Rados Jenő

Rados Jenő (Budapest, 1895. április 25. – Budapest, 1992. január 2.) magyar építész, építészettörténész.

Életpályája Édesapja Rados (Raussnitz) Gusztáv[ Rados (Raussnitz) Gusztáv] (1862–1942), a híres matematikus, a Budapesti Műegyetem rektora, édesanyja Hauff Ida Zsófia volt. Középiskolai tanulmányait 1913-ban praematuruspraematurus: kitűnően érettségizett diák eredménnyel végezte, majd beiratkozott a Műegyetem építészmérnöki karára, melyet 1919-ben fejezett be, „egyhangú kitüntetéssel szerzett oklevéllel”. Az egyetemi tanulmányai alatt beiratkozott a Nemzeti ZenedeNemzeti Zenede zeneszerzés szakára is, ahol 1915-ben eredményesen diplomázott. Egyetemi tanulmányai közben 1915–1918 közötti első világháborús években 27 hónap arcvonalbeli katonai szolgálaton volt mint tüzértiszt.

Felsőfokú tanulmányainak befejezése után 1919-ben kinevezték a Műegyetem Középkori Tanszékén kisegítő tanársegéddé, 1920-ban tanársegéddé, majd 1921-től adjunktussá. Ebben a minőségben 1936-ig dolgozott. 1924 és 1930 között az Iparosok Országos Szövetkezetének Építési Osztályát vezette. A műszaki doktori fokozatot 1929-ben, a magántanári képesítését 1932-ben nyerte el. 1936-tól 1945 novemberéig a Budapesti Állami Felsőépítő Ipariskolán volt rendes tanár.Iskola elnevezései: 1879-ben alakult Középipartanoda, 1898-ban létrehozott - 1901-ben a jelenlegi Thököly úti épületbe költözött - Budapesti Magyar Királyi Állami Felső Építőipariskola, Állami Felsőépítő Ipariskola, Ybl Miklós Építőipari Technikum, Ybl Miklós Felsőfokú Építőipari Technikum, Ybl Miklós Műszaki Főiskola.

1941–1942 között Rados Jenő vezetésével a Budapesti Magyar Királyi Állami Felsőépítő Ipariskola növendékei mérték föl Kolozsvár reneszánsz építészeti emlékeit. A hallgatók szünidei feladata a még álló műemlékek mellett kiterjedt a Helyi Múzeumban fölállított ajtó- és ablakkeretekre is. Rados mellett Lux Kálmán és Möller István[ Möller István] végzett még a városban helyszíni kutatásokat.

Az oktatás mellett tervezői és szakértői magángyakorlatot is folytatott, pályázatokon vett részt és építészettörténeti kutatásokat végzett, publikált különböző szakfolyóiratokban. 1931-ben jelent meg a Magyar kastélyok c. könyve. 1932-ben tervezte a Budapest XI. Somlói út 52 sz. alatti lakóházat, mely már modern szellemet tükrözött.

1945-től a Budapesti Műszaki Egyetemen a Középkori Tanszéket vezető egyetemi tanár egészen 1957-ig. 1947–49 között, pedig az Építészmérnöki Kar dékánja is volt. Az egyetemi ifjúság körében nagyon népszerű professzort 1956-ban beválasztották az egyetem forradalmi bizottságába is. A forradalom leverése után nem maradt el a retorzió, és különösebb indok nélkül 1957-ben nyugdíjazták. thumb|right|150px|Rados Jenő és családja síremléke a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 sírhelyénszobrász: Bory Jenő thumb|150px|Rados Jenő bronz büsztSzobrász: Szathmáry Gyöngyi a BME kertjében 2000 Az építészettörténettel kapcsolatos kiterjedt kutatási, szakirodalmi és műemlék-helyreállítási munkát is folytatott. 1957-től a Városrendezési Tervező Irodában (VÁTI) egy évtizeden keresztül a műemléki osztályt vezette, majd nyugdíjba vonulása után ugyanott tervezőként dolgozott. Zenei végzettségéhez is egész életében hű maradt, és ha ideje engedte, szűk baráti körben kamarazenéltek.

Műemlék-helyreállítási munkái közül kiemelkedik a volt pénzügyminiszteri palota – Budapest, I. Szentháromság tér 6. – romjainak műemlékkörnyezetbe hangolt helyreállítása, a fertődi Esterházy-kastély, a csákvári Esterházy-kastély és a ráckevei Savoyai-kastély. Kiemelkedő értékű munkájának számított a magyar városok városképi vizsgálata, mely irányításával, részben személyes közreműködésével készült.

Rados Jenő hosszú és tartalmas életpályája 1992. január 9-én fejeződött be, és a Farkasréti temető 7/7-1-9/10 parcellájába helyezték örök nyugalomra.

Emlékezete A BME 1995-ben alapította a Rados Jenő-emlékérmet a tiszteletére. Szobrát 2000. szeptember 8-án az ünnepélyes diplomaosztás után leplezték le a Műegyetem kertjében.

„A minap azt mondta nekem valaki: ahogy múlik az idő, úgy látom őt egyre nagyobbnak… A mondat megtapadt bennem és lassan rájöttem, hogy magam is ugyanezt érzem”.Idézet: Cifka Anna építészmérnök "Rados Jenő emlékére" cikkből

Díjai, kitüntetései 1914. Konser-Eigel-díj, mint a legjobb tanulmányi eredményű I. éves hallgatónak 1919. Fábián jutalom-díj, mint az év legjobb hallgatója 1932. Fittler éremFittler-érem: 1914-ben alapította a Magyar Mérnök- és Építész egylet a néhai Fittler Kamil építész, iparművészeti iskola igazgatója emlékére. A „Fittler-érem” az építészi és iparművészeti irodalom terén érdemeket szerzettek, kitüntetését szolgálja. „Magyar kastélyok” című, legértékesebbnek minősített építészettörténeti munkára 1935. Czigler éremCzigler Győző emlékére 1905-ben alapította, a Magyar Mérnök és Építész Egylet a Czigler-érmet, hogy ezzel évenként megjutalmazzák a legjobb előadót. a legjobb előadónak odaítélt kitüntetés 1935. A székesfőváros akadémia díja 1936. Magyar Tudományos Akadémia Wellisch A. Jutalomdíja 1953. A műszaki tudományok kandidátusa 1954. Ybl Miklós-díj I. fokozata 1958. A műszaki tudományok doktora 1962. Nívódíj. A legjobb műszaki könyvért. „Magyar Építészettörténet” 1970. Nívódíj. Vác általános rendezési tervéért. 1972. „A magyar műemlékvédelemért” Miniszteri elismerés 1973. Nívódíj a ráckevei kastély helyreállítási tervéért 1975. Munka Érdemrend arany fokozata 1978. Állami Díj – Az építészképzésben, a magyar építészettörténeti kutatásban végzett kimagasló munkásságáért, életművéért 1984. Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1988. Csonka Pál-éremA Magyar Építészek Szövetsége (MÉSZ) néhai rendes tagja, a nemzetközi hírű tudós és több építésznemzedék tanítómestere, Dr. Csonka Pál professzor tiszteletére és emlékezetére hozta alapította meg a CSONKA PÁL érem kitüntetést

Művei

1921 Székesfehérvár városrendezési tervpályázata. III. díj. 1926. Száz-szobás szövetkezeti üdülőszálló. Balatonfüred. 1922-1925. Lakóház. Kispest, Wekerle-telep 1926-1927. Üdülőház. Balatonfüred, Petőfi Sándor utca – Zsigmond utca. 1927. 7 db. Különböző típusú bányász lakóépület. Kisterenye, Boglyasalja, Kazár. 1928. két darab kétemeletes munkás lakóépület. Wekerle-telep. Fő-tér. 1928. Pénzügyi székház. Dombóvár. 1929. Prohászka Ottokár emléktemplom tervpályázat. „Dicséret” 1929. Szabóiparosok székháza. Budapest. VII. Hársfa utca 24 (eklektikus saroképület) 1932. Lakóház- Budapest, XI. Somlói út 52. 1932. OTI Budapesti baleseti kórház tervpályázat I. díj. 1934. OTBA Budapesti rendelőintézet és kórház tervpályázat I. díj. 1937. Miklós Tibor mauzóleuma. Budapest. 1940. Budapest. Központi városháza bővítése. Tervpályázat 1943. OTI. Budapesti reumakórházának tervpályázata I. díj. 1945. Mátyás templom állagbiztosító helyreállítása. Budapest 1949. A volt Pénzügyminisztérium műemléki átépítése. Budapest, I. Szentháromság tér 6. 1953. Budapest Építőipari Műszaki egyetem tervpályázat. I. díj (Weichinger Károllyal)

Műemléki épületek helyreállítása A volt Invalidus-ház kápolnájának átalakítása a Fővárosi Tanács dísztermévé. Fertőd Esterházy kastély helyreállítási és felhasználási terve és a munkálatok vezetése (1957-től) Eger. A cisztercita templom helyreállítása (1968-69) Margitszigeti Domonkos zárda romjainak állagbiztosítása Csákvár Esterházy kastély helyreállítása és tüdőgyógyintézetté való átalakítása (Országh B.-val. 1960-tól) Tata. Fellner kápolna helyreállítása Ráckeve Savoyai kastély helyreállítása Bélapátfalva. A ciszter apátsági templom külső restaurálása (1964-66) Eger Szt. Miklós Görögkeleti Szerb templom (1960-79) Fertőboz. A Széchenyi Gloriett helyreállítása (Gróf Széchényi Ferenc építette ezt József nádor emlékére, aki 1800-ban és 1801-ben meglátogatta őt, s innen gyönyörködött a tájban. Már 1968-ban elkezdődtek a helyreállítások.) Budapest, I. Batthyány-tér Szent Anna templom külső helyreállítása

