A burgenlandi magyarok (más néven várvidéki magyarok) az ausztriai Burgenland tartományban élő magyarok.
Történetük A burgenlandi magyarok az 1920-as trianoni béke következtében kerültek Ausztriához.
2012-ben már nem csak a településeket jelző táblák, hanem kétnyelvű községekre utaló, kereszteződésekben, körforgalmakban irányt jelölő magyar és német nyelvű táblákra cserélték a korábbiakat. A tartományban 25 ezer eurós költséggel összesen 51 településen – 4 magyar ajkú községben – helyeztek ki útjelző táblákat, elsősorban másodrendű utakon, illetve magukban a községekben.Kétnyelvű útjelző táblákat helyeztek ki Burgenlandban
Demográfia bélyeg|250px|Kétnyelvű tábla Felsőőr határában 265px|bélyeg|Felsőpulya kétnyelvű helységnévtáblája A népesség 1920 óta az asszimiláció és egyéb okok következtében erősen megfogyatkozott. A népszámlálások adatai: Év A burgenlandi magyarok száma (fő) aránya (%) 1880 11 162 4,2 1910 26 225 9,0 1923 15 254 5,3 1934 10 442 3,5 1951 5 251 1,9 1961 5 642 2,1 1971 5 673 2,1 1981 4 147 1,5 1991 6 763 2,5
Magyarok által lakott nagyobb települések A magyarok száma és aránya (2001): Felsőőr 1169 fő (17,5%) Alsóőr 521 fő (54%) Felsőpulya 603 fő (22%) Őrisziget 233 fő (81%)
Oktatás Őrvidéken a 2021/22-es tanévben az alsóőri elemi iskola (35 diák) és az őriszigeti elemi iskola (18 diák) minden tanulója magyarul is tanul. A többi iskolában, ahol magyarul is tanulnak a német mellett vagy kétnyelvű osztályok vannak, vagy a magyar nyelv, mint kötelezően választható tantárgy szerepel. A legnépesebb tanulói bázissal a Felsőőri Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium rendelkezik, ahol elemi iskolás szinten 53 diák, 5-8 osztályos szinten 42 diák tanult kétnyelvű osztályokban. A Felsőőri járásban még Rohoncon (11 diák) és Újhodászon (19 diák) vannak magyarul is tanulók.
Felsőpulya kétnyelvű iskolájában jelenleg 14 diák tanult magyarul.
Politikai képviseletük Az 1955-ös osztrák államszerződés az általános emberi jogokon túlmenően a burgenlandi kisebbségek jogairól nem rendelkezett, a magyar népcsoportot meg sem említi. Az 1960-as években kiéleződő dél-tiroli kérdés megváltoztatta az osztrák kisebbségpolitikát.
Az 1976-os ún. „Népcsoporttörvény” (németül Volksgruppengesetz) szabályozta először általában a kisebbségek helyzetét, a konkrét részletek kidolgozását azonban a központi és a tartományi kormányra hagyta. 1979-ben jött létre a Magyar Népcsoporttanács, amelynek azonban csak tanácsadói joga van, a magyarokat érintő döntéseket nem hozhat. A Népcsoporttanács 1993-tól 16 tagból áll, közülük 8 a burgenlandi, 8 a bécsi (és alsó-ausztriai) magyarokat képviseli. A Népcsoporttanácsban 8 fő kinevezett, 8 fő pedig a különféle magyar egyesületek által delegált személy.
2000 óta kétnyelvű helységnévtáblák találhatók Alsóőr, Felsőőr, Felsőpulya és Őrisziget határában. Ezeken a településeken a magyar nyelv 2000-től a hivatalokban is használható.
Média Az osztrák ORF közszolgálati televízió burgenlandi tartományi stúdiója 1990 óta, immár évi hat alkalommal Adj' Isten, magyarok! címmel félórás műsort sugároz. 2002-től az Osztrák Rádió burgenlandi stúdiója napi 15 perces műsort sugároz a magyar kisebbség számára, vasárnaponként pedig 55 perces magyar nyelvű magazinműsort ad. Hétfőnként egy 20 perces magyar nyelvű kulturális műsor is hallható a Radio Burgenlandon. A 88.6 Der Musiksender Rádió három burgenlandi adója heti két alkalommal 2 órás magyar nyelvű műsort sugároz. A felsőpulyai Radio OP heti több alkalommal is sugároz műsort magyar műsorvezetővel.
