolozsvárra, ezzel együtt a tanárok nagy része is elköltözött Kolozsvárra, így Várkonyi Hildebrand Dezső is.
Pszichológiaoktatás 7 szemeszteren át 1940. október 19-étől 1945. márciusáig Kolozsvárott
Az 1940-es év végén az újra megszervezett Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem első szemesztere 1940/41-es első félév, utolsó szemesztere 1944/45 első félév, a legelső szemeszter az újjászervezés miatt rövidült meg az elején, az utolsó meg a végén a vesztes háború következtében, jóformán csak tanterv maradt, amelyet nyomtatásban még 1944-ben kiadtak. A kolozsvári Lélektani Intézet vezetője Várkonyi Hildebrand Dezső nyilvános rendes egyetemi tanár volt. A tanárszakos hallgatók kötelezően részesültek lélektani oktatásban.
Fő kurzusok: A neveléslélektan fő kérdései; A neveléslélektani kutatás módszerei; Szemináriumi gyakorlatok.
Baranyai Erzsébet, Várkonyi Hildebrand Dezső egykori kiváló doktorandusza, 1942-1944-ig mint egyetemi magántanár, kéthetenként járt le Budapestről Kolozsvárra pedagógiai lélektani előadásokat tartani: A tanulás mint gyakorlati kialakítás és mint feltalálás címen.
Az 1943/44-es tanév első félévében Málnási Bartók György is beállt lélektani órákat tartani. A lélektan oktatása és valamennyi többi egyetemi kurzus oktatása is egyre igényesebbé vált, pályatételeket hirdettek az intézetek a diákok számára, kilátásba helyezve sikeres pályázat esetén pénznyereményt is. Például az 1943-44-es tanév első félévében pedagógiai lélektanból a következő pályatételt hirdették meg: „Böhm Károly lélektani rendszerének alapgondolatai.” Nyilván e pályatétel mögött ott volt Málnási Bartók György „sugallata”.Az adatok forrása: A Magyar Királyi Ferenc József-Tudományegyetem tanrendjei 1940/41 első félévre—1944/45 első félévre. Kolozsvár, Kiad. a m. kir. Ferenc József-Tudományegyetem, 1940-1944.
Pszichológiaoktatás a Horthy Miklós Tudományegyetemen bélyegkép|jobbra|90px|Bognár Cecil Pál (1883-1967)
Szegeden Horthy Miklósról elnevezve új egyetem alakult 1940-ben (Horthy Miklós Tudományegyetem). Új egységként, 1941-ben hozták létre a Lélektani Intézetet, melynek élére Bognár Cecil Pált, a tudományos közéletben országosan is elismert bencés paptanárt hívták meg.
Bognár Cecilnek az Intézetben folytatott munkásságát a gyermeklélektani-pedagógiai irányvonal határozta meg; főként az iskolás gyermek sajátosságaival, a gyermeki személyiségtípusok kérdéseivel foglalkozott műveiben.
Bognár Cecilt szenvedélyesen érdekelte a tanítás, amit nagyon tágan értelmezett. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett számtalan tudományos ismeretterjesztő előadást is tartott. A szabadegyetemi előadásoktól a rádióelőadásokon keresztül az újságcikkekig minden lehetőséget megragadott az érdeklődők tanítására, nevelésére.
A II. világháború utáni évtizedek Az 1940-es évek végén Várkonyi Hildebrand Dezső szakmai tekintélye még befolyással bírt a Vallás- és Közoktatási Minisztériumban, három tanítványát javasolta a tanárképző főiskolák pedagógiai-lélektani tanszékeinek élére, Kelemen Lászlót, Nagy Sándort, Geréb Györgyöt. Mindhárom tanítvány jelölését elfogadta Ortutay Gyula kultuszminiszter, aki szintén Várkonyi-tanítvány volt. Kelemen László Pécsett és Debrecenben lett egyik meghatározó egyénisége a pszichológia oktatásnak, Nagy Sándor országos szaktekintély lett a pedagógia területén, s Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tevékenykedett, az ELTE Neveléstudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára volt 1959-1977-ig, majd 1978-tól 1986-ig a Pedagógiai-Lélektani tanszékcsoport vezetője. Geréb György előbb pedagógiával, de hamarosan egyre inkább csak pszichológiával foglalkozott a szegedi tanárképző főiskola Pszichológiai Tanszékének élén. Tehát a szegedi iskolának a 20. század második felére is maradt kisugárzása.