A MH Pápa Bázisrepülőtér (becenevén a „Párduc”) Pápa város közelében található, Magyarország három, magyar üzemeltetésű aktív katonai repterének egyike a szolnoki és a kecskeméti mellett. Napjainkban Magyarország egyetlen nyugat-magyarországi aktív katonai repülőtere.
Története bélyegkép|balra|A pápai reptér a 2. világháborúban A repülőtér már a második világháborúban is üzemelt. 1945. április–májusában ide települt a szovjet 611. vadászrepülő-ezred Jak–1, Jak–3 és Jak–9 típusú repülőgépekkel. A 195. gárda-vadászrepülő-hadosztály és az 5. gárda-vadászrepülő-ezred (195. GvIAD és 5. gviap) 1949-ben érkezett meg Veszprémből, MiG–15, Jak–11 és La–5 típusú repülőgépekkel (1945. május-június között érkeztek Szentkirályszabadjára Prágából). Az 5. gviap 31-32 darab MiG–15/Jak–11-gyel rendelkezett, 1950-től már csak MiG–15bisz/UTI-kkal repült, a következő év márciusától pedig a Strasshof an der Nordbahnból áttelepült 22. GvIAD 689. gviap átképzését kezdték meg P–63-ról MiG–15-re. 1951. november 19-én az 5. gviap egyik főhadnagya, A. A. Kalugin MiG–15bisz gépével leszállásra kényszerítette az Amerikai Légierő egyik C–47 Skytrain szállítógépét (helyi idő szerint 17:55-kor fogta el), amely 1956-ban HA-TSA lajstromjellel a Malév állományába került át. 1951 végén a típusátképzést követően a 689. gviap visszatelepült Strasshof an der Nordbahnba. 1956-ban az 5. gviap már MiG–19SZ-ekkel repült, október 23–24-e éjszakáján a 195. GvIAD riadókészültségben volt. 1957-ben a 195. GvIAD főhadiszállását és törzsét a tököli repülőtérre telepítették át, majd az 5. gviap 1961. október 1-jéig a Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtérre települt (ekkor gépállománya: 10 db MiG–17F, 10 db MiG–17PF, 10 db MiG–19SZ).Vándor Károly: Légierő társbérletben I. kötet (2009, VPP Kiadó)
Az 5. gviap-pal helyet cserélő, 1958-ban a 47. Harcászati Repülőezred nevet felvevő magyar repülőalakulat került a pápai repülőtérre 1961 őszén. Az alakulat szeptember 21-ig teljesített szolgálatot ezzel a hadrendi névvel, közvetlenül az Országos Légierő Parancsnokság (OLÉP) alárendeltségben.Lásd a hm.gov.hu MH Pápa Bázisrepülőtér repülőtér-történeti cikkét. Még ebben az évben megérkezett az első MiG–21F–13-sorozat az alakulathoz, ahol azonnal megkezdték a típusátképzést.
Tizenhárom évvel később, 1974-ben az ezred befejezte az átfegyverzést MiG–21F–13-ról MF-re, majd négy évvel később, 1978-ban két századot MiG–21bisz-ekkel, majd 1979-ben egy századot MiG–23MF-ekkel szereltek fel.
1984-ben megkezdődött a futópálya teljes felújítása, ezért a teljes ezred (három század) áttelepült a mezőkövesdi és szentkirályszabadjai katonai repülőterekre. A rekonstrukciót befejezve a repülőtérre a gépek visszatelepültek, visszaállt a korábbi üzemre.
Három évvel később, 1987-ben Kup falu mellett elkészült az Egyesített Harcálláspont, amely magában foglalta az ezred megfigyelői, repülésirányítói szolgálatát és a légtérellenőrző zászlóalj harcálláspontjait. A Légierő Vezérkar tartalék harcálláspontjául is szolgált.
