A Balsai Tisza-híd Magyarország egyetlen kisvasúti Tisza-hídjaként a Nyírvidéki és a Bodrogközi keskeny nyomközű vasutakat kötötte össze a folyó felső szakaszán. Az átkelőhely a második világháború idején megsemmisült, azóta nem épült újjá.
Fekvése A Rétköz kistájon elhelyezkedő Balsa és a bodrogközi Kenézlő községek között. (Közigazgatásilag teljes terjedelmében balsai területen húzódva).
Története Kelet-Magyarország Tisza által átszelt régiójában a 20. század elején két jelentős kisvasúti hálózat jött létre. A Tiszától délre a Nyírvidéki Kisvasút, attól északra a Bodrogközi Gazdasági Vasút épített ki jelentős hálózatot. Az 1920-as években a kisvasutak meghatározó szerepet játszottak a környék gazdasági életében, ezért észszerűnek tűnt a két kisvasút összekötése. A bodrogközi kisvasút jó kapcsolatokat ápolt az állammal, így a két hálózat közötti összeköttetést jelentő híd állami pénzből valósulhatott meg.
Az új híd helyét Balsától északkeletre jelölték ki egy olyan helyen, ahol a Tisza szélessége kicsi, és a folyó mindkét partja Balsa közigazgatási határai között helyezkedik el. A mederhíd két szegecselt acélszerkezetű alsópályás rácsos ívhídból állt, amelyek a parti hídfőkön, illetve a meder közepén elhelyezkedő pilléren nyugodtak. A híd elemeit a parton nagyobb darabokká állították össze, amelyeket egy hajódaru emelt a helyükre. A hidat kisvasúti és közúti forgalom számára alakították ki, átadására 1930. október 24-én került sor. A híd a gazdasági világválság közepén nyílt meg, az új kapcsolat hamarosan a rossz körülmények ellenére is felpezsdítette a környék gazdaságát. A teherforgalom növekedésnek indult, új közvetlen vasúti kapcsolatok jöttek létre Nyíregyháza és Sátoraljaújhely között. A híd azonban csak 14 évig állt. 1944 októberének utolsó napjaiban a hátráló német csapatok felrobbantották az átkelőhelyet. A híd pusztulása végzetes volt a kisvasúti hálózatra és a Bodrogköz gazdasági helyzetére, népességére nézve. A megsemmisült átkelőt kompjárat pótolta, amiről az utasok mindkét parton a romos hídfők keleti oldalán kialakított végállomásokon szállhattak át a vonatokra. A vasúti forgalom mindkét hálózaton hanyatlásnak indult. 1965-ben a kormányzat elvi engedélyt adott az átkelőhely újbóli felépítésére, erre azonban nem került sor. Az északi parton működő Hegyközi Kisvasút 1980-as bezárása óta az átkelő helyreállítása végképp lekerült a napirendről. 2009-ben a Nyírvidéki Kisvasúton is leállt a forgalom. (Balsán a bezárás előtti években már csak a nyári menetrend idején mentek le a vonatok a Tisza partjára.) 1990 óta a híd újbóli felépítése politikai és területfejlesztési fórumokon többször is felvetődött, ám konkrét lépésekre nem került sor.
2020 augusztusában Kenézlő polgármestere aláírásgyűjtést indított a híd újjáépítésének támogatására.https://szabolcsihir.hu/helyben-jaro/2020/08/felepitenek-a-felrobbantott-balsai-hidat
Megközelítése A jobbparti (Kenézlő felőli) hídfő térsége Sárospatak irányából a 3803-as, Visstől pedig a 3802-es (majd Kenézlő keleti határszélétől a 3803-as) úton érhető el. A balparti (Balsa központja felőli) hídfő maradványait és állva maradt ártéri hidját a 3821-es útról, a falu lakott területének keleti széle közelében (de már gávavencsellői területen) észak felé letérve, egy számozatlan önkormányzati úton lehet megközelíteni.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Kisvasút.hu – A kisvasut.hu fényképei a híd építéséről Így épült a balsai Tisza-híd – Így épült a balsai Tisza-híd/SZON 2020. 04. 02. 10:47
Kategória:Magyarország Tisza-hídjai Kategória:Magyarország vasúti hídjai Kategória:1930-ban átadott építmények Kategória:20. századi hidak Kategória:Magyarország egykori hídjai