Pankostető az írásmódtól függően két jelentéssel bír. Kötőjellel írva, Pankos-tető: egy tájegységet jelöl, mely a Pilis hegységben fekszik (más elnevezése: Klánec). Egybeírva Pomáz külterületi településrészét jelenti, amely a Pankos-tető tájegységen belül fekvő üdülőtelepet takarja.
Az elnevezés jelentése
A „Pankos” szó eredetére háromfajta magyarázatot is adnak a források. Maga a „pank” vagy a „pankos” szó így sehol nem szerepel a magyar szótárakban, sem a tájnyelvű szókincsekben. Ehhez nagyon hasonlóból viszont több is: ponk, pánk, pánkó.
A „ponk” egyrészt kisebb dombot (ponk=dombocska) is jelenthet a székely szókincsben.
Másrészt a "ponk" a pók szavunkból eredhet. Székely verzióban a „ponk” = pók (Udvarhelyszék), vagy másképpen „pánk” (Háromszék).
Harmadrészt a „pánkó” szó székelyföldön fánkot is jelent.Tájszótár
A terület másik „Klánec” elnevezéséről is többfajta jelentés él a forrásokban.
Egyes források szerint a Klánec elnevezés a pomázi szerbektől származik, a klanac magyarul szűkületet, mély utat jelent.Pilisszentkereszt-Dobogókő - Földtani felépítés
Más források szerint pedig a szlovák „klat” szóból ered, ami szlovákul annyi, mint ölni, gyilkolni.Pilisszentketeszti Hírforrás, 2009. február
Földrajza Fekvése és geomorfológiája
A Dunántúli-középhegység északkeleti tagja a Dunazug-hegység, melynek része a Pilis. Geológiailag és geomorfológiailag két részre osztható: a délnyugati Pilisre és az északkeleti Visegrádi-hegységre. A kettőt egymástól a Szentléleki-patak völgye és a Pilisszentlélek (az egykori Bitovec), Dobogó-kő és Pomáz közötti műút választja el. A műút a következő pontokat érinti: Pilisszentlélek, Kakas-hegy, Pilisszentkereszt, Első major, Második major, Harmadik major, Pankos-tető (Klánec), Negyedik major, Pomáz.
Maga Pankos-tető ettől az úttól északra, vagyis a Visegrádi-hegységben fekszik. Pontos elhelyezkedését tágabb környezetében itt tekinthetjük meg műholdképen, fekvését szűkebb környezetében, domborzati térképen itt tekinthetjük meg.
Animációs kisfilmet, a google-map műhold képen és Pankostetőről készült körpanoráma 3D animációt itt tekinthetjük meg (szerkesztette, összeállította a szócikk szerzője. Technikai megjegyzés: a "lassú letöltés" gombbal tölthető le a film.)
A Visegrádi-hegység vulkanikus kőzetből áll.
Pankos-tetőt északról a Száraz-Klanác hegy, keletről és délkeletről a Holdvilág-árok, délről az Esztergomot és Pomázt összekötő főút, dél–délkeletről Kiskovácsi, nyugatról a már nevezett út mentén fekvő „második és „harmadik major”-nak hívott településrészek (Nagykovácsipuszta), észak–északnyugatról a Salabasina-árok déli része határolja.
Pankostető üdülőtelep (zártkert) Pankos-tető déli sarkában fekszik. Délről és délnyugatról a nevezett főút, dél–délkeletről Kiskovácsi, keletről a Holdvilág-árok, nyugatról a „Harmadik major” határolja.
Talajtani adottságok
A Visegrádi-hegység földtanilag a Börzsönnyel rokon, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel.
A terület alapvetően karsztos alapkőzetű.[ http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_2051] Említést érdemel a clintonit ásvány (molekula leírása: Ca(Mg, Al)3[(OH)2|Al3SiO10]). Lelőhelye amúgy Európában máshol csak Franciaországban, Olaszországban és Svédországban van, illetve a svájci Alpokban is, amit Magyarországon nem régen fedeztek fel a Pankos-tetőn. (A terület határán találtak már clintonitot a Salabasina-árokban, s korábban a Klanec-hegyen.)
Pankos-tető ásványvilága meglehetősen sokszínű, bár kevéssé ismert, mivel az ásványok többsége ritkán és kis mennyiségben fordul elő. A mészkőhegyek jellegzetes ásványa a kalcit, ami főleg a mészkőfejtésekben jelent meg. A jégkorszak szélviharainak maradványa az ún. éleskavics.
