Szőlősegres település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Nagyszőlőstől északnyugatra, Verbőc, Szőlősvégardó és Nagyszőlős közt fekvő település.
Nevének eredete
A falu neve magyar eredetű, égerfákkal benőtt helyet jelent, míg más feltevések szerint az Eger-patak névből vette elnevezését.
Története A falu Árpád-kori település, nevét 1284-ben „Egres”, „Egreus” alakban említették először az oklevelekben.
Egykori birtokosai a báró Perényi, gróf Károlyi, Buday, Megyery, Hakus családok és azok leszármazottai voltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „EGRES. Tót falu Ugotsa Vármegyében, birtokosai B. Prényi, és más Urak, lakosai ó hitűek, fekszik Fantsikához közel, ’s ennek filiája, Nagy szőlöshöz fél mértföldnyire, az Ország úttyában, szántó földgyei két nyomásbéliek, ’s négy marhával miveltetnek, mellyek jó időkben alkalmatos rozsot teremnek, réttye, fája van, legelője marháinak elegendő, piatzozása Nagy Szőllösön jó, mivel szántó földgyeinek nagy része sovány, és nedves, második Osztálybéli.”
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Egres, Bereg-Ugocsa v. orosz falu, ut. p. N. Szőlőshöz 3/4 órányira: 617 g. kath. lak., s anyatemplommal. Földe sovány, tölgyes erdeje van. F. u. b. Perényi, gr. Károlyi, Buday, Megyery, Hankus örökösök.”
A megkülönböztető szerepű Szőllős- előtag az 1902-es helységnévrendezés során került a település nevébe, és a megyeszékhely Nagyszőlős szomszédságával kapcsolatos. 1913-ban és 1918-ban is ezen a „Szőllősegres” néven említik.
A trianoni diktátumig Ugocsa vármegye Tiszáninneni járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták. 1925-ben és 1931-ben „Egreš”, 1929-ben „Olešník” formában találjuk. 1938 novembertől ismét Magyarországhoz tartozott, 1941-ben és 1944-ben „Szőllősegres” alakban írják a nevét. 1944 őszén a szovjet csapatok megszállták.
1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. Az 1946-tól hivatalos ukrán „Олешник” a csehszlovák korszakból származó Olešník átvétele. Jelentése: égerfa(erdő), és a magyar névből származik. 1991 óta a független Ukrajna része.
Népessége
Az 1910-es népszámláláskor 1738 lakosából 112 magyar, 1595 rutén volt, melyből 27 római katolikus, 1623 görögkatolikus, 80 izraelita volt. A 2023-as népszámlálás szerint a lakossága 4886 főt számlált.
Nevezetességek Görögkatolikus fatemplomát Szent Demeter tiszteletére szentelték fel. Anyakönyvet 1753-tól vezetnek. Jegyzetek
Források Szirmay Antal: Ugocsa vármegye Sebestyén Zsolt: Kárpátalja helységnevei A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914
Kategória:A Beregszászi járás települései Kategória:Ugocsa vármegye települései