bélyegkép|A pergamoni akropolisz (fellegvár) német nyelvű térképe

Pergamon (vagy Pergamosz, latinul: Pergamus vagy Pergamum; ma Bergama, Törökország) egy ókori görög város volt Kis-Ázsia északnyugati partvidékén.

2014-ben az UNESCO Világörökség részévé nyilvánították.Pergamon and its Multi-Layered Cultural Landscape

A név eredete Homérosz Iliaszában Trója fellegvárát jelenti, de ismertebb arról, hogy egy, a Kaikosz folyó mellé települt müsziai város neve is volt, amely másfél évszázadon át (i. e. 282–133) a Pergamoni birodalom központjaként és fővárosaként játszott jelentős szerepet.

Története Folyamatosan növelte kiterjedését: előbb Müsziát, Phrügiát és Lüdiát, majd Lükaoniát, Piszidiát és Pamphüliát csatolta magához. Ezzel az attalidák alatt a leghatalmasabb ország lett Kis-Ázsiában. Az uralkodók a birodalom kulturális színvonalát is igyekeztek növelni: hírneves iskolával, középületekkel és könyvtárral díszítették városukat (sokszor rablással gyarapítva a műgyűjteményeket és a könyvtárat). i. e. 133-ban az utolsó pergamoni uralkodó, az utód nélkül elhunyt III. Attalosz a római államot tette birodalmának örökösévé. A rómaiak legyőzték a trónkövetelő Arisztonikoszt, és i. e. 129-ben Asia néven római tartományt alakítottak ki Pergamonból. Uralkodóinak listáját lásd itt.

Művészete

A könyvtár és a pergamen Az egyiptomi Ptolemaioszok a rivalizálás miatt megtiltották számukra a papirusz kivitelét. E kényszer hatására kifejlesztették a pergament,

thumb|right|Az ókori Pergamon makettje

A feltárás

A pergamoni ásatások, különösen Humann és Conze kutatásai (1878–1886) gazdag anyagot szolgáltattak az i. e. III. és II. sz. görög kultúrájának ismeretéhez. A várost a várhegy környékén, gondosan aláfalazott teraszokon építették. Az alsóbb szinteken állt több híres szentély (Aszklépiosz, Athéna), valamint a színház és a csarnokokkal ellátott könyvtárépület; fent a hegytetőn a királyi palota és a Trajaneum (a római világuralom temploma). A legismertebb a piac felett kiásott Zeusz-oltár, amelynek domborművei az istenek és a gigászok küzdelmét ábrázolják, a központban Zeusz és Pallasz Athéné alakjaival.

Az oltár korhűnek szánt rekonstrukciója Berlinben a Pergamonmuseum egyik legfőbb nevezetessége.

Hivatkozások

Források

Szakirodalom Turgay Tuna: Pergamon MERT Ltd. Istanbul Elisabeth Rohde: Pergamon – Burgberg und Altar Henschelverlag, Berlin, 1982. Best. No.:625-351 1 Dr Erik Hühn (szerk.): Schätze der Weltkultur (Staatliche Museen zu Berlin 1981. Best.No.: 748/43/82

További információk

Kódexek, láncoskönyvek: Pergamon Fejedelmek és lovak a hellénisztikus Pergamonban Törökország csodái Törökország. Isztambul és Ankara, Trója, Pergamon, Kappadókia és az Égei-tenger partvidéke; ford. Zöldi Mihály; Merhavia, Budapest, 2006 (Világvándor)

Kategória:Ókori görög települések Kategória:Ókori települések Törökország területén Kategória:Bibliai helyszínek Kategória:Anatólia ókori államai Kategória:Anatólia történelme Kategória:Törökország világörökségi helyszínei Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek