Vágfalvi Quittner Zsigmond (Pest, 1857. február 13. – Bécs, 1918. október 25.) magyar építész.
Pályafutása
Quittner Jakab (1814–1887) posztógyáros és Fuchs Sarolta (1821–1901) fiaként született zsidó családban. A müncheni műegyetemen szerzett diplomát. 1880-tól sok megbízást kapott Budapesten. Épületei eklektikusak, továbbá a szecesszió jellegzetes alkotásai, közülük talán legismertebb, a stílus gyöngyszemeként is emlegetett Gresham-palota. Az angol Gresham biztosító társaság székháza terveinek elkészítésével a kor neves építészmérnökeként őt bízta meg. Az épület a Vágó fivérekkel közösen készített tervek alapján, 1907-re készült el. 1987-től a világörökség része. Quittner közéleti szereplése is jelentős: a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Országos Középítési Tanács tagja, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke volt. 1904. november 13-án vágfalvi előnévvel nemességet kapott., 8. kötet
Családja Házastársa Weisz Minka (1866–1938) volt, Weisz Mór nagykereskedő és Blum Ernesztina lánya, akit 1887. január 6-án Budapesten vett nőül.
Gyermekei:
Quittner Ervin (1891–1945) építész. Quittner Lóránd (1893–1945) gépészmérnök. Quittner Marianne (1894–?)
Főbb épületei Budapesten VII., Erzsébet körút. 7. (1886) Deutsch-ház VIII., József körút. 71-73. (1889) Krail-ház V., Alkotmány utca 16. (1888–90) Az egykori Magyar Hírlapírók Nyugdíjintézetének székháza, jelenleg lakóház V., Alkotmány utca 18. (1894–96) Bródy-palota XIV., Millenniumi kiállítás, Cukoripari pavilon, Hősök tere, 1896 V., Aulich utca 7. (1902) szecessziós lakóház V., Károlyi utca 9. (1884) Erényi Ullmann-féle bérház, benne működik a Centrál kávéház V., Markó utca 22–24. (1879, 1889–90) Az egykori Budapesti Önkéntes Mentőegyesület központi állomása, jelenleg az Országos Mentőszolgálat budapesti mentőszervezetének a székháza V., Széchenyi István tér 3–4. (1905) Az egykori Pesti Magyar Kereskedelmi Bank székháza, jelenleg a Belügyminisztérium használja V., Széchenyi István tér 5–6. (1905–1907) műemlék, Gresham-palota (építész munkatárs: Vágó József) VI., Andrássy út 7. (1882) műemlék jellegű, neoreneszánsz lakóház VI., Andrássy út 12. (1884) műemlék jellegű, Krausz palota VI., Lendvay utca 24. (1893) historizáló villa, Fellner Sándorral VI., Teréz körút 1–3. (1894) historizáló bérházak VII., Városligeti fasor 9–11. (1887) a volt Fasor Szanatórium (később Korvin Ottó Kórház) VII., Erzsébet körút 44–46. (1892) Baumgarten Károly bérháza V., Bécsi utca 1–3. (1910–12) a volt Phönix Biztosító XIII., Szabolcs utca (1910), Weiss Manfréd felesége emlékére tett alapítványa által építtetett Weiss Alice Gyermekágyas Otthonpesti Zsidó Kórház
Síremlékek Quittner több díszes síremléket is tervezett a Salgótarjáni utcai zsidó temetőben (1087 Budapest, Salgótarjáni utca 6.):
1881 k.?: Spitzer Gerson síremlékeTóth, i. m., 354. o. 1893: Latzko Náthán mauzóleumaTóth, i. m., 353. o. 1893: Bródy Zsigmond mauzóleuma 1893: Wahrmann Mór mauzóleumaTóth, i. m., 350. o. 1894: Dezső Sámuel síremléke 1894 k.?: Neuschloss Simon síremléke 1895 k.?: Machlup Adolf mauzóleuma
Galéria
Jegyzetek
Források
A szecesszió gyöngyszemének tervezője. mazsike.hu (Hozzáférés ideje: 2016. február 3.) Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018.
További információk Berényi Zsuzsanna Ágnes: Budapest és a szabadkőművesség. Budapest, Szerző, 2005. Fővárosi almanach, lexikon és útmutató. A székesfővárosi tisztviselői kar közreműködésével szerk. és kiadja Guthi Imre. 1916–1918. Ötödik kiadás. Budapest, Légrády Testvérek, 1916.
Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939, Budai-Bernwaliner József ny.
Kategória:Magyar építészek Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Pestiek Kategória:1857-ben született személyek Kategória:1918-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarországi szabadkőművesek Kategória:A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben eltemetett személyek