Liüntika – vagy mai névalakban Levente – Árpád fejedelem legidősebb fia volt, aki hadvezérként vett részt a magyar honfoglalásban.
Tisztsége A türkök és kazárok államberendezkedése szerint a trónörökös a csatlakozott népek felett uralkodott. Ezzel áll összhangban az, hogy Liüntika a forrásokban, mint a kabarok vezére jelenik meg. A kabarok voltak a magyarsághoz legkésőbb csatlakozott néprész, akiknek három törzse felett Bíborbanszületett Konstantin szerint – Bulcsú harka személyes elbeszélése nyomán – egy vezér (arkhón) volt, még a császár idején is. A honfoglalás idején szerinte ez Liüntika volt.
Élete A róla megemlékező egyetlen forrás, a bizánci Bíborbanszületett Konstantin császár által összeállíttatott De Administrando Imperio 40. fejezete szerint 894-ben Liüntika a kabarok élén harcolt a dunai bolgárok ellen, miközben Árpád a fősereggel a morvákkal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.
A személye körüli bizonytalanságot növeli, hogy Bíborbanszületett Konstantin a bolgárok elleni hadjárat idején Árpád fiaként említi, Árpád leszármazottainak felsorolásakor viszont nem szerepel a négy fiú között. Ezt próbálták azzal is magyarázni, hogy a hadjárat során életét vesztette és nem maradt leszármazottja. Ennek ellentmondani látszik az alább említett Lauentenburch helységnév, amennyiben a későbbi Levente alak összekapcsolható a Liüntika névvel. Mások szerint azonos lehet a négy fiú egyikével, többnyire a legidősebbként említett Tarkacsura gondolnak. Földes Péter sajátos magyarázattal próbálta áthidalni az ellentmondást: szerinte az árpád szó tisztségnevet is jelölt, amit elsőként Álmos viselt, de személynévként is ezt adta elsőszülött fiának, mint leendő örökösnek. Szerinte a két értelmezés később keveredhetett, Liüntika „Álmos árpád” fia, ezáltal Árpád öccse lehetett.Földes Péter: Ha az ősi krónikák igazat mondanak, Bp., 1982
Liüntika vagy Levente? Gombocz Zoltán felvetéseGombocz Zoltán: Levente. Magyar Nyelv, 12. 1916. 305–310. nyomán terjedt el az a nézet, hogy a Bíborbanszületett Konstantin császár említette Árpád fia Liüntika (Λιούντικα) neve azonos lenne Vászoly fia Levente (Luenta, Leventa, Lewenta) nevével. Erre a véleményre alapozott Györffy György, amikor a morvaországi Břeclav német Lundenburg nevének 1056-ból származó Lauentenburch alakjának előtagjába a magyar Levente személynevet látta bele, és ennek alapján azt a hipotézist állította föl, hogy a nyugati gyepű eddig terjedt, valamint a terület Liüntika uralma alatt volt.
Az 1990-es évek közepétől azonban több szerző újravizsgálta a kérdést,Fehértói Katalin: Árpád-kori Levente és Leue, Lewedi személyneveink eredete. Magyar Nyelv, 93. 1997. 426–441. — Kristó Gyula: Levedi, Liüntika, Levente. Magyar Nyelv, 94. 1998. 187–188. és megállapította, hogy az eredeti felvetés mellett nem szólnak tartható érvek, így a XI. századi Levente névforma nem vihető át a IX–X. századi, egyébként is kétes történetiségű Liüntika névre. Mivel Břeclav német nevének előtagja a Liüntika alakból nem vezethető le, ezért a X. századi magyar gyepű kiterjedésének és magyar uralmi viszonyainak feltételezésére sem adhat támpontot. Valójában a Lauentenburch név előtagjában a szláv Lovęta személynév vagy a szintén ebből származó Lovětici törzsnév sejthető.Hosák, Ladislav – Šrámek, Rudolf: Místní jména na Moravě a ve Slezsku I, A-L. Academia Praha 1970. 118–119.
Emlékezete A Koltay Gábor által rendezett Honfoglalás filmben Anger Zsolt alakította Árpád fiát, Leventét, aki életét vesztette az al-dunai hadjáratban, de halálával egy időben született fia révén fennmaradt a dinasztia.
Levente a hunok és törökök között Hasonló nevet viselt a hunok egyik uralkodó törzse, illetve uralkodócsaládja. A hunok egyik fejedelmének uralkodói neve például Csecse (pinjin átírással: Zhìzhī, kínai: 郅支, uralkodott: i. e. kb. 55–36.), családi neve pedig – kínai átírásban – Luanti Hutuvusze (pinjin: Luándī Hūtúwúsī, tradicionális kínai: 攣鞮呼屠吾斯) volt.Yap, J. P. (2009): Wars With The Xiongnu. A Translation from Zizhi tongjian. Bloomington. Mindamellett a Kései Han-könyv a törzset már a Hszülienti (pinjin: Xūliántí, tradicionális kínai: 虛連題) néven ismeri ezt a hun uralkodócsaládot, ezért még a közvetlen hun-magyar kapcsolatok feltételezése esetén is ebből az időben közelebb lévő, de a felszínes hasonlóságtól már eltávolodott alakkal kellene a kérdéses személynevet egyeztetni.
Czuczor Gergely és Fogarasi János szerint a levente régi magyar szó.Czuczor Gergely és Fogarasi János (1865): A magyar nyelv szótára. Harmadik kötet. Pest. (Levente címszó.) Az etimológiai irodalom egyöntetű véleménye szerint azonban a magyar forrásokban először csak 1568-ban mutatható ki. Balkáni vándorszóról van szó, amelyet az újperzsa لوند lävänd ’szabad, független; (önkéntes) katona; kalandor; stb.’ köznévből származó oszmán-török levent (levend-) ’önkéntes <főleg a török haditengerészetnél>, dalia; csavargó, naplopó’ szó terjesztette el.Benkő Lóránd (főszerk.): Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Band II. Kor–Zs. (Lieferung 4) Akadémiai Kiadó, Budapest. 1994. (levente címszó, 895. oldal) A török nyelvekben a perzsa hatás csak az iszlám felvétele után jelentkezik, így ennek a köznévnek ilyen formán nem lehet kapcsolata a honfoglalás kori magyar személynevekkel. Korai alán réteget nem mutattak ki a magyar személynévkincsben, így ez ebben az esetben sem valószínű. Ugyanakkor, ha ezt az eredetet még is feltesszük a Levente személynév esetén, Árpád fiát más néven, Liüntikaként nevezi meg az egyetlen róla szóló forrás.
Jegyzetek
Kategória:Magyar törzsszövetségi vezetők Kategória:Árpád-ház