A rendszerváltozást követően 1992-ben az ezred felvette az MH 47. Pápa Harcászati Repülőezred nevet és így teljesít készültségi szolgálatot a repülőtéren. 1995. szeptember 1-jén Keleti György honvédelmi miniszter jelenlétében a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandáren ünnepélyes keretek között is hadrendbe állt az 1. Harcászati Repülőszázad (a „Puma”) MiG–29-el és kivonták az állományból a MiG–21MF-eket, amiket aztán Pápára repültek. Két évvel később, több tragikus repülőeseményt követően 1997. március 1-jén a MiG–21MF, a MiG–23MF és a Szu–22-es gépeket kivonták a hadrendből (utóbbi típus a taszári repülőtér bezárása miatt került Pápára). Itt is raktározták őket, egy részüket fedett hangárokban. A haderőcsökkentés és átszervezés miatt 2000. augusztus 24-én ünnepélyes keretek között az MH 47. Harcászati Repülőezred gépállományát kivonták, a MiG–21bisz-ek utolsó, búcsúrepülését követően a teljes gépparkot leállították. Egy szűk évvel később, 2001. június 30-án az ezred is megszűnt, hogy július 1-jén megalakuljon belőlük az MH Pápa Bázisrepülőtér. A repülőteret az NSIP (NATO Security Investment Programme) segítségével kezdték el modernizálni. Négy évvel később, 2005. február 23-án befejeződött a Légiforgalmi Irányító Központ épületének teljes felújítása. Az átadásig kiépítették a BAK–12 típusú vészelfogó rendszert, kibővítették a futópálya végbiztonsági zónáit, felújították a pályaburkolatokat és felületi jelzésrendszereiket, folyékonyoxigén-töltő állomást, hajtóművező, átfegyverző és új repülőgép-tároló zónákat építtek ki, valamint STANAG-szerinti fényrendszerekkel látták el a teljes repülőteret. Egy 2400 vasúti folyóméter hosszú vasúti vágányt is kiépítettek, illetve a híradás-közlő rendszerek is felújításra kerültek. Szeptember 26-án a „bázisrepülőteret” ünnepélyes keretek között átadták, megnyitották a katonai légiforgalom számára. A megnyitó ünnepségen a Magyar Légierő összes merevszárnyú repülőgéptípusa leszállt a pályára. A területén elhelyezett, kivont katonai repülőeszközöket napjainkig a reptér egyik gurulóútján tárolják, ponyvás takarás nélkül.
A 2005-ben átadott könnyűszerkezetes légijármű-javító hangár épületében a Nyugat-magyarországi Légi Kutató-mentő szolgálat repülőeszközeit helyezték el, illetve adnak napi készültséget.
2006. szeptember 12-én tizenhárom NATO-tagország szándéknyilatkozatot (Letter of Intent, LOI) írt alá a szövetség légiszállító kapacitásának bővítésére, melyet később további tagországok is aláírtak (Magyarország és Norvégia, véglegesen tizenöt NATO-tagország és két partnerségi tag). A tervezet szerint 4 darab C–17 Globemaster III típusú nehéz teherszállító repülőgépet üzemeltettek volna közösen, az üzemeltető repülőtér későbbi kiválasztásával. A NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség keretében végül 3 darab beszerzéséről döntöttek, a tenderező repülőterek a pápain kívül, a németországi ramsteini légibázis és a romániai Konstancai repülőtér voltak. A repülőtér képességeit demonstrálandó, 2007. augusztus 27-én az MH PRT 3. váltásának kb. 30 tonnányi eszközállományát erről a repülőtérről szállították ki Afganisztánba egy, az USAF által felajánlott C–17-es segítségével. A repülőgépek beszerzését és működtetését előkészítő munkacsoport 2007. november 16-án hirdette ki, hogy a nyertes pályázat a magyar MH Pápa Bázisrepülőtér lett.
A NATO SAC keretében működő első gép 2009 őszén érkezik meg, az utolsó harmadik pedig 2010 tavaszán. A három teherszállító gép kiszolgálására egy 150 fős többnemzetiségű állomány fog a repülőtéren tartózkodni, a Honvédség 340 fősre emeli a repülőtéren szolgálatot teljesítők számát, illetve körülbelül 300-400 fős polgári lakos is munkát fog tudni vállalni a repülőtéren.
Itt került megrendezésre 2008-ban a Cooperative Sarex 08 hadgyakorlat is.
A haderő-átszervezés következtében 2023. január 1 és 2026. szeptember 1 között az MH 47. Bázisrepülőtér nevet és hadrendi számot viselte. 2026. szeptember 1 után visszakapta az MH Pápa Bázisrepülőtér elnevezést.https://honvedelem.hu/alakulat/magyar-honvedseg-47-bazisrepuloter.html
A repülőtér parancsnokai Bakó Ferenc ezredes Kositzky Attila ezredes Buczkó Imre ezredes Pető István László ezredes Lanecker József alezredes Domonkos Miklós, alezredes 2006. január Gangler László, ezredes (jelenleg dandártábornok) Magasy Zsolt ezredes Barta Sándor ezredes
Szervezeti felépítése Vezető szervek Parancsnokság Törzs Alegységek Művelettámogató Zászlóalj 1. Információvédelmi Csoport 2. FRISZ Szakasz 3. Repülőtér Üzembentartó és Karbantartó Század 4. Tűzoltó és ABV Szakasz 5. Őr és Biztosító Rendész Század Hadműveleti Központ Logisztikai Zászlóalj 1. Repülést Biztosító Század 2. Logisztikai Század 3. Kiszolgáló Század 4. Raktárak Egészségügyi Központ
Jegyzetek
Források MH Pápa Bázisrepülőtér – hm.gov.hu
Kategória:Magyarország repülőterei Kategória:Légibázisok Kategória:Pápa