bélyegkép|220px|Az EUIPO székháza Alicantéban, a tenger felől nézve.
Az európai uniós védjegy olyan jogi eszköz az Európai Unióban, amely megkönnyíti az áruk és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad áramlását, ezáltal fontos szerepet tölt be az egységes belső piac működésében.http://www.sztnh.gov.hu/hu/europai-unios-vedjegy Olyan védjegy, amelynek oltalma az Európai Unió valamennyi tagállamábanHorvátország 2013-as csatlakozása óta 28 állam egységesen fennáll, beleértve Magyarországot is. Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-jei hatályú csatlakozása azzal járt, hogy a csatlakozás óta valamennyi, akár a csatlakozás előtt, akár ezután bejelentett minden egyes közösségi védjegy oltalma (lajstromozása esetén) Magyarországra is 2004. május 1-jétől automatikusan kiterjed.
Az Európai Unión kívüli országokra az európai uniós védjegy oltalma nem terjedhet ki. Mivel az Egyesült Királyság a 2016-os Brexit-népszavazást követően, 2020. január 31-ével az Európai Unióból ténylegesen kilépett, az európai Unióval között megállapodásban foglalt átmeneti időszak után az európai uniós védjegyek oltalma az Egyesült Királyságra nem terjed ki.
Az európai uniós védjegyrendszert az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) működteti. Az EUIPO európai uniós (eredetileg: közösségi) védjegybejelentéseket 1996. április 1-je óta fogad. 2011 októberében ünnepelték a Hivatalhoz benyújtott egymilliomodik védjegybejelentést. 2019 júniusában bejelentették, hogy megérkezett az EUIPO-hoz a 2.000.000-ik európai uniós védjegybejelentés.https://www.linkedin.com/pulse/marking-2-million-christian-archambeau/
2016. március 23-tól a „közösségi védjegy” kifejezés helyébe az európai uniós védjegy kifejezés lépett, ugyanakkor a „Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (védjegyek és formatervezési minták)” elnevezés helyébe „Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala” elnevezés lépett.Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2424 rendelete (2015. december 16.) a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK tanácsi rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról(Magyar rövidítése: EUIPO).
Jellege Egyes jogintézmények, mint például a közösségi védjegy, "a megfelelő tagállami jogintézmények mellé kerülnek, és azokat nem váltják fel. Ha elfogadjuk, hogy az új európai közösségi jog, illetve az egységes európai piac megteremtéséhez nem szükséges a tagállami jogszabályok egységes közösségi jogi normákkal való felváltása, akkor ezzel a Közösség számára a tagállami belső jogrendszerek harmonizálásának egy lehetséges alternatívája nyílik meg. E rendszer kétségtelen előnye, hogy hozzájárul azon akadályok jelentős részének kiküszöböléséhez, amelyeket egyes államok egy-egy harmonizációs irányelv elfogadása elé gördíthetnek. Az egyes tagállamok belső normái változatlanok maradnak, megőrzik sajátos vonásaikat, feltéve, hogy ezek nem befolyásolják károsan a közösségi szintű kereskedelmet és piacot. Ami viszont a közösségi érdekű tényállásokat illeti, azokra a szupranacionális jogot kell alkalmazni, amely mindazokra a piaci szereplőkre nézve azonos, akik nemzetközi szinten fejtik ki tevékenységüket."Benacchio, Giannantonio: Az Európai Közösség magánjoga. Polgári jog, kereskedelmi jog (Osiris tankönyvek, 2003) 334. o.
Az európai uniós védjegybejelentés Európai uniós védjegybejelentést kizárólag az EUIPO-nál lehet tenni, akár közvetlenül, akár a Szellemi Tulajdon Világszervezete genfi Nemzetközi Irodája útján, nemzetközi védjegybejelentés keretében. (2016. március 23-a előtt erre vonatkozó kérelem esetén a nemzeti hivatalokMagyarországon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csupán továbbították a hozzájuk benyújtott közösségi védjegybejelentéseket a BPHH-hoz. Azóta ez a lehetőség megszűnt.)
