A szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) Kelet-Ázsiából származó és dísznövényként Magyarországon is terjedő örökzöld; a jegenyefenyő nemzetség Balsamea (balzsamfenyő) fajsorának tagja.
Elterjedése, társulásai
A világ legészakabbra hatoló és ezzel legnagyobb elterjedési területű jegenyefenyője: nyugat felé Arhangelszk körzetéig jut el; kelet felé pedig a Dauriáig és Mandzsúriáig; egy alfaja, a turkesztáni jegenyefenyő (Abies sibirica subsp. semenovii) eléri a Tien-san nyugati hegyláncait; reliktum fajként maradt fenn Kamcsatka hegyvidékén.
A kazah és kínai Altaj-hegységben, 1900–2350 m között szibériai luccal (Picea obovata) és szibériai vörösfenyővel (Larix sibirica), a nedvesebb részeken ezek mellett szibériai cirbolyával (Pinus cembra subsp. sibirica) is társul.
Társulásainak lombkoronaszintje zárt; alatta gyakran alig van cserje.
Megjelenése
Tornyos csúcsú, igen karcsú fa; magassága többnyire nem éri el a 35 m-t. Kérge szürkésbarna, sima, gyantahólyagokkal. Vesszői fényes szürkéssárgák, felül csaknem fehérek. A korona magasabb részein az 1,5–4 cm-es, felül világos-, alul szürkészöld tűk a tengely felső oldalán tömörülnek, lejjebb fésűszerűen két oldalra hajlanak.
Egylaki, külön porzós és külön termős virágokkal. Az 5–9,5 cm-es tobozok éretlenül fakózöldek, éretten világosbarnák; felleveleik rejtettek.
Életmódja
A fagyot kiválón tűri, de tűző napon tűlevelei könnyen megégnek. Magyarországon aszályos időben rendszeresen öntözni kell. Jóformán bármilyen talajon megél; a párás, nedves helyeket kedveli. A talaj szemcseösszetételére nem érzékeny, de a meszes, illetve egyéb okokból alkáli kémhatású talajokat nem kedveli. A száraz talajt és a pangó vizet egyaránt rosszul tűri.
Májusban virágzik; magjai szeptemberben érnek be.
Felhasználása
Fáját a többi jegenyefenyővel azonos módon hasznosítják.
Tűleveleiből gyógyhatású olajat (oleum pini sibericum) préselnek. Ezt inhalálva felső légúti fertőzések hatásainak könnyítésére, bőrbe dörzsölve reumás panaszok enyhítésére használják; emellett nyugtató, antibakteriális és vírusölő hatású.
Nemesített változatok
Ismertebb fajták: Abies sibirica ’Alba’ Abies sibirica ’Candelabrum’ Abies sibirica ’Compacta glauca’ Abies sibirica ’Elegans’ Abies sibirica ’Glauca’ Abies sibirica ’Monstrosa’ Abies sibirica ’Parvula’ Abies sibirica ’Pendula’ Abies sibirica ’Pumila’ Abies sibirica ’Pyramidalis’ Abies sibirica ’Variegata’ Abies sibirica ’Viridis’
Források
Bartha Dénes: Dendrológia 10. – Nyugat-Magyarországi Egyetem
Kategória:Növényfajok Kategória:Jegenyefenyők Kategória:Eurázsiai–boreális flóraterület Kategória:Kelet-ázsiai flóraterület