Olaszország ötvenegy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Az olasz műsorsugárzó a Radiotelevisione Italiana, amely 1950-ben alapító tagja volt az Európai Műsorsugárzók Uniójának, és az első, 1956-os versenyen debütált.

Olaszország eddig három alkalommal, 1964-ben, 1990-ben és 2021-ben aratott győzelmet.

Története Évről évre Olaszország egyike annak a hét országnak, melyek részt vettek a legelső, 1956-os Eurovíziós Dalfesztiválon.

Egyszer, 1966-ban végeztek az utolsó helyen, a többi alkalommal mindig az első tízben, vagy annak közelében végeztek. Kétszer tudták megnyerni a versenyt, 1964-ben és 1990-ben. Az 1965-ös versenynek Nápoly, az 1991-esnek Róma adott otthont.

A RAI 1981-ben visszalépett a versenytől a helyi érdeklődés hiányára hivatkozva, de két kihagyott verseny után újból neveztek. Nem vettek részt 1986-ban, illetve 1994 és 1996 között sem. 1997-ben ismét részt vettek, de ezután az olasz tévé a visszalépés mellett döntött. Tizenhárom kihagyott verseny után a Düsseldorfban rendezendő 2011-es versenyre benyújtotta jelentkezését az olasz köztelevízió. Olaszország visszatérésével az addigi Négy Nagy, Öt Nagyra bővült. Az országot Raphael Gualazzi képviselte, miután megnyerte a Sanremói Dalfesztivál Giovanni kategóriáját. Visszatérésük sikeresen zárult, a Madness of Love a második helyen végeztek a döntőben. 2012-ben a kilencedik, 2013-ban pedig a hetedik helyen végeztek. Visszatérésük óta 2014-ben fordult elő először, hogy nem lettek top 10-esek: ekkor a huszonegyedik helyen zártak. A 2015-ös versenyt ismét sikerrel zárták, hiszen az Il Voloval harmadikok lettek. 2016-ban a tizenhatodik, míg 2017-ben a hatodik helyen zárták a versenyt – annak ellenére, hogy Francesco Gabbani dalát nagy esélyesként tartották a győzelemre. 2018-ban ötödikként végeztek, majd 2019-ben négy év után ismét a legjobb háromban, a második helyen zártak Mahmooddal.

balra|bélyegkép|A torinói verseny színpada 2020-ban Diodato képviselte volna az országot, azonban március 18-án az Európai Műsorsugárzók Uniója bejelentette, hogy 2020-ban nem tudják megrendezni a versenyt a COVID–19-koronavírus-világjárvány miatt. Az olasz műsorsugárzó jóvoltából végül az énekes nem kapott újabb lehetőséget az ország képviseletére a következő évben. Helyettük a Måneskin rockegyüttes képviselte az országot, akik végül megnyerték a rotterdami versenyt. Zitti e buoni című daluk a szakmai zsűritől 206 pontot, míg a nézői szavazáson 318 pontot gyűjtöttek össze, így összesen 524 ponttal tudtak győzni. A következő évben Torino adott otthont a dalfesztiválnak. A hazai rendezésű versenyen Mahmood és Blanco versenyeztek az olasz színben, akik hatodikak lettek. 2023-ban ismét Marco Mengoni versenyzett Olaszország színeiben, aki tíz év után tért vissza a dalfesztiválra. A döntőben negyedik helyezett lett, csupán 13 ponttal lemaradva a dobogós helyről. 2024-ben Angelina Mango a hetedik, 2025-ben Lucio Corsi pedig az ötödik helyen zárta a versenyt, ahogy 2026-ban Sal Da Vinci is, azonban több ponttal.

Nyelvhasználat Olaszország eddigi ötvenegy versenydalából negyvenöt olasz nyelven, egy nápolyi nyelven, és öt angol és olasz kevert nyelven adták elő.

