Kállai István (Budapest, 1929. május 7. – Budapest, 2015. július 2.) magyar író, dramaturg, humorista. Számtalan nagy sikerű vígjáték, kabarétréfa fűződik nevéhez. Filmes és tévés forgatókönyvíróként is nevet szerzett magának. Idősebb korában szerepléseinél kezében tartott eszköze nyomán „a pipás Kállai” néven volt ismert. Kállai Gábor sakknagymester édesapja.
Életút bélyegkép|jobbra|260px|Emléktáblája egykori lakhelyén (Budapest III. ker., Vörösvári út 1.) Kállai (1906 előtt: Kohn) Elemér nemzetközi szállítmányozó és Weber Stefánia (1901–1993) második gyermekeként született. (Édesanyja Alpár Gitta unokatestvére volt.) Kamaszként élte át a zsidóüldözéseket a fővárosban. A Kölcsey Gimnáziumból került a Wesselényi utcai kereskedelmi iskolába, majd a Közgazdasági Egyetem iparszakára. Már egyetemi évei alatt írt jeleneteket és rádiójátékokat.
1952-ben a Magyar Rádió külföldi adásainak munkatársa. Első színházi munkája az „Irány Caracas” című komédia volt, s ezt jó néhány vígjáték, zenés darab követte: Kötéltánc, Ugorj ki az ablakon!, Férjek a küszöbön, Majd a papa, Egymillió fontos bankjegy. 1958-ban átütő sikert arat a Vidám Színpadon bemutatott „Majd a papa” című darabjával, melyben a főszerepet Kabos László alakította. A népszerű kabarészínész számára írta A veréb is madár című film főszerepét.
Magyar és nemzetközi színpadra alkalmazott és írt rengeteg zenés művet, operettet, például: Dr. Bőregér, Menyasszonytánc, A bajadér, Pompadour, Egy éj Velencében.
Munkáit Budapesten, vidéken és külföldön egyaránt játszották. Emellett több darabot fordított, illetve átdolgozott. Többek között: A három testőr, Őrült nők ketrece, Espresso Bongo. A színházon kívül a film világában is dolgozott, több forgatókönyvet írt: A veréb is madár, Elcserélt szerelem, Kojak Budapesten, Nápolyt látni, és..., Fuss, hogy utolérjenek. 1970-től sorozatokat írt az MTV-nek, 1974-től itt dolgozott a Szórakoztató Főosztályon, melynek alapító-vezetője, később főmunkatársa volt. 1981-től a Vidám Színpad, 1998-tól a Fővárosi Operettszínház dramaturgja. 2015. július 24-én búcsúztatták a budapesti Farkasréti temetőben. Búcsúbeszédet mondott Szinetár Miklós és Kerényi Miklós Gábor az Operettszínház volt igazgatói.
Kisebbik fia, Kállai Gábor, nemzetközi sakknagymester, szakíró.
Művei
Kötetei Kötéltánc. Színmű; rendezői utószó Hertay Jenő; Gondolat, Bp., 1959 (Játékszín, 17.) Menyasszonytánc. Klezmer-musical Indig Ottó Torockói menyasszony című színműve nyomán; Kossuth–Budapesti Operettszínház–MTVA, Bp., 2013 + CD (Híres operettek, 20.; Metropol könyvtár)
Hang és kép Születésnapi köszöntő
Emlék Bővebben:Kalandjaim a kabaréval Méltatása Szinetár Miklós szerint „különleges képessége volt mindig, hogy színészek számára tudott szerepet teremteni.” Kitüntetései József Attila-díj (1959) A Budapesti Operettszínház örökös tagja (1989) A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2006) Budapestért díj (2010)https://einfoszab.budapest.hu/list/budapest-fovaros-onkormanyzata-altal-dijakban-reszesultek-listaja
Jegyzetek
Források Murányi András: Film, színház, muzsika… = Népszabadság 2009. július 30. Humorlexikon (Tarsoly Kiadó - 2001; ; Szerkesztő: Kaposy Miklós) Fővárosi Operettszínház
Interaktív Filmkatalógus
Filmtörténet Online INDEX.HU Kultura.HU
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar humoristák Kategória:Magyar színházi dramaturgok Kategória:József Attila-díjasok Kategória:1929-ben született személyek Kategória:2015-ben elhunyt személyek Kategória:A Budapesti Operettszínház örökös tagjai Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Budapestért díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek Kategória:A Magyar Érdemrend tisztikeresztjének kitüntetettjei