A perui spanyol nyelvjárás (español peruano) a kasztíliai spanyol nyelv Peruban használt változata, összesen mintegy 22 650 000 anyanyelvi beszélővel, beleértve a kétnyelvű indiánokat is. Dialektológiai szempontból alapvetően három terület különíthető el: a Csendes-óceán-parti (dialecto costeño), ahol a lakosság többnyire spanyol származású és egynyelvű; az andoki (dialecto andino), ahol főként kétnyelvű indián népesség él, és a kecsua, valamint az ajmara hatásával kell számolni (amelyek közül a kecsua második hivatalos nyelv a spanyol mellett az érintett területen); s végül a harmadik – későbbi benépesítés eredményeként – az esőerdő vagy Amazónia területe lenne (dialecto amazónico), amely kevésbé tanulmányozott.
Hangtani jellemzők jobbra|330px A perui spanyol lényegesebb fonetikai–fonológiai jellemzői az alábbiak: A andoki zónában ingadozás figyelhető meg az e~i, o~u magánhangzók között: ají → ajé ’paprika’, octubre → octobre ’október’, seguro → sigoro ’biztos’. A kecsua nyelvben nem létező magánhangzó-kapcsolatokat és kettőshangzókat a kétnyelvű beszélők sokszor feloldják, vagy egy félhangzó beiktatásával, vagy az egyik magánhangzó kiejtésével: escuela → iscuyla ’iskola’, león → liyún ’oroszlán’, suerte → surti ’szerencse’. Mint az amerikai spanyol nyelvjárásokban általában, csak egyféle /s/ fonéma létezik (seseo), amelyet dentálisan ejtenek a tengerparti, míg apiko-alveolárisan (a spanyolországi északi nyelvjáráséhoz hasonlóan) az andoki területeken. Az szó- és szótagvégi /s/ erősen hehezett ejtése a tengerparti nyelvjárásban, különösen a fővárosban fordul elő, és főleg /k/ előtt jelentkezik: mosca ’légy’. Ez azonban korántsem jellemző oly mértékben, mint a karibi nyelvjárásban. Az andoki nyelvjárási zónában néhány szóban ejtik az interdentális hangot, amelyről úgy vélik, hogy a spanyolországi megkülönböztető ejtés maradványa: dices ’mondod’, doce ’tizenkettő’. A magánhangzók közötti /b, d, g/ gyengülése vagy kiesése a tengerparti zónára jellemző: trabajo ’munka’, puede ser ’lehet’, universidad ’egyetem’. A mássalhangzó kiesése az előtte álló magánhangzó megnyúlását okozhatja: cansado , vagy éppen az utána lévő hang félhangzóvá válását: . Az andoki és amazóniai területeken ezek a jelenségek kevésbé jellemzőek; az előbbi zónában inkább a zöngés mássalhangzók zöngétlenedése fordulhat elő (mivel a kecsuában nincsenek meg a /b, d, g/ hangok). A ll és y hangot csak az andoki területeken különböztetik meg fonémikusan, bár a megkülönböztetés eltér a klasszikustól: az első -ként (a magyar zs-hez hasonló hangértékkel), a második -ként (a magyar j-nek megfelelő hangértékkel) valósul meg. E megkülönböztetés azonban szintén eltűnőben van, még egyazon beszélőnél is megfigyelhető az ingadozás megkülönböztető/azonos ejtés között. Az óceánparti nyelvjárási zónában mindkét hangot egyformán ejtik (yeísmo) és inkább félhangzóként valósulnak meg: cuchillo , ’kés’, mantequilla ’vaj’. A /pt/, /ps/, /bs/ és hasonló mássalhangzócsoportok első tagját a partmeni zónában általában -vel ejtik: adaptar → adagtar ’feldolgozni’, observar → ogservar ’megfigyelni’, aritmética → arigmética stb. Az andoki területeken ezzel szemben veláris réshang figyelhető meg: doctor ’doktor’, acto ’tett’, observar . Az /n/ hangot mássalhangzó előtt velárisan ejtik: antes ’előbb’, ancho ’széles’, canción ’dal’. az /r/ és /rr/ hangok sokszor réshangként valósulnak meg, az előbbi mássalhangzó előtti és szóvégi helyzetben, az utóbbi az andoki területen jellemző magánhangzók között.