A Dera-patak másik oldalán az andezit vulkánokra jellemző ásványok találhatóak. Ez a kőzet jellemzően réteges, pados elválású. A Csikóvár oldalában található andezitekből váltak ki a vízmosásokban, torkolatokban, patakokban is látható ásványok. Ilyen a vörösgránit. A Pomázt körülvevő hegyekben ismert a magnetit, melyből valaha vasat olvasztottak. Szén után folytak kutatások, ami 450–675 m mélységben van, felszínre hozása nem gazdaságos, minősége gyenge.
Tájegységek
Pankos-tetőt két nagy részre oszthatjuk: délen Pankostető üdülőtelepre és az attól északra fekvő többi, többnyire erdős, kisebb részben rétekkel tarkított Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területre. Együtt nevezzük az egészet Pankos-tetőnek, mint tájegységet.
Domborzat
Pankos-tető
Délről északra emelkedik a terület magassága. Gyakorlatilag egy dombhát, amelynek gerincvonala (nem teljesen egyenes) dél/délnyugati irányból észak/északkeleti irányba emelkedik. Legmagasabb pontja a terület észak nyugati negyedében fekszik, 308 méterrel a tenger szintje felett. A terület északi fele 284,5–308 méter közötti magasságban fekszik, déli fele pedig 220-284,5 méter közötti.
Legdélebbi pontjának koordinátái (GPS): szélesség: 47.6665796998921, hosszúság: 18.9593044463162. Legészakibb pontjának koordinátái: szélesség: 47.6763464415464, hosszúság: 18.9592594568971
A Pankos-tető dél csücskében fekvő Pankostető üdülőtelep legmagasabb pontja 269,5 legalacsonyabb pontja 222,5 méteren fekszik. Pankostető üdülőtelep három bejáratának koordinátáit (GPS) az alábbi ábrán láthatjuk.Pankostető üdülőtelep három bejáratának koordinátái Részletes domborzati térképét pedig itt tekinthetjük meg.
Barlangok
Magán Pankos-tetőn nincs barlang, de határához közel több is található. A terület északkeleti csücskénél fekszik, még a Holdvilág-ároktól nyugatra, vagy közvetlenül ott három barlang: 1. a Karolina-odú, 2. a Karolina árok alsó- és 3. felső barlangja. Pankos-tető északnyugati csücskétől nem messze a Salabasina-üreg elnevezésű barlangot találjuk.
Vízrajz
Felszíni vizekben, lévén dombhát, szegény a terület, de felszín alatt futó patakokban gazdag, ezek vize erősen meszes. Felszíni patak nincs a területen, ilyenek csak a területet határoló árkokban találhatóak (Holdvilág-árok, Salabasina-árok).
Éghajlat
Bár a hegyek itt nem olyan magasak, hogy valódi hegyvidéki éghajlatot alakítsanak ki a kontinentális helyett, a környezetétől azonban határozottan elkülönül csapadékosabb, a magasabb térszíneken pedig alacsonyabb hőmérsékletű klímája. A Visegrádi-hegység némileg csapadékosabb, kicsit alacsonyabb az átlaghőmérséklet is. Az egyes hegycsoportok és az általuk közbezárt kisebb-nagyobb medencék között jelentős különbségek mutatkoznak hőmérséklet, csapadék, s különösen a széljárás tekintetében. Pankos-tető viszonylag védett déli irányú lejtője miatt kevésbé szeles, mint a Visegrádi hegység többi része, s valamivel enyhébb klímájú, mint a hegység magasabb részei.Happy Bike weboldal
Élővilág, természetvédelem Élővilág Növényvilág thumb|200px|Erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) Az idős bükkös, cseres-tölgyes, bokorerdő-állományok, dolomit sziklagyepek, hársas törmeléklejtő-, illetve sziklaerdők adják a fő értéket, de előfordulnak a száraz tölgyesek, extrazonális gyertyános tölgyesek is. Különleges értéket jelentenek a tisztások, amelyeken mészkerülő fajok élnek, mint például a szőrfű (Nardus stricta) és a közönséges kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum), a védett fajok közül pedig a kornistárnics (Gentiana pneumonanthe), valamint több orchideafaj is megtalálható a területen.
A bioszféra-rezervátumban számos további védett növényfajjal találkozhatunk: például több árvalányhaj-, nőszirom- és kökörcsinfaj, valamint a magyar zergevirág (Doronicum hungaricum), a hegyközi cickafark (Achillea crithmifolia), a tavaszi hérics (Adonis vernalis), és a kisfészkű hangyabogáncs (Jurinea mollis) is él itt. A megbúvó lápok a védett fajok közül többek között a vidrafű (Menyanthes trifoliata), a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata) és a mocsári kosbor (Orchis laxiflora) menedékhelyei. A terület bennszülött faja a magyar bogáncs (Carduus collinus).