Szakirodalmi munkásságaÖsszeállította: Bardoly István

1924. Budapest városrendezésének története (Kivonat Rados Jenőnek a Mérnök-Egyletben tartott előadásából Építőipar – Építőművészet. XLVIII. évf. 10-11. és 15-16. sz.) 1928. Budapest városépítészetének története (Technika. IX. évf. 10. sz.) 1929. A középkori templomtornyok formai kialakulása a tipust alkotó országokban 1931. Magyar kastélyok, Ungarische Schlösser (Műemlékek Országos Bizottsága és a Könyvbarátok Szövetsége) 1932. „A neoklasszicizmus építészete Magyarországon” (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.) 1933. „A Szépítő Bizottság hatása Pest város fejlődésére” (MTA által kiirt pályázati munka, mely a Székesfőváros az évi művészettörténeti pályadíját nyerte el.) 1934. Szepességi gót kéthajós templomok (Technika XV. évf. 4. sz.) 1936. A neoklasszicizmus nagy magyar templomai (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közöny. X. évf. 7-12. sz.) 1938. Magyar oltárok (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda) 1939. Magyar kastélyok (Királyi Magyar Egyetemi Nyomda) 1941. Győr műemlékei (Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek) 1941. Győr városképének megjavítása (Győri Szemle. XII. évf.) 1942. Kolozsvári műemlékek. Magyar Királyi Állami Felső Építő Iskola szünidei felvételek) 1942. A kolozsvári Szent Mihály templom restaurálása (Technika, XXIII. évf. 5. sz.) 1942. „A középkori építészet alaktani részletei (kézirat) 1943. Építéstörténet. Vezérfonal Rados Jenő előadásaihoz; M. kir. áll. felső építőipariskola, Bp., 1943 1943. A klasszicizmus építészete Magyarországon (Zádor Annával. MTA) 1951. Kőszeg városképi és műemléki vizsgálata (Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) 1951. Nagykőrös városképi és műemléki vizsgálata (Hajnóczi Gyulával. Múzeumok és Műemlékek Országos Központja) 1951. Építéstörténeti összefoglalás 2. éves építészmérnök hallgatók B. tagozata részére; VKM, Bp., 1951 1952. Építészeti alaktan (Hajnóczi Gyulával. Kézirat) 1952. A magyar klasszicista építészet emlékei (Mérnök Továbbképző Intézet) 1952. Szekszárd városképi és műemléki vizsgálata (VÁTI) 1952. Műemlék-jellegű épület helyreállítása a várban (Magyar Építőművészet I. évf. 1. sz.) 1952. Műemlékek szerepe a tervezési oktatásban (Magyar Építőművészet I. évf. 5-6. sz.) 1953. Balassagyarmat városképi és műemléki vizsgálata (VÁTI) 1953. A magyar klasszicista építészet hagyományai (Építőipari Kiadó) 1954. Kapuvár, Fertőd és környéke városképi s műemléki vizsgálata (Péczely Bélával. VÁTI) 1954. A tervezés alapelvei = Budapest városépítészeti kérdései (Építésügyi Kiadó) 1954. Műemlékvédelem a Szovjetunióban (Magyar Építőművészet. III. évf. 10-12. sz.) 1955. Építészettörténeti összefoglalás (ÉME. Kézirat) 1955. Siklós városképi és műemléki vizsgálata (Dercsényi Dezsővel. VÁTI) 1955. „Budapest sérült műemlékei” (kézirat) 1956. Műemléki sorfelújítás Kőszegen (Magyar Építőművészet. V. évf. 7. sz.) 1956. Ják 1256-1956 (Magyar Építőművészet V. évf. 8. sz.) 1958. Hild József Pest nagy építőjének életműve (Akadémia Kiadó) 1959. A klasszicizmus építészetének magyarországi helyzete közép-európai vonatkozásban (Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. II. kötet. 3-4. sz.) 1960. A zsámbéki templomrom. Möller István 1860-1960 (Magyar Építőművészet. IX. évf. 3. sz.) 1976. Magyar Építészettörténet (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó) 1964. Tata (Műszaki Könyvkiadó. Városképek-műemlékek) 1965. Ybl Ervin 1890-1965 (Magyar Építőművészet. 1965/5. sz.) 1966. A Nemzeti Színház első állandó otthona (Magyar Építőművészet. 1966/3. sz.) 1971. Magyar Építészettörténet (közreműködött: Hajnóczi Gyula. Műszaki Könyvkiadó, 2. bőv. kiad.) 1975. Gerlóczy Gedeon. 1895-1975 (Magyar Építőművészet. 1975/5. sz.)

Rados Jenő

Źródło i licencja