A nemzetállam olyan államot jelent, amelynek népessége etnikai szempontból túlnyomórészt homogén. Ez olyan esetben jön létre, amikor egy állam határai egybeesnek a többséget alkotó nemzet etnikai határaival, vagy az ország határa azokon belül húzódik. A nemzetállamiság nem zárja ki a nemzeti kisebbségeknek a többségi nemzetiséghez viszonyított relatív alacsony számát, vagy kevés helyen lokálisan koncentrálódott meglétét.
Létrejötte A mai európai nemzetállamok nagy része a 18-19. században alakult ki, egyes országokban a nagyobb birodalmaktól való elszakadással, máshol a kisebb, addig önálló államok egyesítésével (Németország, Olaszország). E törekvések hátterében érzelmi megfontolásokon túl az a felismerés állt, hogy a képviseleti, tanácskozó demokrácia és a polgári közigazgatás, mely intézmények közös eszményként lebegtek a 19. század Európájának értelmisége előtt, homogén nemzeti viszonyok között lehetnek csak igazán sikeresek
Azonban az etnikai alapon keletkezett államokban „automatikusan” létrejöttek a kisebbségek, aminek a kezelésére nem voltak (nincsenek?) elfogadott megoldások. A probléma gyökere, hogy az azonos nemzetiséghez tartozó csoportok nem feltétlenül élnek egy összefüggő területen. (Például: a Magyarországon a pilisi falvakban élő svábok), illetve az etnikai, és a katonailag védhető határok (folyók, hegygerincek) nem mindig esnek egybe. A kisebbségekhez való viszony problémája pedig az, hogy az egyazon népcsoportokhoz tartozó politikusok sem találják meg a közös hangot a közös fellépéshez, ezzel visszaélve és így emiatt a mindenkori nemzetállami politikai sakkhúzásoknak alanyai és elszenvedői.
Jegyzetek
További információk Kuncz Ignác: A nemzetállam tankönyve; 3. bőv. kiad., Stein, Kolozsvár, 1902 Fiala Endre: Pápaság és nemzetállamok a késői középkorban és az újkor hajnalán; Pesti Könyvny., Jászberény, 1937 (Ferenc József-Tudományegyetem Közép- és Újkori Történeti Intézete) Nemzeti érzés és európai identitás; tan. Örkény Antal et al.; Arktisz–Balassi, Bp., 2007 Ernest Gellner: A nemzetek és a nacionalizmus; utószó John Breuilly, ford. Barabás András; Napvilág, Bp., 2009 (Társtudomány) Kende Péter: Nemzetek és népek Kelet-Közép-Európában; Kalligram, Pozsony, 2014 (Kende Péter válogatott művei) Thierry Baudet: A határok jelentősége. A nemzetállam mint a képviseleti kormányzás és a jogállamiság alapfeltétele; ford. Lengyel Balikó Péter; előszó Roger Scruton, előszóford. Szilvay Gergely; Századvég, Bp., 2015 Arday Lajos: Nemzetállamok és kisebbségek. Történelem és identitás Közép-Európában; L'Harmattan, Bp., 2016 Párhuzamos nemzetépítés, konfliktusos együttélés. Birodalmak és nemzetállamok a közép-európai régióban, 1848–1938; szerk. Szarka László, Országház Könyvkiadó, Bp., 2017 (Tudományos konferenciák az Országházban) Bakk Miklós: Nemzetállam és birodalom; Scientia, Kolozsvár, 2025 (Sapientia könyvek. Transylvania XXI) Szuverenitásindex 2025; tan. Hidvégi Áron Arnold, Petri Bernadett, Szájer József; KKETTK, Bp., 2025
Kategória:Politika Kategória:Politikatudomány