Az európai uniós védjegy fogalma A Tanács 207/2009/EK rendelete (2009. február 26.) az európai uniós védjegyről a következő meghatározást tartalmazza az EU védjegyre vonatkozóan:
Európai uniós védjegyoltalomban részesülhet minden megjelölés, így különösen szó – beleértve a személyneveket is –, ábra, kép, alakzat, betű, szám, szín, továbbá az áru vagy az áru csomagolásának formája, vagy hang, amely alkalmas arra, hogy valamely vállalkozás áruit vagy szolgáltatásait megkülönböztesse más vállalkozások áruitól vagy szolgáltatásaitól; és az európai uniós védjegyek lajstromában (a továbbiakban: védjegylajstrom) való ábrázolásának módja lehetővé tegye azt, hogy az illetékes hatóságok és a nyilvánosság egyértelműen és pontosan meghatározza a jogosultat megillető oltalom tárgyát.
Története Évtizedes előkészítő munka után 1993-ban fogadta el az Európai Unió Tanácsa a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletet rendeletet. A közösségi védjegy oltalma kizárólag az Európai Unió mindenkori tagállamaira terjed ki.
A közösségi védjegyrendszer bővülése Az Európai Unió hosszú időn keresztül 15 tagállamból állt, ezért az Európai Unió 2004-ben történt 25 tagra, majd 2007-től 27 tagra, végül Horvátország csatlakozásával való bővítése nagy változásokat hozott a közösségi védjegyrendszerben.
A bővítés eredményeként a közösségi védjegyrendszer Magyarországra is.
Új kérdések merültek fel, elsősorban az új tagállamok területén a csatlakozáskor oltalmat élvező védjegyek és a csatlakozással automatikusan kiterjesztett közösségi védjegyek között esetleges konfliktusai kapcsán. A rendezőelv szerint egy új tagállamban oltalmat élvező korábbi védjegy alapján nem lehet megtámadni a kiterjesztett közösségi védjegy oltalmát, csupán a közösségi védjegy használatának megtiltását lehet kérni, az érintett új tagállam területére nézve.
A fentiekhez hasonlóan, amennyiben a kiterjesztett közösségi védjegy olyan feltétlen kizáró okba ütközik – például nincs megkülönböztető képessége az új tagállam hivatalos nyelvén -, amely kizárólag az új tagállam tekintetében áll fenn, akkor sem lehet kezdeményezni a közösségi védjegy megszüntetését, viszont lehet kérni a használatának megtiltását (Magyarország esetében ilyen eljárást a Fővárosi Bíróságnál lehet indítani.)
Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az új tagállamra nézve is lehet kérni a közösségi védjegybejelentés vagy védjegy átalakítását az eredeti bejelentési nap megőrzése mellett, azonban az átalakított közösségi védjegy alapján nem lehet annál korábbi jogot érvényesíteni, mint az adott országnak az EU-hoz való csatlakozásának napja (Magyarország tekintetében 2004. május 1.).
Magyarországnak az Európai Unióhoz történt 2004. május 1-jei hatályú csatlakozása nem jelenti azt, hogy a Magyarországon lajstromozott védjegyek oltalma automatikusan kiterjedne az Európai Unióra is. Az oltalomszerzés érdekében új közösségi védjegybejelentést kell tenni.
A csatlakozás másik oldalról azzal járt, hogy a csatlakozás óta valamennyi, akár a csatlakozás előtt, akár ezután bejelentett közösségi védjegy oltalma (lajstromozása esetén) Magyarországra 2004. május 1-jétől automatikusan kiterjed.
A Brexit következményei A Brexit jogi következményei sokáig csak találgatás tárgyai lehettek.Millisits Endre: Védjegyoltalom az Egyesült Királyságban - mi várható a Brexit után? Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016. december 19. - 28. o.http://www.mie.org.hu/eloadasok_2017/tavaszi_konf/Brexit_IP_Jokuti_2017_05_25.pdf
Az Egyesült Királyság 2020. február 1-jén kilépett az Európai Unióból, ugyanakkor a kilépést az Európai Unió és az Egyesült Királyság által elfogadott megállapodás alapján egy 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszak követi. Ebben az átmeneti időszakban az Egyesült Királyságban továbbra is az uniós jogot kellett alkalmazni, ezért az uniós jogban a tagállamok körébe az Egyesült Királyságot továbbra is bele kellett érteni.https://www.nav.gov.hu/nav/vam/BREXIT
A közösségi védjegyrendelet A közösségi védjegyről a közösségi jog részét képező jogszabály, az Európai Unió Tanácsának a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendelete rendelkezik. (A "közösségi védjegytörvény" kifejezés ezért pontatlan.) Mivel ezt a jogszabályt több alkalommal jelentősen módosították, ezért az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet a Tanács 2009. február 26-i, a közösségi védjegyről szóló 207/2009/EK rendelete ismételten kodifikálta.