Pankostetőt a vadkörte (Pyrus pyraster Burgsd) fontos előfordulási helyei között tartják számon. A Pilis üledékes kőzetvonulata több ritka faj termőhelye, például a fokozottan védett magyarföldi husángnak (Ferula sadleriana), amelynek itt találhatók az ország legnagyobb, még életképes egyedszámú állományai. Itt él továbbá a harangláb (Aquilegia vulgaris), a fehér sás (Carex alba), az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) és a sápadt kosbor (Orchis pallens). Jellemző növénytársulások még a sziklai cserjések (csepleszmeggy, gyöngyvesszőcserjés).
A dolomit jelenlétének köszönhetően a közönséges napvirág (Helianthemum ovatum), a naprózsa (Fumana procumbens), az ezüstvirág (Paronychia cephalotes) és a magas gubóvirág (Globularia punctata) is előfordul.Bioszféra-rezervátumok Ritka növényei a magyarföldi husáng, különböző kosborok és tárnicsok. Jellemző fajai a réti iszalag és a csikófark.
A hegyek többségét még ma is a természeteshez közeli társulás, főként különböző erdők borítják. A terület alapvető (zonális) társulása a cseres tölgyes és a gyertyános tölgyes, amit azonban az élénk domborzat gyakorta módosít. Az északi lejtőkön és a hűvösebb völgyekben tölgyelegyes bükkösök találhatók. A bükkösökben az aljnövényzet szegényes vagy teljesen hiányzik, s ezért a szürke törzsű faóriások között egy templomszerű, fenséges oszlopcsarnokban érezhetjük magunkat. A kitett meredek lejtőkön általában nem alakultak ki erdők, hanem fajokban gazdag, ún. sziklai vegetációk vannak jelen, esetleg az erdők felé átmenetet jelentő karsztbokor-erdők díszlenek. A Dunántúli-középhegység jellegzetes molyhostölgy-bükkös-virágoskőris karszterdő-társulása a Pilisben éri el elterjedésének keleti határát. A sajmeggyes karsztbokorerdő a déli sziklás gerincek elterjedt társulása, jellemző lágyszárúja a magyar bogáncs és itt él jégkorszaki maradványfajként a fokozottan védett magyarföldi husáng is.
Pankos-tetőn fenyőerdő rész csak Pankostető (üdülőtelep) nyugati felétől délre található, a főút és Pankostető (üdülőtelep) közötti kisebb szakaszon.
Az egész határban sokfajta gyógynövény található. Nő itt a tüdőfű (Pulmonaria officinalis), a lestyán (Levisticum officianale), közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria), közönséges orbáncfű vagy lyukaslevelű orbáncfű (Hypericum perforatum), kamilla (Matricaria chamomilla), orvosi angyalgyökér (Archangelica officialis), erdei árnika (Arnica montana), orvosi bakfű (Betonica officinalis), beléndek (Hyoscyamus niger), ökörfarkkóró (Verbascum thapsiforme), maszlag (Datura stramonium), édeskömény (Foeniculus vulgare), pásztortáska (Capsella bursa pastoris), martilapu (Tussilago farfara), gyermekláncfű (Taraxacum officinale), lándzsás útifű (Plantago lanceolata), porcsinkeserűfű vagy madárkeserűfű (Polygonum aviculare), közönséges vasfű (Verbena officinalis) és még sok más.
Gombák thumb|150px|Kucsmagomba (Morchella esculenta) thumb|bal|200px|A vörös érdestinóru (Leccinum aurantiacum ) thumb|150px|A gyűrűs tuskógomba ( Armillaria mellea, régebben Armillariella mellea ) A mezőn, erdőn sok gomba nő. Különösen ha sok az eső, s az erdőben nedvesség van. Áprilistól egészen decemberig szedik. Az első tavaszi gomba az ízletes kucsmagomba (Morchella esculenta), mindenütt megtalálható, a Kétbükkfa-nyeregnél is. Ezután következik az illatos májusi pereszke (Calocybe gambosa), a mezei szegfűgomba (Marasmius oreades), a csiperkegombák (Agaricus sp.), mely ugaron és legelőkön nő, ahol tehenek legelnek és megtrágyázzák a földet. Nagyon kedvelt a szemcsésnyelű fenyőtinóru (Suillus granulatus) mely júniustól egészen novemberig előfordul, továbbá az ízletes vargánya (Boletus edulis), mely a Dubiny nevű erdőben, és általában a bükkösökben és tölgyesekben terem. Ezt a gombát szárításra is szedik. A gyertyánfák alatt nő a molyhos tinóru (Boletus subtomentosus). Az akácosban a nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera), melyet úgy rántanak ki, mint a húst. A gyertyánosokban és bükkösökben az utak mentén nő a sárga rókagomba (Cantharellus cibarius), mely hosszú sorokban kukucskál ki a lehullott levelek alól. Gyönyörű gomba a királytinóru (Boletus regius).