Tósokberénd (németül Perind) 1959 óta Ajka városrésze, azelőtt a Devecseri járás egyik községe volt. 1950-ben hozzácsatolták a tőle nyugatra lévő, de vele összeépült Tósokot.

Történelme A 13. században már említésre került, mint a Lőrinte nemzetség (később: Essegvári) birtoka.. Ezután mintegy két évszázadon át a Tihanyi apátság birtoka volt. Közben temploma épült, és vízimalma a Tornán. A XV. század végétől már a Zirci apátság birtoka volt. Utána egy időben a veszprémi püspökség hajtotta be az itteni adókat, nem sokkal később viszont már Choron János, Devecser ura, aztán pedig a Podmaniczky család. 1553-ban a település elpusztult, területét Thury György kapta meg, aki letelepített itt néhány lakost. A XVI-XVII. század fordulója tájékán, 1589 és 1618 közt újra néptelen volt, majd a következő időszakban lassan kezdett újra benépesülni, részben már protestáns vallású lakosokkal. 1660-ban a falu ismét a zirci apátoké volt. 1696-ra ellenben újra pusztasággá vált, olyannyira, hogy az akkori térképek sem jelölik.

1717-ben Bajorországból és Sziléziából németeket telepítettek a területre. 1736-ban Szent Rókus-kápolna épült a híveknek. de az hamar kicsinek bizonyult, ezért 1756 és 1758 közt új templom létesült. A falu ma is látható temploma 1807-re épült meg, Zsolnay Dávid püspök szentelte fel Szent István tiszteletére. A XIX. században több csapás is érte a falut: kolera-, pestisjárványok. Hivatalos neve 1864-től lett Tósokberénd. 1940-ben megindult a vasúttól délre a Tósokberéndi Alumíniumkohó (a mai Ajkai Timföldgyár) építése, mely 1949-ben vasúti megállót is kapott.http://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=ajgy 1950-ben a községhez csatolták Tósokot, majd 1959-ben az egész település Ajka városrésze lett.

Földrajza A városközponttól nyugatra fekszik, mára vele is összeépült. A falutól délre folyik a Torna-patak. Ugyancsak délre húzódik a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal, de a falunak nem építettek megállót. (Létesült ugyan Tósokberénd megállóhely, de az ténylegesen Tósokon állt. Az Ajkai vörösiszap-katasztrófa során megsérült tározó építésekor azonban az is megszűnt nyomvonal-korrekció miatt. A tározót ugyanis a régi vasútvonal helyére építettékhttp://www.vasutallomasok.hu/allomas.php?az=toso).

Látnivalók plébániatemplom. A kertjében II. János Pál pápa mellszobra áll.

Nevezetes tósokberéndiek Gebaur Izor plébános Villax Ferdinánd plébános Villányi Szaniszló Béla (1847–1898) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, történész, bakonybéli apát Itt született Fódi János (1933–2022) zenetanár, karmester

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek Tósok

Kategória:Veszprém vármegye települései Kategória:Ajkához csatolt települések