A közösségi védjegyrendelet (rövidítve KVR) szupranacionális (nemzetek feletti) jog, ezért a tagállamokban közvetlenül irányadó anélkül, hogy a nemzeti törvényhozások nemzeti jogként ratifikálták volna.
Vannak olyan kérdések, amelyek rendezését a KVR a nemzeti jogokra bízza (pl. a közösségi védjegybíróságok kijelölése). Ezekben az ú.n. interfész-kérdésekben a nemzeti jogok, így Magyarország tekintetében magyar védjegytörvénya védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló - többször módosított - 1997. évi XI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A közösségi védjegyrendszer felülvizsgálata Már korábban felmerült a közösségi védjegyrendszer felülvizsgálatának igénye.http://www.mie.org.hu/eloadasok_2011_konf/Ertekek_es_kerdesek_november/Ficsor_MIE_konf_2011_nov.pdf Az Európai Bizottság 2013-ban terjesztette elő a közösségi védjegyirányelv és a védjegyrendelet módosítására vonatkozó javaslatait. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, valamint az Európai Bizottság között háromoldalú informális megbeszélések folytak, amelyek eredményeként a társjogalkotók 2015 áprilisában elfogadták a védjegycsomagra vonatkozó kompromisszumos megállapodást. Ezt a megállapodást elsőként a Tanács, majd a jogalkotási folyamat lezárásaként 2015. december 15-én az Európai Parlament jóváhagyta a védjegyirányelv és a védjegyrendelet átdolgozott, illetve módosított szövegeit.EU Legislation in Progress: The EU Trademark reform package
A közösségi védjegyreform célkitűzései között szerepel az üzleti innováció feltételeinek javítása, valamint a védjegyoltalom hatékonyabbá tétele a hamisítványok – köztük az Unió területén áthaladó hamisított tranzitáruk – elleni küzdelem szempontjából. A módosított rendelkezések az európai és a nemzeti védjegyek duális, egymást kiegészítő párhuzamos rendszerének fenntartása mellett korszerűsítik, továbbfejlesztik és a korábbiakhoz képest jóval nagyobb mértékben harmonizálják a tagállami és az uniós védjegyeljárásokra vonatkozó szabályokat.
Az irányelv a kihirdetését követő huszadik napon, míg a Rendelet módosított szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő kilencven nap elteltével lép hatályba. Az irányelvben foglaltak átültetésére a tagállamoknak a hatálybalépéstől számított három év – egyes rendelkezések tekintetében hét év – áll rendelkezésre. Az irányelv átdolgozott szövege számos kérdés tekintetében eltérést, újítást jelent a védjegyeljárások jelenlegi hazai szabályozásához képest, így az irányelvben foglaltaknak a nemzeti jogba történő átültetése szükségessé teszi a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítását.http://www.sztnh.gov.hu/hu/hirek/sztnh-hirek/hirek-esemenyek/lezarult-a-vedjegyreform-az-europai-parlament-jovahagyta-a-vedjegy
Az elfogadott rendelet szövegét az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2015. december 24-én tették közzé.
Az irányelv a kihirdetését követő 2. napon, míg a Rendelet módosított szövege az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 90 nap elteltével lép hatályba. Ennek megfelelően a végrehajtási rendelet 2016. március 23-án lépett hatályba. (Néhány kivétellel: az 1. pont bizonyos rendelkezései csak 2017. október 1-jétől lesznek hatályosak.)
"Az irányelvben foglaltak átültetésére a tagállamoknak a hatálybalépéstől számított három év – egyes rendelkezések tekintetében hét év – áll rendelkezésre. Az irányelv átdolgozott szövege számos kérdés tekintetében eltérést, újítást jelent a védjegyeljárások jelenlegi hazai szabályozásához képest, így az irányelvben foglaltaknak a nemzeti jogba történő átültetése szükségessé teszi a vonatkozó hazai jogszabályok megfelelő módosítását."