A hegyesorrú denevér vagy hegyesorrú egérfülű-denevér (Myotis blythii) az emlősök (Mammalia) osztályának a denevérek (Chiroptera) rendjébe, ezen belül a kis denevérek (Microchiroptera) alrendjébe és a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása A hegyesorrú denevér Dél-Európában, a Földközi-tenger mellékén és Délkelet-Európában valamint Közép-Ázsia egy részén él. Magyarországon gyakori faj.
Alfajai
Myotis blythii ancilla Myotis blythii blythii Myotis blythii lesviacus Myotis blythii omari
Megjelenése A hegyesorrú denevér nagyon hasonlít a közönséges denevérre, de füle keskenyebb és rövidebb. Orra némileg hegyesebb, testmérete valamivel elmarad nagyobb rokonáétól. Feje kecses, fölülről nézve kevésbé széles. Bundája színe világosbarna, a hasi részen piszkosfehér, a medence környékén nincsen vöröses árnyalat. A kutatók szerint jó meghatározó bélyeg a fejtetőn lévő borsónyi nagyságú, az alapbundaszíntől világosabb folt.Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 98. oldal.
Életmód A nyár folyamán több száz egyedből álló kolóniákat alkotnak, szálláshelyül templomok, régi építmények padlásain húzódnak meg. Késő ősszel akár több száz kilométerre lévő barlangokba repülnek telelni. A leghosszabb, ismert vonulás 600 km volt. Téli álma rövid, többször megszakított, meghatározott rendszerességgel települ át a barlang különböző részeire. Tél elején a melegebb részekre, tavasszal a bejárathoz közelebbi, illetve nagyobb termeket keresi fel. Röpte lassú szárnycsapásokból áll, vadászni főleg tisztáson vagy parkokban szokott, ahol legtöbbször a talajról kapja fel a bogarakat, sáskákat, molylepkéket és nagyon sok mezőgazdasági kártevőt.Szatyor Miklós: Európa denevérei. Budapest, Pro Pannonia Kiadó, 2000, 99-100. oldal.
A leginkább zavarástűrő faj, ennek ellenére állománya folyamatosan csökken.Bihari Zoltán: Denevérhatározó és denevérvédelem. Budapest, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kiadó, 1996, 35. oldal.
Jegyzetek
Források
Bucknell.edu Greenfo.hu Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás)
Kategória:Myotinae Kategória:Emlősfajok Kategória:A Kárpát-medence emlősei Kategória:Magyarország emlősei Kategória:Afganisztán emlősei Kategória:Albánia emlősei Kategória:Algéria emlősei Kategória:Andorra emlősei Kategória:Örményország emlősei Kategória:Ausztria emlősei Kategória:Azerbajdzsán emlősei Kategória:Banglades emlősei Kategória:Bhután emlősei Kategória:Bosznia-Hercegovina emlősei Kategória:Bulgária emlősei Kategória:Kína emlősei Kategória:Horvátország emlősei Kategória:Ciprus emlősei Kategória:Csehország emlősei Kategória:Franciaország emlősei Kategória:Grúzia emlősei Kategória:Németország emlősei Kategória:Görögország emlősei Kategória:India emlősei Kategória:Irán emlősei Kategória:Irak emlősei Kategória:Izrael emlősei Kategória:Olaszország emlősei Kategória:Jordánia emlősei Kategória:Kazahsztán emlősei Kategória:Kirgizisztán emlősei Kategória:Libanon emlősei Kategória:Líbia emlősei Kategória:Észak-Macedónia emlősei Kategória:Moldova emlősei Kategória:Monaco emlősei Kategória:Mongólia emlősei Kategória:Montenegró emlősei Kategória:Marokkó emlősei Kategória:Nepál emlősei Kategória:Pakisztán emlősei Kategória:Lengyelország emlősei Kategória:Portugália emlősei Kategória:Románia emlősei Kategória:Oroszország emlősei Kategória:San Marino emlősei Kategória:Szerbia emlősei Kategória:Szlovákia emlősei Kategória:Szlovénia emlősei Kategória:Spanyolország emlősei Kategória:Svájc emlősei Kategória:Szíria emlősei Kategória:Tádzsikisztán emlősei Kategória:Törökország emlősei Kategória:Türkmenisztán emlősei Kategória:Ukrajna emlősei