Perpignan (katalánul: Perpinyà) nagyváros Franciaország délkeleti részén, Okcitánia régióban, Pyrénées-Orientales megye székhelye (prefektúra). A kontinentális Franciaország legdélibb nagyvárosa, amely a tengerparti síkságot magába foglaló Roussillon tájegység központja, sok vonatkozásban már a szomszédos Katalóniával rokon. A település egy újonnan kialakult és rendkívül népszerű tengerparti üdülőkörzet központja. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.
Földrajz thumb|center|Perpignan
Története Már a rómaiak is kikötőt létesítettek az akkor még tengerparti városnál. A középkorban Roussillon Grófság székhelyeként Katalóniához tartozott, de miután a XIII-XIV. században Mallorca királyai viselték a Rousillon grófja címet, így 1276–1344 között e királyság kontinentális területeinek lett a székhelye. A XV. században átmenetileg francia kézre jutott, de azután visszakerült az Aragón Korona Országainak birtokába. Csak a XVII. században lett véglegesen francia birtok, 1659-ben az úgynevezett Pireneusi béke véglegesítette Franciaország uralmát a hegyláncig terjedő partvidéken. A katalán hagyomány azonban mindmáig érezhető, a lakosok jelentékeny része beszéli a katalán nyelvet, nyaranta az utcákon, tereken a „sardana” katalán tánc muzsikáját játssza az alkalmi „cobla”, a néphangszerekből alakult zenekar.
Demográfia Év Lakosság 1793 9 134 1800 10 415 1806 12 499 1821 14 864 1831 17 114 1841 20 792 1846 22 706 1851 21 783 1856 23 301 Év Lakosság 1861 23 462 1866 25 264 1872 27 378 1876 28 353 1881 31 735 1886 34 183 1891 33 878 1896 35 088 Év Lakosság 1901 36 157 1906 38 898 1911 39 510 1921 53 742 1926 68 835 1931 73 962 1936 72 207 1946 74 984 Év Lakosság 1954 70 051 1962 83 025 1968 102 191 1975 106 426 1982 111 669 1990 105 983 1999 105 115 2006 117 500 2010 117 419
Látnivalók Castillet – a régi belváros, egykori falait lerombolták, megmaradt a régi városkapu és erődítmény, az 1368-1483 között létesült, a városkaput védelmező bástya-erőd, amely Perpignan régi címerében szerepelt. A téglából épített erőd belsejében található a Casa Pairal, a helyi népművészeti és helytörténeti múzeum. A place de la Loge tér közepén Vénusz szobra áll. Loge de Mer – a díszes palota egykor a tőzsde volt, sarkánál hajó formájú szélkakas áll. Az épület 1397-ből származik. Hotel de Ville – a régi városháza, egy része XV. századi. A homlokzaton három bronzkar látható, ezek valaha fáklyatartók voltak, de egyben a lakosságnak azt a három csoportját jelképezik, amelyik a városi tisztségviselők választására volt jogosult. Belső udvarában a la Méditerranée szoborcsoport látható. Palais de la Députation – XV. századi, az aragóniai királyok korában létezett helyi katalán képviselet székháza volt. Maison Julia – a város kevés megmaradt középkori magánházainak egyike, gótikus stílusban épült a XIV. században. Cathédrale St-Jean – 1324-ben kezdték el építeni a város főtemplomát, de csak 1509-ben szentelték fel, közben a tervezett háromhajós épületet egyetlen hajóssá alakították át. A bejárat elé a XVII. században építették a kupolás kis csarnokot. A főoltáron Keresztelő Szent János, a város védszentjének szobra látható, Claude Perret XVII. századi alkotása. Église St-Jacques – a templom két részletben épült, első része a 14., második a 18. században. Nagypéntek délutánján innen indul a bűnbánók körmenete, a Procession des Mystéres, a menetet a Confrérie de la Sanch, vagyis a Szent Vér bűnbánó társasága szervezi 1426 óta. Musée Rigaud – XVII. századi palota, gazdag gyűjteményében több festmény található Hyacinthe Rigaud-tól, aki a város szülötte és a XVII-XVIII. század fordulóján népszerű portréfestő volt, a Napkirály udvari festője. Palais des Rois de Majorque – citadella, a mindössze 68 évig fennálló Majorcai Királyság idején épült, ez a királyság Roussillon területe mellett Montpellier városára és a Baleár-szigetekre terjesztette ki hatalmát. Az építkezés 1276-ban kezdődött s akkor fejeződött be, amikor a királyság megszűntével a vár birtokosai az aragóniai királyok lettek.
Híres szülöttei Hyacinthe Rigaud (1659–1743) katalán festő, a Napkirály udvari festője François Arago (1786–1853) francia fizikus, csillagász, politikus, Valentin Magnan (1835–1916) francia pszichiáter. Itt jártak Zsigmond magyar király 1415-ben itt találkozott I. (Antequerai) Ferdinánd aragón királlyal és XIII. Benedek avignoni (ellen)pápával, hogy a nagy nyugati egyházszakadást megszüntesse. Galéria bélyegkép|250px|Palais des Rois de Majorquebélyegkép|150px|Cathédrale St-Jeanbélyegkép|200px|Procession des Mystéres, a bűnbánók körmenete
Testvérvárosok – Hannover, 1960 óta. – Lancaster, 1962 óta. – Lac Charles, 1991 óta. – Sarasota, 1995 óta. – Tyre, 1997 óta.
Partnervárosok: – Ma'alot-Tarshiha, 1998 óta. – Tavira, 2001 óta. – Berkane
Panoráma
Éghajlat
Jegyzetek
További információk Hivatalos honlap
Kategória:Pyrénées-Orientales megye települései Kategória:Prefektúrák Franciaországban