Szrogh György (Csömör, 1915. január 23. – Budapest, 1999. november 29.) Állami Díjas és Ybl Miklós-díjas magyar építész.
Visszaemlékezése „Miután az első világháborúban elvesztettem Édesapámat, majd rövidesen Édesanyámat is és bár a kétági rokonság gondoskodott rólam, élelemről, ruházatról, fedélről és szeretetben sem szenvedtem hiányt, sőt még arra is volt gondjuk, hogy mérnök Nagyapám, vaskohómérnök Édesapám sorát én is mérnökként folytathassam, – mégis, Apa nélkül nőttem fel. Azt pedig, amire mindenkinek szüksége van a felnőtté váláshoz: a tartásra, a kötelességtudásra, a felelősségtudatra és jó iránytűre az életben, azt itt és éppen Kotsis professzor Úrtól mind megkaptam, s akit éppen ezért, ilyen értelemben nevelő Apámként is tisztelek”Idézet Szrogh Györgynek a Műegyetem kertjében 1998. április 15-én Kotsis Iván szoboravatása alkalmából elhangzott beszédéből.
Életpályája
Korán árvaságra jutott és rokonai nevelték fel. 1932-ben beiratkozott a Királyi József Nádor Műszaki Egyetem Építészmérnöki karára, melyet 1938-ban fejezett be. Egyetemi évei után – 1938-1944 között – Hidasi Lajos magán tervező-irodájában dolgozott.
A második világháború után 1945-1948 között a MÉMOSZ Építőipari Vállalatnál dolgozott. Erre az időszakra tehető a Bányaipari Dolgozók Szakszervezet Székházának tervezése (1946-47) a Városligeti (volt Gorkij) fasor 46-48 alatt, valamint a MÉMOSZ Székház (1945-1950) új épülettömbje a Dózsa György út 84/a alatt. Ezen utóbbi épületet, több pályázó társával – Gádoros Lajos, Perényi Imre, Preisich Gábor – együtt nyerték és kapták meg a megbízást.
1948-tól rövid ideig a Városépítési Tudományos Intézetnél (VÁTI), és a Lakóépület-tervező Irodánál (LAKÓTERV) dolgozott. Legtöbb alkotása már a Középület Tervező Irodához (KÖZTI) kötődik. Ebben az időben tervezte a Piszkéstetői csillagvizsgálót, a Nagyszénási Szociális otthont, a Salgótarjáni Művelődési otthont és a Budapest Szállót a Fogaskerekű vasútnál. „Legtöbb alkotását szerkezeti meggondolásokon alapuló ötletes és nemes formálás jellemezte.”
1966–67 között – UNESCO-ösztöndíjasként – Angliában, USA-ban és Mexikóban – járt, ahol az új iskolaépítési elveket és módszereket tanulmányozta. 1966-tól a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára volt, és 1966 -1986 között az Építészeti Tanszéket vezette.
Idős korában Vác számára tervezett kulturális célú épületeket. Szenvedélyesen fotózta a régi és modern építészet kiemelkedő emlékeit. 1999. november 29-én halt meg.
"Győztes ember vagy a magad szerény módján, mert a betegség, halál ellenében is képes voltál befejezni az új műfajt teremtő Barangolás az építészet világában című könyvedet. Alig néhány hete a könyved bemutatójára már a kórházból érkeztél. Csak a tested volt fáradt és beteg, a szellemed ragyogott, sziporkázott – örökkévalóan szép pillanatokkal ajándékoztál meg bennünket, akik körülültünk Téged, az európait."idézet Kerényi József 1999. december 16.-án elhangzott búcsúztatójából
Kitüntetései Ybl Miklós-díj (1953 és 1967) Állami Díj II. fokozat (1970) – A salgótarjáni városközpont rekonstrukciójáért. Megosztott díj Finta Józseffel és Magyar Gézával. Neufeld Anna alapítvány díjaA Neufeld Anna Alapítványt Hincz Gyula alapította 1984-ben, néhai felesége emlékére, Vác városában. Kezelését a mindenkori tanácselnökre, ill. polgármesterre ruházta. Célja elismerésben részesíteni mindazokat, akik a képzőművészeti és zenei kultúra fejlesztése terén eredményeket értek el. A díjazottaknak Pest megye területén kell élniük. (1985) A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1994)
