Az UEFA-sportszerűségi ranglistát (angolul: UEFA Fair Play Ranking) az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) vezette be és használja 1995 óta, mely három helyet biztosít Európa második legrangosabb kupájában, az Európa-ligában (korábban UEFA-kupa).

Célja A ranglista elsődleges célja, hogy a labdarúgókat, szakvezetőket és szurkolókat egyaránt sportszerűségre ösztönözze, és az Európa-ligában fenntartott három helyre csapatokat soroljon.

A ranglista rendszere Az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) tartozó nemzeti szövetségek minden labdarúgócsapata – legyen az válogatott vagy klubcsapat – befolyásolja nemzete sportszerűségi megítélését, amelyet pontrendszerben mérnek. Az UEFA szervezésében lebonyolított minden mérkőzést – legyen az válogatott- vagy klubszintű – figyelembe vesznek, a mérkőzéseken szerzett pontszámok összegéből határozzák meg a sportszerűségi ranglistát. A ranglista elszámolási időszaka minden év június 1-jétől következő év május 31-ig tart, szempontjait az alapvető sportszerűségi tényezők határozzák meg.

Sportszerűségi szempontok A csapatok sportszerűségi megítélésével kapcsolatban a következő szempontokat támasztották:

Sárga és piros lapok: Ha egy csapat egyetlen játékosa sem kapott semmilyen figyelmeztető lapot, úgy a csapat 10 sportszerűségi pontot szerez, amelyet minden sárga lap 1 ponttal, minden piros lap 3 ponttal csökkent. Amennyiben a piros lap második sárga lap után került felmutatásra, úgy a második sárga lapért járó 1 sportszerűségi pont nem kerül levonásra, ellenben ha egy sárga lapos játékos második sárga lapos figyelmeztetés nélküli szabálytalanságot vét, úgy az első sárga lap 1 sportszerűségi pontja és a piros lapért járó 3 pont egyaránt levonásra kerül. Az összpontszám negatív értékű is lehet. Pozitív játékstílus: pozitív játékstílusért minimum 1, maximum 10 pont adható. Pozitívnak minősül például a támadó szellemű taktika, a lendületes játék, a gólhelyzetek sorozatos kialakítása és az abból született gólok száma. Negatívnak minősül például a romboló szellemű játékstílus, az időhúzás, a színészkedés stb.

Az ellenfél tisztelete: maximum 5, minimum 1 pont adható. Ide tartozik például a sérülés miatt sportszerűen megszakított játék, illetve az ezt követő labda-visszadobás(-rúgás) stb. A labdarúgó-játékvezető tisztelete: maximum 5, minimum 1 pont adható. A szakvezetők, csapat-képviselők viselkedése: maximum 5, minimum 1 pont adható. A szurkolók viselkedése: maximum 5, minimum 1 pont adható. Kivételt képez a botrányos szurkolói magatartás és a szurkolói rendbontás, amely a szempont eltörlését is jelentheti. Ebben az esetben az összpontszám csak 35 lehet.

Sportszerűségi pontszám A sportszerűségi pontszám a szempontok alapján szerzett pontok összege és a maximálisan szerezhető összpontszám (40, vagy 35) hányadosának tízszereséből adódik, így az eredmény egy 0 és 10 közötti érték lesz.

Kiválasztási rendszerek Régi rendszer 1995-től 2008-ig csak a sportszerűségi ranglista-győztes nemzet egy csapatának biztosítottak indulási lehetőséget az UEFA-kupában. A másik két helyre a nemzeteket sorsolással választották ki azok közül, amelyeknek megvolt a szükséges mérkőzésszámuk, illetve sportszerűségi pontjuk meghaladta a 8-as értéket.

Új rendszer Az Európa-liga 2009-es megalapításával a kiválasztási rendszert felülbírálták és módosították, a korábbi sorsolási rendszert eltörölték. Az új rendszerben a sportszerűségi ranglista első három helyezett nemzetének abban az esetben biztosítanak egy-egy helyet az Európa-liga első selejtezőkörében, ha az adott nemzet rendelkezik a szükséges mérkőzésszámmal, illetve a nemzet sportszerűségi pontjainak értéke legalább 8. Az adott kritériumoknak megfelelő nemzetek labdarúgó-szövetségei egy-egy olyan csapatot nevezhetnek, amely a legmagasabb pozíciót foglalja el hazája sportszerűségi ranglistáján, illetve nem szerzett jogot sem az bajnokok ligájában, sem az Európa-ligában való indulásra.

Az UEFA-sportszerűségi ranglista eddigi győztesei

ÉvGyőztes nemzetJelölt csapatSorsolt csapatokMegjegyzésekNemzetJelölt csapatNemzetJelölt csapat1995 Norvégia Viking Anglia Leeds United Luxemburg Avenir Beggen 1996 Svédország Malmö FF Oroszország CSZKA Moszkva Finnország Jazz Pori 1997 Norvégia Brann Anglia Aston Villa Svédország Örebro SK 1998 Anglia Aston Villa Finnország FinnPa Helsinki Norvégia Molde FK 1999 Skócia Kilmarnock FC Norvégia Bodø/Glimt Észtország Viljandi Tulevik 2000 Svédország IFK Norrköping Belgium Lierse SK Spanyolország Rayo Vallecano 2001 Fehéroroszország Sahcjor Szalihorszk Finnország MYPA Szlovákia Matador Púchov 2002 Norvégia Brann Anglia Ipswich Town Csehország Sigma Olomouc 2003 Anglia Manchester City Franciaország RC Lens Dánia Esbjerg fB 2004 Svédország Östers Örményország Mika Ukrajna Illicsivec Mariupol 2005 Norvégia Viking Németország Mainz 05 Dánia Esbjerg fB 2006 Svédország Gefle Belgium KSV Roeselare Norvégia Brann 2007 Svédország Häcken Finnország MYPA Norvégia Lillestrøm SK 2008 Anglia Manchester City Németország Hertha Dánia Nordsjælland (dán nyelven) ÉvGyőztes nemzetJelölt csapat2. helyezett nemzetJelölt csapat3. helyezett nemzetJelölt csapat2009 Norvégia Rosenborg Dánia Randers FC Skócia Motherwell FC 2010 Svédország Gefle Dánia Finnország MYPA

Megjegyzések

Az Európa-liga bevezetésével és a kiválasztási rendszer felülbírálásával 2009-től már nem csak a sportszerűségi lista-győztes nemzet, hanem a második harmadik helyezett is egy-egy csapatot nevezhet, amennyiben a nemzet rendelkezik a szükséges mérkőzésszámmal, illetve sportszerűségi pontjainak értéke legalább 8. Az 1995-től 2008-ig érvényben lévő sorsolási rendszert megszüntették. A félkövéren írt csapatok az adott évben első helyen végeztek hazájuk sportszerűségi ranglistáján.

Jegyzetek

Kategória:UEFA