A földrajzi köznév a magyar nyelv földrajzi neveinek helyesírásában használt nyelvészeti fogalom. A több elemre bontható földrajzi név azon utótagja, amely az adott földrajzinév-alakulat domborzati (hegy, völgy, félsziget), vízrajzi (patak, tó, gázló, csurgó), földtani-talajtani (szikes, kőtenger, homokpuszta), növény- (rét, makkos, tőserdő) vagy állatföldrajzi jellegét (baglyos, rókalyuk, bíbicjárás) ragadja meg, esetleg emberföldrajzi szempontú, többnyire múltbéli funkcióját írja le (irtás, baromjárás, itató, határárok).
A földrajzi köznevek helyesírási sajátosságai Az Akadémiai Kiadó gondozásában, Fábián Pál, Földi Ervin és Hőnyi Ede szerkesztésében 1998-ban megjelent, A földrajzi nevek helyesírása című kiadvány egyes pontjai részletesen ismertetik a földrajzi köznévi utótagok helyesírását. Ezekre a pontokra szögletes zárójelek közé zárt utalószámokkal hivatkozunk a szócikk szövegében. Az említett kiadvány 4.315. sorszámú függeléke tartalmazza a leggyakoribb, kötőjellel kapcsolandó több száz földrajzi köznév és tájnyelvi változataik listáját.
A kis kezdőbetűvel írandó földrajzi köznevet az előtte álló taghoz legtöbbször kötőjellel kapcsoljuk (Szár-hegy, Velencei-tó, Szentbékkállai-kőtenger, Alpári-rét, Abaligeti-rókalyuk, Bábolnai-határárok). Ez az elv olyan esetekben is érvényesül, amikor a közszói helyesírás szerint az alakulatot morfológiai szempontból összetételnek vagy jelzős szerkezetnek tekinthetjük, azaz fehér tó, de földrajzi névként Fehér-tó; keszthelyi fennsík, de Keszthelyi-fennsík; kőhegy, de Kő-hegy. [2.61., 3.8.–3.9.] A földrajzi köznévi utótag csak azokban az esetekben írandó külön, amikor különírt szavakból álló földrajzi névhez kapcsolódik, például Pap tava hegy, és nem *Pap tava-hegy; Sárbogárd előtti rétek, és nem *Sárbogárd előtti-rétek. [3.20.] Amennyiben egy földrajzi köznév többes számú, határozóragos vagy -s képzős alakjában fordul elő egy földrajzi névben, a fenti szabályok ezekben az esetekben is érvényesülnek, azaz Fülöp-szigetek, Iványi-szurdokra, Szívós-kopolyás stb. [4.314.]
Amennyiben egy földrajzi köznév önmagában, előtag nélkül alkot önálló földrajzi nevet, nagybetűvel írandó: Rét, Baglyos, Csurgó. Az ilyen alakulat kötőjel nélkül írandó összetételnek minősül még abban az esetben is, ha egyébként második tagja önmagában is földrajzi köznév: azaz Tőserdő, és nem *Tős-erdő; Rókalyuk, és nem *Róka-lyuk. [2.62.]
Egyes esetekben további értelmezést, etimológiai mérlegelést kíván a földrajzi nevet alkotó összetételek szerepének megállapítása. Így például, noha a határhegy földrajzi köznévnek minősül, a Budai-hegység egyik rögcsoportja mégsem *Hármas-határhegy alakban írandó, a névelemzés ugyanis a hármashatár + hegy szavak összetételére utal, azaz a helyesen írt forma Hármashatár-hegy. [4.313.]
A 2014-ben megjelent Magyar földrajzi köznevek tára tágabb értelemben földrajzi köznévnek nevezi a (magyar) földrajzi nevekben előforduló, meghatározott jelentéssel rendelkező köznévi lexémákat is, teljesen függetlenül a helyesírási szempontoktól. E meghatározásban és így magában a köznévtárban is tehát helyet kapnak olyan köznévi utótagok is, amelyek a helyesírás felől közelítve nem minősülnek földrajzi közneveknek, mivel a tulajdonnévi előtaggal egybe- vagy attól különírandók (pl. bágy, göcsej; csereingatlan, főutca), ellenben nem kaptak helyett az olyan helyesírási szempontú földrajzi köznevek, amelyek a magyar helynévanyagban ismeretlenek (pl. fjord, gejzír).
A földrajzi köznevek listája
Az alábbiakban a A földrajzi nevek helyesírása 1998. évi kiadásának 75–96. oldalán felsorolt földrajzi köznevek sorakoznak. [4.315.]
Az egyes földrajzi köznevek mellett álló számjegyek a földrajzi köznév fogalomcsoportjára utalnak a következőképpen: 1: vízrajzi fogalmak 2: domborzati fogalmak 3: területi, emberföldrajzi fogalmak 4: növényföldrajzi fogalmak 5: talajföldrajzi fogalmak 6: tengerfenék-domborzati fogalmak 7: földtani fogalmak 8: parttagoltságra utaló fogalmak
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar helyesírás Köznév