Nyelvtani sajátosságok A perui nyelvjárás főbb morfológiai és szintaktikai jellegzetességei a következők: A többi amerikai nyelvjáráshoz hasonlóan a vosotros (’ti’) személyes névmás – bizonyos megkülönböztetett szövegkörnyezetektől eltekintve – nem fordul elő. A vos (’te’) névmás használata (voseo) az északi és déli partok falusi területein fordul elő, a spanyolországi vosotros névmásnak megfelelő igealakokkal (vos tenéis, coméis), főként bizalmas kontextusokban. Az andoki nyelvjárási zónában különösen gyakori az ún. loísmo, vagyis a lo névmás használata úgy a részes esetű le helyett, mint a tárgyesetű nőnemű la helyett, még többes számban is. A tengerparti területeken megmaradt a személyes névmásoknál az szám, nem és esetbeli megkülönböztetés. A birtokos névmások használata során előfordul a redundancia: su casa de mi mamá ’az anyám háza’ (szó szerint: ’az ő háza az anyámnak’, a művelt köznyelvi la casa de mi mamá helyett). Az igeragozásban általánosságban ugyanazok a tendenciák figyelhetőek meg, mint a többi amerikai nyelvjárásban. A jövő időt inkább körülírással fejezik ki: voy a leer ’olvasni fogok’ (a leeré helyett), míg a szintetikus alak többnyire kétséget fejez ki: estará cansado ’fáradt lehet’. Az amerikai spanyol nyelvjárások többségével ellentétben Peruban az összetett befejezett múlt (pretérito perfecto compuesto) használata gyakoribb, mint az egyszerűé, különösképpen a északi partmenti területeken. A régmúlt (pretérito pluscuamperfecto) használatának sokszor olyan árnyalata van, hogy a beszélő „nem vett részt” az eseményben: había venido tarde ’későn jött [és én ezt nem tudtam]’. Gyakori a személytelen haber ige személyesként történő használata ’van’ jelentésben, csakúgy, mint általában az amerikai nyelvjárásokban: habían personas ’voltak emberek’ (az había personas helyett). Szintén elterjedt a que mint általános vonatkozó névmás használata, amivel együtt járnak az ún. dequeísmo, queísmo és quesuismo jelenségek: la persona que (=de que) te hablé ’az ember, akiről neked beszéltem’; el chico que su (=cuya) camisa está aquí ’a fiú, akinek az inge itt van’; el problema es de que (=es que)… ’az a probléma, hogy …’ stb. Limában valamennyire gyakori a személyes névmás használata a főnévi igeneves szerkezetekben: al yo ir, al contestar ella stb. Megfigyelhető a határozó jellegű összetett elöljárószókban az elöljáró helyett a birtokos névmás vagy melléknév használata: mi delante vagy delante mío ’előttem’ (az előbbi az andoki és amazóniai, az utóbbi a partmenti területeken fordul inkább elő). Az andoki zónában a helyhatározószókat az en elöljáróval szokták kombinálni: estoy en aquí ’itt vagyok’ (az estoy aquí helyett). Több amerikai spanyol nyelvjáráshoz hasonlóan kiterjedt az hasta használata időpillanat megjelölésére is: hasta mañana pagarán ’holnap fognak [elkezdeni] fizetni’. A határozószókat gyakran egyeztetik nemben és számban a melléknévvel: medio cansado, media cansada (=medio cansada), medios cansados (=medio cansados) ’félig fáradt(ak)’.
Jegyzetek
Források (PERÚ, Rocío Caravedo, Universidad Católica de Lima, Peru, pp. 152–168)
További információk Academia Peruana de la Lengua (Perui Nyelvi Akadémia) Asociación de Academias de la Lengua Española (Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete) Jergas de habla hispana – online spanyol nyelvjárási és szlengszótár
Kategória:Peru Kategória:Spanyol nyelvjárások