A szuharbújó (Cisticola juncidis) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe azon belül pedig az óvilági poszátafélék családjába, vagy más szerzők szerint a szuharbújófélék családjába tartozó madárfaj.
Elterjedése Költési területe Dél-Európa, Afrika, Dél-Ázsia és Ausztrália. Többnyire állandó madár, de Délkelet-Ázsiai populációi vonulóak. Közép-Európában rendkívül ritka kóborló, főleg tavasszal tűnhet fel egy-egy példány. Az európai elterjedési területe lassan növekszik észak felé, talán a globális felmelegedés miatt. Hazánkban az első hiteles előfordulási adatát az izsáki Kolon-tóról regisztrálták, ahol egy éneklő hím példányát figyelték meg 2005. július 15-én és 16-án.Németh Á, Vadász Cs 2006. First record of the Zitting Cisticola (Cisticola juncidis Rafinesque, 1810) in Hungary. Opuscula Zoologica, 37, 89–90. birding.hu Jellemző élőhelyei a vízközeli, magas füvű rétek, rizsföldek, esetleg nádasok.
Alfajai 19 alfajából 3 él a nyugati-palearktiszban, 3 Afrika trópusi részén, 3 Indiában és Nepálban, 7 Ázsia keleti és délkeleti részén és 3 Ausztráliában.
Cisticola juncidis juncidis - Európa déli mediterrán régióiban (Franciaország déli része, Olaszország déli része, Korzika, Szardínia, Kréta) valamint Törökországban, a Közel-Kelet országaiban és Egyiptomban él. Cisticola juncidis cisticola - Franciaország nyugati részén, az Ibériai-félszigeten, a Baleár-szigeteken és Afrika északnyugati részén honos. Cisticola juncidis neuroticus - Ciprus, Libanon, Szíria, Irak és Irán nyugati része Cisticola juncidis uropygialis - Szenegáltól keletre Etiópia területéig, Nigéria, Ruanda és Tanzánia Cisticola juncidis perennius - Kelet-Afrika Cisticola juncidis terrestris - Gabon, Kongói Köztársaság, Kongói Demokratikus Köztársaság, Angola, Namíbia, Dél-afrikai Köztársaság Cisticola juncidis salamalii - Nyugati-Ghátok hegység (India) Cisticola juncidis cursitans - Afganisztán, Pakisztán, India, Srí Lanka, Mianmar északi része és Nyugat-Kína Cisticola juncidis omalura - Srí Lanka Cisticola juncidis malaya - Délkelet-Ázsia déli része; Nikobár-szigetek, Mianmar déli része, Thaiföld délnyugati része, Malajzia, Szumátra és Borneó Cisticola juncidis tinnabulans - Dél-Kína, Tajvan, Thaiföld, Vietnám, Laosz, Kambodzsa és a Fülöp-szigetek Cisticola juncidis brunniceps - Észak-Korea, Dél-Korea és Japán Cisticola juncidis nigrostriata - Palawan (Fülöp-szigetek) Cisticola juncidis constans - Celebesz Cisticola juncidis fuscicapilla - Jáva keleti része és a Kis-Szunda-szigetek Cisticola juncidis leanyeri - Ausztrália északi része Cisticola juncidis normani - Ausztrália északkeleti része Cisticola juncidis laveryi - Ausztrália északnyugati része
Megjelenése Kistestű, barna-fekete mintás madarak. A torok és a hasi oldal fehéres, a farok széles, a farktollak csúcsa sötét-világos mintázatú. Csőre vaskosabb és íveltebb, mint a nádiposzátáké. A két ivar hasonló, de hím fején kicsit tompább, hátán kicsit élénkebb a fekete mintázat. A hím röptében énekel.
Életmódja Rovarevő.
Szaporodása Poligám madarak, a tojók a sűrű, magas fűben építik fészküket. A fészek csésze alakú, és felülről is fű fedi, a fészekalj 3-6 tojást tartalmazhat.
Jegyzetek
Források
Birding.hu A kor és ivar határozása
Galéria
Kategória:Cisticola Kategória:Madárfajok Kategória:A Kárpát-medence madarai Kategória:Magyarország madarai Kategória:Európa madarai Kategória:Afrika madarai Kategória:Ázsia madarai Kategória:Ausztrália madarai