A dalverseny első éveiben nem vonatkozott semmilyen szabályozás a nyelvhasználatra. 1966-tól az EBU bevezette azt a szabályt, hogy mindegyik dalt az adott ország egyik hivatalos nyelvén kell előadni, vagyis Olaszország indulóinak olasz nyelven. Ezt a szabályt 1973 és 1976 között rövid időre eltörölték. Ekkor a szabad nyelvhasználatot kihasználva 1976-ban egy olasz- és angol nyelvű részeket is tartalmazó dallal neveztek. 2011-es visszatérésükkor ismét angol és olasz kevert nyelvű dallal neveztek, ahogy a következő évben is. A következő években ismét teljes egészében olasz nyelvű dalokat indítottak, két kivétellel: Francesca Michielin 2016-os dala félig olasz, félig angol nyelven hangzott el.

1984-es daluk tartalmazott néhány német nyelvű szót, 1990-es daluk két többször ismételt angol szót, míg 2019-es daluk teljes egészében olaszul hangzott el, de tartalmazott arab nyelvű részleteket.

Nemzeti döntő 1956 és 1966 között az olasz nemzeti döntő az Eurovíziós Dalfesztivál létrehozásának ötletét is adó Sanremói Dalfesztivál volt. A győztes dalt – 1956-ban az első két helyezettet – automatikusan benevezték a nemzetközi versenyre.

1966 után ez már nem volt jellemző, a RAI belső döntéssel választotta ki az indulót. Azonban a Sanremói Dalfesztivál továbbra is fontos volt, többször is az adott évi verseny győztesét nevezték, de egy másik dallal. 2013 előtt kétszer fordult elő, hogy az olasz fesztivál győztesével neveztek a versenyre: 1972-ben és 1997-ben. 2011-ben a fesztivál "Giovani" (fiatalok) kategóriájának győztesével neveztek. 2013 óta (2014 és 2016 kivételével) minden évben a Sanremói Dalfesztivál győztese képviselte Olaszországot a dalversenyen.

