Események Határozott dátumú események február 12. – A tordai országgyűlésen fegyverszünetet kötnek az erdélyi Szapolyai- és Habsburg-hívek. március 20. – A Fráter György hívására jött törökök Pestet ostromolják. április 4. – A Pestet védő cseh–magyar–osztrák sereg visszavonulásra kényszeríti a szendrői béget. április 24. – Saharti csata május 4. – Buda ostroma. június 1. – A magyar főurak – a kalocsai érsek, az országbíró és a horvát bán vezetésével – Regensburgban segítséget kérnek a török ellen V. Károly német-római császártól, aki viszont kitérő választ ad. június 19. – A török-moldvai sereg bekeríti Fogarast. július 10. – I. Szulejmán szultán előhada Buda alá érkezik. július 20. – Majláth István erdélyi vajda török fogságba esik. augusztus 21. – A törökök megsemmisítik a Budát ostromló osztrákokat. augusztus 29. – A törökök csellel elfoglalják Buda várát, Török Bálint nándorfehérvári bán híres törökverőt, a gyermek király gyámját kíséretével együtt elfogják. (A magyar főúr haláláig a Héttoronyban raboskodik („Fekete leves”). Buda egészen 1686. szeptember 2-ig marad török kézen.) szeptember 13. – Kálvin János három év száműzetés után visszatérhet Genfbe és szabad kezet kap, hogy új alapokon megszervezze egyházát, amely vallási irányzat kálvinizmusként ismert. december 24. – I. Ferdinánd a 34 éves Zrínyi Miklós grófot nevezi ki Horvátország és Szlavónia bánjának. december 29. – Ferdinánd követei és Fráter György Gyalu várában egyezséget kötnek a váradi szerződés végrehajtásáról. (Izabella magyar királyné átadja fia országrészét és a Szent Koronát, cserébe visszakapta a szepesi Szapolyai-birtokokat.)
Határozatlan dátumú események augusztus eleje – Fráter György nem engedi be Budára V. Károly követeit. szeptember közepe – A török Pécs ostromával kísérletezik. az év folyamán – VIII. Henrik Írország királyává koronáztatja magát. Santiago de Chile megalapítása. Az első európai felfedező, a spanyol Álvar Núñez Cabeza de Vaca eljut az Iguazú-vízeséshez. Isztambulban leég a Topkapı palota régi része, majd Szulejmán felesége, Hürrem szultána áthelyezi székhelyét az új palotába. Ezzel megkezdődik a mintegy 130 évet átfogó időszak, melyet a nők szultanátusaként emlegetnek. nyárutó – Szulejmán szultán Buda székhellyel új vilájetet alapít, a Habsburg-konfrontációtól távolabb eső Erdélybe a csecsemő Szapolyai János Zsigmondot, a Temesközbe Perényi Pétert, a Tiszántúlra pedig Fráter Györgyöt nevezi ki formálisan oszmán szandzsákbégnek.
Az év témái
1541 a tudományban
1541 az irodalomban
Születések El Greco, görög származású spanyol festő († 1614) március 25. – Francesco de’ Medici, Toscana nagyhercege († 1587)
Halálozások június 1. – Zárai Jeromos diplomata és katona, Buda ostroma közben hal meg (* ?) június 26. – Francisco Pizarro, Peru meghódítója (* 1478 körül) augusztus 25. – Wilhelm von Roggendorf osztrák generális (* 1481) szeptember 24. – Paracelsus orvos, csillagjós (* 1493)
Jegyzetek
Kategória:16. század