Felsőkubini Meskó Zoltán (Baja, 1883. március 12. – Nagybaracska, 1959. június 10.) magyar katona, politikus, az első magyar nyilaskeresztes párt, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspárt (MNSZFMP) megalapítója.
Élete, munkássága A köznemesi származású felsőkubini Meskó család sarja. Édesapja, felsőkubini Meskó László, édesanyja Debnárik Etelka (1845–1909), Anyai nagyszülei Debnárik Ignác és Domsits Julianna voltak.
A mährisch-weisskircheni császári és királyi katonai főreáliskolában végezte középfokú, majd Bécsben a Katonai Műszaki Akadémián (Technische Militärakademie) felsőfokú tanulmányait. 1904-ben hadnaggyá avatták. Az első világháború alatt az olasz fronton szolgált. 1917-ben hazajött, majd országgyűlési képviselő lett az Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt színeiben. 1918-ban a kommunisták elől Szerbiába menekült, később Szegedre ment, ahol részt vett a Nemzeti Hadsereg megszervezésében. A Friedrich-kormányban földművelésügyi államtitkár volt. Aktív politikai életet folytatott. Az ő nevéhez fűződik a Névmagyarosító Társaság megszervezése.
1932-ben megalapította a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves- és Munkáspártot, amely Magyarországon elsőként alkalmazta a nyilaskeresztet és a zöld inget jelvényéül. 1933-ban lemondott pártjának vezetéséről, de a második világháború alatt ő szerkesztette a Nemzet Szava című hetilapot. A háborúba lépés ellen tiltakozott, majd később a német megszállás ellen is. Budapest ostromakor nem menekült el, a város elfoglalása után a szovjetek letartóztatták. 1945 januárjában a budapesti népbíróság első fokon 5 évre, másodfokon életfogytiglani börtönre ítélte a Nyilaskeresztes Párt megalapításáért, és azért, hogy országgyűlési képviselőként nem akadályozta meg Magyarország belépését a háborúba. 1956-ban amnesztiával szabadult. Börtönbüntetése idején egy ideig Kádár Jánossal volt egy cellában. 1957-ben újra letartóztatták, de 1959. május 31-én, Kádár külön engedélyével szabadult. Szabadságát azonban nem élvezhette sokáig; alig tíz nappal a börtön elhagyása után meghalt.
Házassága és gyermekei Feleségül vette Drescher Margit (1887–1971) kisasszonyt. A házasságból született: Meskó Lajos piarista, az újmisés Meskó Béla medicus Meskó Imre VIII. gimnáziumi tanár Dédunokája Meskó Zsolt filmrendező, producer.
Jegyzetek
Források
Életrajza a Magyar Országgyűlési Almanach 1939-1944-ben. Hungaricana, hozzáférés: 2024. február 22. Udvarvölgyi Zsolt: Meskó Zoltán: Egy politikusi pályakép – PhD-értekezés (2008)
További információk Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Bp., Heraldika Kiadó, 2006
Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Bp., Osiris, 2001
Borbándi Gyula: Magyar politikai pályaképek 1938-1948. Bp., Európa, 1997
Kategória:Függetlenségi Párt-tagok Kategória:Országos Kisgazdapárt-tagok Kategória:Az Egységes Párt korábbi tagjai Kategória:Bajaiak Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1959-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:NSZMP-tagok Kategória:Bebörtönzött politikusok Kategória:Magyar politikai foglyok Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:Országgyűlési képviselők (1920–1922) Kategória:Országgyűlési képviselők (1922–1926) Kategória:Országgyűlési képviselők (1926–1931) Kategória:Országgyűlési képviselők (1931–1935) Kategória:Országgyűlési képviselők (1939–1944)