Jegyzetek
További információk Tartományi hírek – orf.at Lángos – Kétnyelvű honlap A Burgenlandi Magyarok Kulturális Szövetsége Az ausztriai kisebbségek nyelvi jogai – különös tekintettel a magyar kisebbségre Jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről – Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma 2006. évi jelentés az ausztriai magyarság helyzetéről – Miniszterelnöki Hivatal Magyar nyelvet használók számának térképe Ausztriában – Osztrák Statisztikai Hivatal, 2001 Burgenland kisebbségei, 1951 – Köztes-Európa-térképtár Őrvidék mint Burgenland – Asztalos Lajos részletes cikke a térség nevéről, történetéről és nemzetiségeiről Margittai Gábor – Major Anita: Kik vagytok ti, gyepűőrök? – A burgenlandi magyarság vasfüggönyei. In: Magyar Nemzet, 2010. február 27., március 6. és 13. 1. rész, 2. rész, 3. rész Az Ausztriában élő népcsoportok alapokmánya; szerk. Szeberényi Lajos; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek) Szeberényi Lajos: Az őrvidéki magyarok; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Oberwart, 1986 (Őrségi füzetek) Barsi Ernő: Daloló Őrvidék, 1-2.; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1987 Gaál Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrája; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1988 Burgenlandi magyarok közt; Új Idő, Bp., 1990 (Új Idő könyvek) Éger György: A burgenlandi magyarság rövid története; előszó Kósa László; 2. bőv. kiad.; Anonymus, Bp., 1994 Néprajz. Tanulmányok a burgenlandi magyarság köréből; szerk. Dénes József, vál. Gráfik Imre; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1994 Osztrák-magyar kapcsolatok. Az Őrvidéki Magyar Intézet 6. tudományos tanácskozása; előszó Galambos Iréneusz; Burgenlandi Magyar Kultúregyesület, Felsőőr, 1998 Somogyi László: A burgenlandi magyarság. Történelem – földrajz – településforma – etnikum – szociálökonómia. Előmagyar- és honfoglaláskori helyneveink Ausztriában és Bajorországban. 670–2004; Burgenlandi Magyarok Népfőiskolája, Oberschützen, 2004 Horvátországi, Szlovéniai és Burgenlandi Magyar Református Egyház; szerk. P. Szalay Emőke; Országos Református Gyűjteményi Tanács, Debrecen, 2005 (Magyar református egyházak javainak tára) Gyémánt Richárd: A burgenlandi magyarság a statisztikai adatok tükrében; Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2007 (A Pólay Elemér Alapítvány tansegédletei) Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1922–1945; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2011 Őrvidéki magyarokról őrvidéki magyaroknak; szerk. Szoták Szilvia; Városkapu–Magyar Média és Információs Központ Imre Samu Nyelvi Intézet, Kőszeg–Alsóőr, 2008 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai) A magyar nyelv Ausztriában és Szlovéniában; szerk. Kontra Miklós; Gondolat–Imre Samu Nyelvi Intézet–Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, Bp.–Alsóőr–Lendva, 2012 (A magyar nyelv a Kárpát-medencében a XX. század végén) Botlik József: Az őrvidéki magyarság sorsa, 1945–1989. Kitekintéssel 2014-ig; Magyar Nyugat, Vasszilvágy, 2015 Őrvidéki házinevek; szerk. Szoták Szilvia; UMIZ – Imre Samu Nyelvi Intézet, Alsóőr, 2017 (Imre Samu Nyelvi Intézet kiadványai) Őrvidék Kollégium; szerk. Gyurácz Ferenc, Loksa Gábor; Antológia, Lakitelek, 2017 + DVD
Kapcsolódó szócikkek Burgenlandi horvátok
Magyarok Kategória:Kisebbségi magyarok