A Rákóczi-család az 1300-as években a Bogát-Radvány nemzetségből eredő középnemes, később uralkodó család, neve Rákóc településre utal. Országos jelentőségre csak az 1600-as évekre emelkedett, majd másfél százados történelmi szereplése után II. Rákóczi Ferenc halálával leáldozott.
A család címere: vörös mezőben hármas zöld halomból növő, arany keréken álló, arannyal áttört, kiterjesztett szárnyú fekete sas, amely fölemelt jobbjában arany markolatú szablyát tart. Jelmondata: Si Deus pro nobis, quis contra nos („Ha Isten velünk, ki ellenünk?”).
A család jelentősebb tagjai I. Rákóczi Ferenc (1645–1676) erdélyi fejedelem II. Rákóczi Ferenc (1676–1735) erdélyi fejedelem I. Rákóczi György (1593–1648) erdélyi fejedelem II. Rákóczi György (1621–1660) erdélyi fejedelem Rákóczi Zsigmond (1544–1608) erdélyi fejedelem
Jelentős történések a Rákóczi családban Férfiágon 1756 júniusa második felében, leányágon 1780. július 8-án halt ki.
Az ősi rákóci birtokon a középnemesi ág a fejedelmi ággal körülbelül egy időben, 1754-ben halt ki Rákóczi Andrással.
A másik ág az 1517-ben megszerzett Felsővadász Abaúj vármegyei községről felsővadászi előnévvel élt; ezen ágból Rákóczi Zsigmond és Ferenc 1588, Rákóczi Lajos 1607-ben bárói, Rákóczi Pál országbíró grófi rangot kapott.
I. Rákóczi György fejedelem 1645. december 16-án a linzi béke értelmében megkapta a római birodalmi hercegi/fejedelmi címet (princeps), II. Rákóczi György pedig 1654. június 23-án, Varsóban megszerezte a lengyel állampolgárságot.
I. Rákóczi Ferenc választott erdélyi fejedelem a birodalmi hercegi cím mellett 1664. szeptember 14-én Ebersdorf örökös magyar grófságot és 1666. július 30-án a Sáros vármegyei örökös főispánságot kapta, száműzetése alatt, Franciaországban a Sárosi gróf címet viselte.
A legjelentősebb Rákóczi-hagyaték az Erdődy családhoz került, amikor Erdődy II. György László a Rákócziak egyetlen örökösét, Rákóczi Erzsébetet feleségül vette. A család egykori tulajdonában levő kastélyok egy részét ma már felújították, a tolcsvai és a gyalui is megújult.
Bogát-Radvány nemzetség A Bogátradvány nemzetség azok közé tartozik, amelyek nem ősi foglalás, hanem királyi adományozás útján jutottak birtokaikhoz. Kézai Simon Csehországra teszi az eredetüket.
A nemzetség tagjai a tatárjárás előtt már birtokosok voltak Lazony, Lúcz és Berettő helységekben. A nemzetségből ismert volt ekkor Csepán fia Csíz (1227–1252), Bogát fia István és fivére Phylke (Filke), Csele fia Szécs és Pongrác, Ipolt fia István, Mog fia Sándor. A tatárjárás után a nemzetséghez tartozó birtok volt Csíz, Mérk, Sóskút, Körtvélyes, Arács, Rákóc és Morva is. Gyapoy fia volt Pál főispán (1278–1282) dictus Chyz, akinek a neje Pazdich lány volt: tőle származik a Rákócziak törzse.
A Rákóczi család első ismert tagja Balázs apja Mihály 1328-ban tűnik fel Rákóc településen.
II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna családfája Rákóczi Zsigmond ? Zrínyi III. Miklós Karlovics Ilona Rákóczi János Némethy Sára Zrínyi IV. Miklós sz. 1508† 1566. szeptember 8. Frangepán Katalin† 1561 Rákóczi Zsigmondsz. 1544, Felsővadász† 1608. december 5., Felsővadász Gerendi Anna Zrínyi IV. Györgysz. 1549. április 13.† 1603. május 4., Vép Stubenberg Zsófia grófnő I. Rákóczi Györgysz. 1593. június 8., Szerencs† 1648. október 11., Gyulafehérvár Lorántffy Zsuzsannasz. 1600, Ónod† 1660. április 18., Sárospatak V. Zrínyi Györgysz. 1599. január 31., Csáktornya† 1626. december 18., Pozsony RimaszécsiSzéchy Magdolna II. Rákóczi Györgysz. 1621. január 30., Sárospatak † 1660. június 7, Nagyvárad Báthory Zsófiasz. 1629 † 1680. június 14., Munkács Zrínyi IV. Péter sz. 1621. június 6., Verbovec† 1671. április 30., Bécsújhely Frangepán Katalin† 1673. november 16. I. Rákóczi Ferencsz. 1645. február 24.† 1676. július 8., Zboró Zrínyi Ilonasz. 1643, Ozaly, Horvátország† 1703. február 18., Nikomédia, Kis-Ázsia II. Rákóczi Ferencsz. 1676. március 27., Borsi† 1735. április 8., Rodostó Rákóczi Juliannasz. 1673. szeptember† 1717
Jegyzetek
Források Rákóczy
Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Czimerekkel és leszármazási táblákkal, Kolozsvár, 1854
További információk http://genealogy.euweb.cz/hung/rakoczi3.html
Szilágyi Sándor: A Rákóczi család a XVII. században s a XVIII. elején. Képmagyarázatul; Pfeifer, Pest, 1861 A két Rákóczy György fejedelem családi levelezése. I. Rákóczy György, II. Rákóczy György; szerk. Szilágyi Sándor; Ráth, Budapest, 1875 Monok István: A Rákóczi-család könyvtárai, 1588–1660; ford. Ötvös Péter; Scriptum, Szeged, 1996 (A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai) Rákóczi-iratok a Sárospataki Református Kollégium Levéltárában, 1607–1710; szöveggond., ford., jegyz., tan. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, szerk. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 1999 (Acta Patakina) A Rákóczi-család a Sárospataki Református Kollégiumban őrzött dokumentumok tükrében; szerk. Dienes Dénes, szöveggond., ford., jegyz. Balogh Judit, Dienes Dénes, Szabadi István, tan. Balogh Judit et al.; 2. bőv., átdolg. kiad.; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2003 (Acta Patakina) + CD A Rákóczi fejedelmek leszármazottjai Európában, különös tekintettel a magyar családokra. II. Rákóczi Ferenc nővére, Rákóczi Julianna grófnő utódai; összeáll. Gudenus János József; Heraldika, Budapest, 2006 A bibliás Rákócziak; összeáll. Monok István, utószó Dienes Dénes; Kossuth, Budapest, 2006 Pintér Sándor: A Rákóczi dinasztia. Egy fejedelmi család élete, küzdelmei és kálváriája; Bogárd és Vidéke Ny., Sárbogárd, 2011 Rákóczi emlékhelyek; szerk. Lyavinecz Mariann, Manajló András, összefoglalók Tamás Edit; Terézvárosi Ruszin Önkormányzat, Budapest, 2014 Rákócziak öröksége; szerk. Tamás Edit; MNM Rákóczi Múzeum, Sárospatak, 2018 (A sárospataki Rákóczi Múzeum füzetei) Nagy Lajosné Bereczki Mária: Szabadságért örök rabság. II. Rákóczi Ferenc és családja; szerzői, Ságújfalu, 2020
Kastélyaik
Kapcsolódó szócikkek Erdély fejedelmi családjai
Kategória:Erdélyi történelmi családok Kategória:Örökös főispánok