Résztvevők Év Előadó Dal Magyar fordítás Döntő Pontszám Elődöntő Pontszám 1956 Franca Raimondi Aprite le finestre Nyisd ki az ablakokat Nincs adat Nem volt elődöntő Tonina Torrielli Amami se vuoi Szeress, ha akarsz 1957 Nunzio Gallo Corde della mia chitarra A gitárom húrjai 6. 7 1958 Domenico Modugno Nel blu dipinto di blu Kékre színezett kékben3.13 1959 Domenico Modugno Piove (Ciao, ciao bambina) Esik az eső (Szia, szia kedvesem) 6. 11 1960 Renato Rascel Romantica Romantikus 8. 5 1961 Betty Curtis Al di là Azon túl 5. 12 1962 Claudio Villa Addio, addio Viszlát, viszlát 9. 3 1963 Emilio Pericoli Uno per tutte Egy mindenkiért3.37 1964 Gigliola Cinquetti Non ho l’età Nem vagyok elég idős1.49 1965 Bobby Solo Se piangi, se ridi Ha sírsz, ha nevetsz 5. 15 1966 Domenico Modugno Dio, come ti amo Istenem, mennyire szeretlek17.0 1967 Claudio Villa Non andare più lontano Ne menj messzebb 11. 4 1968 Sergio Endrigo Marianne Marianna 10. 7 1969 Iva Zanicchi Due grosse lacrime bianche Két nagy fehér könny 13. 5 1970 Gianni Morandi Occhi di ragazza Női szemek 8. 5 1971 Massimo Ranieri L'amore è un attimo A szerelem egy pillanat 5. 91 1972 Nicola di Bari I giorni dell'arcobaleno A szivárvány napjai 6. 92 1973 Massimo Ranieri Chi sarà con te Ki lesz veled 13. 74 1974 Gigliola Cinquetti Sì Igen2.18 1975 Wess és Dori Ghezzi Era Ez volt3.115 1976 Al Bano & Romina Power We'll Live It All Again Mindent át fogunk élni újra 7. 69 1977 Mia Martini Libera Szabadon 13. 33 1978 Ricchi e Poveri Questo amore Ez a szerelem 12. 53 1979 Matia Bazar Raggio di luna Holdfény 15. 27 1980 Alan Sorrenti Non so che darei Nem tudom, mit adhatnék 6. 87 1983 Riccardo Fogli Per Lucia Lucának 11. 41 1984 Alice és Franco Battiato I treni di Tozeur Tozeur vonatai 5. 70 1985 Al Bano & Romina Power Magic Oh Magic Varázslat, ó varázslat 7. 78 1987 Umberto Tozzi és Raf Gente di mare A tenger népe3.103 1988 Luca Barbarossa Vivo (Ti scrivo) Élek (Neked írok) 12. 52 1989 Anna Oxa és Fausto Leali Avrei voluto Azt akartam volna 9. 56 1990 Toto Cutugno Insieme: 1992 Együtt: 19921.149 1991 Peppino di Capri Comme è ddoce 'o mare Milyen édes a tenger 7. 89 1992 Mia Martini Rapsodia Rapszódia 4. 111 1993 Enrico Ruggeri Sole d'Europa Európa Napja 12. 45 1997 Jalisse Fiumi di parole Szavak folyamai 4. 114 2011 Raphael Gualazzi Madness of Love A szerelem bolondsága2.189 A Nagy Országok tagja 2012 Nina Zilli L’amore è femmina (Out of Love) A szerelem egy nő (Szeretetből) 9. 101 2013 Marco Mengoni L’essenziale A lényeges 7. 126 2014 Emma La mia città Az én városom 21. 33 2015 Il Volo Grande amore Nagy szerelem 3. 292 2016 Francesca Michielin No Degree of Separation Nincs szintje az elszigeteltségnek 16. 124 2017 Francesco Gabbani Occidentali’s Karma A nyugati ember karmája 6. 334 2018 Ermal Meta és Fabrizio Moro Non mi avete fatto niente Ti semmit sem tettetek 5. 308 2019 Mahmood Soldi Pénz2.472 2020 Diodato Fai rumore Kelts zajt! Elmaradt a verseny 2021 Måneskin Zitti e buoni Csendes és jó1.524 2022 Mahmood és Blanco Brividi Libabőr 6. 268 2023 Marco Mengoni Due vite Két élet 4. 350 2024 Angelina Mango La noia Az unalom 7. 268 2025 Lucio Corsi Volevo essere un duro Kemény srác szerettem volna lenni 5. 256 2026 Sal Da Vinci Per sempre sì Örökké igen 5. 281 2027

Visszaléptetett indulók Év Előadó Dal Magyar fordítás 1967 Claudio Villa Non pensare a me Ne gondolj rám 2012 Nina Zilli Per sempre Örökké

Szavazástörténet 1957–2024

Olaszország a következő országoknak adta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1. 158 2. 142 3. 131 4. 129 5. 128 6. 115 7. 111 8. 100 9. 100 10. 100

Olaszország a következő országoktól kapta a legtöbb pontot a döntőben: Hely Ország Pont 1. 278 2. 255 3. 246 4. 240 5. 210 6. 198 7. 197 8. 175 9. 173 10. 162

Olaszország még sosem adott pontot a döntőben a következő országoknak: Fehéroroszország és Montenegró.

Olaszország még sosem kapott pontot a döntőben Marokkótól.

Olaszország a következő országoknak adta a legtöbb pontot az elődöntőben: Hely Ország Pont 1. 84 2. 79 3. 62 4. 60 5. 54 6. 45 7. 41 8. 40 9. 39 10. 37

Olaszország még sosem adott pontot az elődöntőben a következő országoknak: Szlovákia és Törökország.

Rendezések Év Város Helyszín Műsorvezető(k) Résztvevők 1965 Nápoly Sala di Concerto della RAI Renata Mauro 18 1991 Róma Studio 15 di Cinecittà Gigliola Cinquetti, Toto Cutugno 22 2022 Torino Pala Alpitour Laura Pausini, Alessandro Cattelan, Mika 40

Háttér