A talajvíz az édesvízkészletnek az a része, amely a legfelső vízzáró réteg felett helyezkedik el, és kitölti a talaj szemcséi között lévő üres teret. E víztömeg felső szintjét talajvízszintnek nevezik, ennek magassága függ a csapadék-, hőmérséklet- és nyomásviszonyoktól.
Kialakulása Talajvíz akkor keletkezik, amikor a csapadék vagy egyéb felszíni víz beszivárog a talajba. A talajvíz szintje évszaktól függően változik. A tavaszi olvadás hatására, illetve ősszel a jelentős mennyiségű csapadék miatt általában megnövekszik a talajvízszint. Az éves ingadozása akár egy-két méter is lehet. A talajvíz távolsága a felszíntől átlagosan 2–5 méterre tehető, ez a szint az esetek nagy részében követi a domborzatot. Szárazabb időszakokban a talajvíz mennyisége csökkenhet.
Tartalma A talajvíz oldott só- és szervesanyag-tartalma függ a talaj összetételétől és a növényzettől. A vízben található anyagok csoportosítása: oldott gázok oldott sók és szerves anyagok lebegő anyagok
A talaj azon tulajdonsága, hogy a pórusaiban víz tud áramlani, nagyon fontos a szennyezőanyag-transzport szempontjából. A talajvíz szennyezettsége elsősorban a benne található humin vagy ásványi anyagok következménye.
Súlyos szennyezések bekövetkezhetnek antropogén hatásra; így például balesetek vagy üzemzavarok következtében, de gyakran gyárak stb. rendes üzeme mellett is. A talajba bejutó szennyezőanyagok a talajvízáramlás következtében transzportálódnak. A talajvíz esetében a szennyezés megelőzése fontosabb, mint a kárelhárítás, mivel az utóbbit sokkal nehezebb végrehajtani.
A belvíz Csapadékos években megemelkedik a talajvíz szintje, és a talajvíz belvíz formájában megjelenhet a felszínen. Ha a belvíz tartósan fennáll, károsíthatja vagy akár el is pusztíthatja a növényzetet.
Külső hivatkozások www.agrároldal.hu innoproject
Kategória:Talajtan