Az alaogasi füziketirannusz (Phylloscartes ceciliae) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a királygébicsfélék (Tyrannidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése A fajt Dante Martins Teixeira brazil ornitológus írta le 1987-ben.
Előfordulása Kis területen, Brazília északkeleti részén, Alagoas és Pernambuco államokban honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki esőerdők, melyek napjainkban igencsak összefüggéstelen, széttöredezett élőhelyet nyújtanak e madarak számára az erdőirtások miatt. Élőhelyének csökkenése napjainkban is tart. Az élőhelye összesen mintegy 110 négyzetkilométernyi területet foglal magába. elterjedési területének magassági korlátja 550 méteres tengerszint feletti magasságot takar, míg a legalacsonyabb terület, ahol előfordul 400 méteres tengerszint feletti magasságban van. A nedves esőerdőkben él, ám előfordul kevert faállományú erdőkben is, ahol 6-15 méterrel a föld fölött csapatokba verődve él. Átlagosan 3,6 év e madarak várható élettartama. A párzási időszak szeptembertől februárig tart.
Megjelenése Testhossza 12 centiméter, testtömege 7-8 gramm. Testének tollazata zömében olívazöld színű. Szemöldöki részét, szemének alját és fülének tájékát fehéres tollazat borítja. Testének alsó részei fehéres tollazattal borítottak. Begye halvány sárga színű, szárnyai sötétzöldek.
Természetvédelmi helyzete Az elterjedési területe nem nagy, egyedszáma 50-249 példány közötti és csökken. A Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.
Jegyzetek
Források
– magyar neve
További információk Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
Kategória:Phylloscartes Kategória:Madárfajok Kategória:Brazília endemikus madarai Kategória:Az Atlanti-parti esőerdők madarai