Művei 1947-1948 Budapest, VI. Városligeti (volt: Gorkíj) fasor 46-48. Bányaipari Dolgozók Szakszervezete Székháza 1948-1950 Budapest, VI. Dózsa György út 84/a. – Építők Rózsa Ferenc Kultúrháza (MÉMOSZ Székház) – műemlék (Gádoros Lajossal, Perényi Imrével, Preisich Gáborral) 1951-1952 Sztálinváros (ma: Dunaújváros) Dózsa György tér 1. Dózsa mozi centrum.(műemlék) 1951 Oroszlány, Orvosi rendelő 1951 Komló, Orvosi rendelő 1952-1953 Budapest, XXI. Szent Imre tér 23. Csepeli rendőrkapitányság (műemlék) 1955-58 Budapest, III. Szépvölgyi út 3/b Lakóház 1957-1958 Budapest, II. Frankel Leó út 8. OTP lakóház 1958-1961 Dunavarsány és Mogyoród általános iskola 1962-1964 Nagyszénás, Táncsics utca 3. Szociális otthon. 1955-1963 Mátra – Piszkés-tető, Csillagászati obszervatórium (I. ütem) 1962-1966 Salgótarján. József Attila Művelődési Központ 1964-1967 Budapest, II. Szilágyi Erzsébet fasor 47. Körszálló (Budapest szálló) 1975 Szigliget nyaraló 1982-1983 Vác. Hincz Gyula gyűjtemény 1985. Vác. Fototechnikai Történeti Múzeum (Görgényi Judit belsőépítésszel) 1988. Vác. Városi Tanács 1995. Pápai Református gimnázium könyvtára. (Görgényi Judit belsőépítésszel)
Fontosabb írásai 6 tantermes iskolák. (Magyar Építőművészet. 1965/1) Apropos nyersbeton… (Magyar Építőművészet. 1967/1) Budapest szálló. (Magyar Építőművészet 1968/1) Mai magyar művészet. (Budapest, 1976) Vallomás az építészetről (elhangzott 1998. április 15-én a Műegyetem kertjében Kotsis Iván szoboravatása alkalmából) Barangolás az építészet világában. Építészeti képeskönyv; ford. Bodóczky Miklós;Gyorsjelentés, Budapest, 1999 (Magyar építészet könyvek)
Képgaléria
Irodalom
Preisich G.: Két szakszervezeti székház Budapesten (Új Építészet, 1948/11-12.) Gyárfás István: A középületek tervezésének fejlődése a Sztálin Vasmű városépítésének tükrében (Építés-építészet, 1951/11-12. p. 605-619.) 1951 Dr. Borbíró Virgil Magyar Építészet, 1951/3. p. 130-137. Weiner Tibor: G. M. Orlov tanácsai (összeállítás Magyar Építőművészet, 1952/2. p. 59-66) Magyar építészet 1945-1955 (szerk.: Szendrői J. Budapest, 1955) Weiner T.: Három „romantikus” alkotás (Magyar Építőművészet, 1955/2.) Gádoros Lajos:Tíz év építészete a középületek kritikájának tükrében (Magyar Építőművészet, 1955/3-5. p. 97-103.) Penczel Dénes: Salgótarjáni kultúrház (Magyar Építőművészet, 1962/6.) Zalaváry L.-Detre L.: Csillagvizsgáló és kutatóház Piszkéstető (Magyar Építőművészet, 1964/1.) Zdravics János: Nagyszénási Szociális Otthon (Műszaki Tervezés, 1966/11. p. 17-19.) Dezső J.-Szűcs E.: Budapest Szálló (Műszaki Tervezés, 1966/11) Zradovics J.: Nagyszénási szociális otthon (Műszaki Tervezés, 1966/11) Farkasdy Z.: Művelődési ház és megyei könyvtár, Salgótarján (Magyar Építőművészet, 1967/2.) Mányoki L.: Szállodaépítésünk másfél évtizede (Magyar Építőművészet, 1968/4.) Pogány F.: Salgótarján új városközpontja (Budapest, 1973) Turjányi-Papp M.: Szrogh György (Budapest, 1976) Osskó Judit: Unokáink is látni fogják RTV-Minerva Évek, művek, alkotók. Ybl-díjasok és műveik 1953-1993 (szerk.: Schéry G. Budapest, 1995) Praznovszky Mihály: Hild-érmes városok sorozat Salgótarján Építésügyi Tájékoztatási Központ Kft. Építészet és tervezés Magyarországon 1945-1959 (kat., szerk.: Hajdú V.- Prakfalvi E., Magyar Építészeti Múzeum, 1996) Prakfalvi E.: Szocreál (Budapest, 1999) Szrogh György. Szrogh Györggyel beszélgetett Pálinkás György; Kijárat, Budapest, 1999 (Vallomások... architectura sorozat)
Jegyzetek
Források Prohászka László: Szrogh György ARTPORTAL Architeca Hungarica Liget Center. Volt MÉMOSZ Székház József Attila Művelődési Központ Salgótarján Reimholz Péter: Szrogh György 1915-1999. (Építész évkönyv 1999. 115-116. old) Kerényi József: Szrogh György építész 1915-1999. (Új magyar építőművészet 2000/1. 6. old.)
További információk Vallomás az építészetről Dunaújváros. Várostörténet MŰEMLÉKEM.HU MÉMOSZ székház MŰEMLÉKEM.HU Csepeli rendőrkapitányság
Kategória:Magyar építészek Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Állami díjasok Kategória:Ybl Miklós-díjasok Kategória:1915-ben született személyek Kategória:1999-ben elhunyt személyek Kategória:Csömöriek Kategória:Magyarok, akikről kisbolygót neveztek el Kategória:A Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjének kitüntetettjei